A közelgő európai körtetermés az előrejelzések szerint 1,9 millió tonna körül lesz, ami az elmúlt tíz év egyik legkisebbje.
Ez az Interpera, az ágazat termelői és nemzetközi érdekelt felei számára szervezett globális kongresszuson bemutatott becslések szerint jelezhető előre, amelyet idén a spanyolországi Lleidában tartottak meg.
A virágzás és a terméskötés utáni becslések alapján Spanyolország termelése 53 százalékkal nőni fog, 190 600 tonnával, Portugáliában ez a növekedés 7 százalék, ami 130 000 tonnával több termést jelent, Franciaországban azonban 26 százalékkal 109 000 tonnára csökken.
Belgium mennyisége 6 százalékkal, 366 ezer tonnára nő, míg Hollandia és Olaszország még nem számolta ki pontos betakarítási előrejelzését, de lefelé prognosztizál.
Termelés nemzetenként
Az egyes országok kilátásait elemezve az Interpera felfedte, hogy Olaszországban gyenge volt a gyümölcskötődés, jelentős volt a sziromhullás, és megszenvedték a romagnai áradások kiszámíthatatlan hatását, amely egyes ültetvények fennmaradását is veszélyeztetheti.
Hollandiában a 2022/23-ashoz hasonló vagy valamivel alacsonyabb termés várható a kulcsfontosságú időszakokban kevés csapadék miatt, míg Belgiumban a jó virágzásnak, a jó terméskötésnek és a jó méretnek köszönhetően növekedés várható.
Megjegyezték, a különböző francia medencék között eltérések várhatók, a termelési potenciál „jelentősen lecsökkent” a délkeletről északra tartó gradienssel – délen inkább szegényebb és felfelé javuló, és ezért a nyári fajtáktól (Guyot) a gradiens tart az őszi fajták felé.
A portugál termelők bizakodók a jó időjárási körülményeket és a jó termést illetően, nagyobb volumenre számítanak.
Spanyolországban a termelés növekedése várható, ami lehetővé teszi, hogy az ország visszanyerje körtetermesztési potenciálját a tavalyi rossz szezon után. A szárazság lehetséges hatásaival kapcsolatban azonban továbbra is kétségek merülnek fel. Általánosságban elmondható, hogy jó méretű gyümölcsök várhatók, de az aszály sújtotta területeken még ez bizonytalan.
A következő szezonra vonatkozó kereskedelmi becslések „meglehetősen optimisták”, Olaszország kivételével.
A közelmúltban bekövetkezett éghajlati katasztrófa következtében visszaesett termelés ellenére a jelenlévő olasz képviselő bejelentette, hogy az ország a lehető legtöbbet hozza ki termeléséből, bármi legyen is az.
Gyümölcsfogyasztás és az éghajlat
Az Interpera előadói paneljének közös témája az volt, hogy elengedhetetlen a fogyasztás növelése, annak kommunikálása a fogyasztókkal, hogy a gyümölcs nem drága.
Az európai háztartások pozitívan reagálnak a fogyasztás és az elköltött összeg tekintetében, ha jó a termék – jegyezték meg.
Az Interpera előadásai a klímaváltozásra és a növények adaptációjára is fókuszáltak. Antonio Ruiz de Elvira, az Alcalá de Henares Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy „elszalasztottuk az éghajlatváltozás mérséklésének lehetőségét, most lehetőségünk van alkalmazkodni” olyan stratégiák megvalósításával, mint a csepegtető öntözés, a szárazságtűrő fajták ültetése, a kapilláris rendszerek telepítése.
A konferencián ezt követően kiemeltek különböző országokban végzett tanulmányokat, például az öntözéssel és az ültetvények árnyékolásával kapcsolatos innovációkat, valamint a karbonlábnyom megoszlásának elemzését a körtetermesztésben és -kezelésben.
Végül az utolsó felszólaló a genetikai fejlesztést javasolta az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik lehetőségének, olyan fajtákkal, amelyek ízletesek, termékenyek és sokféle növényfaj számára adaptálhatók.
Az Interpera 2024-ben is Dél-Európában marad, ugyanis Portugália ad neki otthont.
