Az elmúlt években látványosan nőtt az érdeklődés a josta iránt, amelyet sokáig mellőzött a hazai bogyósgyümölcs-termesztés. Egyre több gazdaságban tapasztaljuk, hogy újratelepítik, sőt kísérleti ültetvények is létesülnek országszerte.
A josta nem új faj, mégis újként fedezi fel a szakma, mert számos olyan előnnyel bír, amely a változó éghajlat kihívásai között különösen felértékelődik. A termelők és a fogyasztók oldaláról egyaránt érzékelhető a növekvő figyelem, így érdemes áttekintenünk, mi indította el reneszánszát.
A josta múltja és jelene: visszatérés egy ígéretes hibridhez
A josta a feketeribiszke és az egres keresztezéséből született Németországban, a 20. század második felében, elsősorban a ribiszke aromájának és az egres betegség-ellenállóságának kombinálására. Bár hazánkban is ismertté vált a kilencvenes években, akkor még nem volt meg a piaci igény egy új bogyósgyümölcs számára, és a feldolgozóipar sem tudta hová tenni az eltérő íz- és beltartalmi tulajdonságait.
Mára azonban megváltozott a környezet: a termelők új alternatívákat keresnek, a fogyasztók pedig érdeklődnek a különlegesebb, magas antioxidáns-tartalmú gyümölcsök iránt.
Klimatikus alkalmazkodóképesség: egyre fontosabb versenyelőny
A josta reneszánsza mögött meghatározó tényező az éghajlatváltozásra adott agronómiai válasz. A növény kifejezetten jól tolerálja a szélsőségesebb időjárási jelenségeket, amelyek egyre gyakrabban veszélyeztetik a klasszikus ribiszke- és egrestermesztést.
A tavaszi fagyokkal szemben nagyobb ellenállást mutat, virágzása valamivel későbbi, így kevesebb a fagykár kockázata. Erőteljes növekedése és mélyebb gyökérzete miatt a nyári aszályos időszakokat is kedvezőbben vészeli át, ami fontos szempont a vízkorlátozásokkal terhelt térségekben.
Betegség-ellenállóság és növényvédelmi előnyök
A josta egyik legnagyobb vonzereje a lisztharmattal és más gyakori levélbetegségekkel szembeni ellenálló képesség, amelyet nagyrészt az egres örökített át. Mivel kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényel, jól illeszkedik az integrált termesztési rendszerekbe, valamint az ökológiai gazdálkodási irányokba is. A növényvédőszer-felhasználás csökkentésével mérséklődik a költségszint, ami a jelenlegi inputárak mellett különösen fontos. Emellett a termelők beszámolói szerint az ültetvényekben kiegyenlítettebb, kiszámíthatóbb terméshozamot ad, ami növeli gazdasági stabilitását.
Piaci és fogyasztói trendek: újraértékelt gyümölcs
A josta karakteres aromája, magas C-vitamin- és antociántartalma miatt a feldolgozóipar is kezdi újra felfedezni. A kézműves lekvárok, szörpök és prémium gyümölcsborok piacán nő iránta a kereslet, mivel ízvilága a ribiszke intenzitását finomabb savtartalommal párosítja.
A friss fogyasztásban is egyre gyakrabban jelenik meg, különösen a házikerti termesztők körében, ahol alacsony igényű, mégis látványosan terem. A „ritkaság ereje” is hozzájárul népszerűségéhez, hiszen a fogyasztók egy része kifejezetten keresi az új, különleges élményt nyújtó gyümölcsöket.
Kilátások: stabil hely a bogyósok között
A josta újrafelfedezése mögött tehát egyértelműen szakmai és piaci indokok állnak. A jövőben várhatóan tovább nő a szerepe, különösen azokban a régiókban, ahol a ribiszke termesztése klimatikus okokból már nehezebbé vált. Ha a feldolgozóipar még inkább beemeli termékpalettájába, a josta a bogyós ágazat fontos pillérévé válhat. A termelők számára pedig egy olyan opciót jelent, amely egyszerre ellenálló, különleges és gazdaságilag életképes.
Képek: Pixabay.
