Mexikó déli részén a újvilági csavarféreglégy (Cochliomyia hominivorax) valóságos állategészségügyi vészhelyzetet idézett elő. A parazita légy inváziója súlyos károkat okoz a haszonállat-állományban: a kifejlett legyek nyüvei (lárvái) élő szarvasmarhák, juhok és egyéb emlősök sebeiben fejlődnek, és néhány hét alatt súlyos, akár halálos fertőzéseket idézhetnek elő.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági hatóságai a járvány megfékezése érdekében határozatlan időre felfüggesztették a mexikói szarvasmarhák, lovak és bölények importját. Ez a szigorú lépés is jelzi, milyen komoly fenyegetést jelent a csavarféreglégy. Hatására az USA és Mexikó között kereskedelmi feszültség alakult ki, hiszen az importstop mindkét ország marhaágazatára kihat.
Mitől veszélyes az újvilági csavarféreglégy?
Az újvilági csavarféreglégy a fémeslégyfélék (Calliphoridae) családjába tartozó parazita, amely különösen pusztító módon támadja meg a melegvérű gazdaállatokat. A nőstény legyek nyílt sebekbe rakják petéiket. A kikelő nyüvek szó szerint befurakodnak a megtámadott állat húsába, és belülről kezdik azt felemészteni. Egy kezelés nélkül maradt, kifejlett szarvasmarhát akár mindössze tíz nap alatt elpusztíthat a masszív fertőzés. A sebek elfertőződnek, az állat súlyos fájdalmakat szenved, lesoványodik, majd elhullhat.
Nem véletlen, hogy az érintett területeken rendkívüli intézkedéseket vezetnek be. A sebek rovarirtó szerekkel történő kezelése, az állatok preventív rovarölő szerekben való fürdetése, illetve szükség esetén az állatok leölése is szóba jön a terjedés megállítására. Ritka esetben az ember is megfertőződhet – ilyenkor a lárvák a bőr alatt vagy testnyílásokban telepednek meg –, de humán esetekben a nyüveket rendszerint időben eltávolítják.
Európai terjedés – mekkora a veszély?
Felmerül a kérdés, hogy Európát is fenyegetheti-e a csavarféreglégy. Jó hír az európai állattenyésztők számára, hogy a parazita tartós megtelepedése Európában kevéssé valószínű a kedvezőtlen éghajlat miatt. Szakértők szerint az újvilági csavarféreglégy kifejezetten trópusi klímához alkalmazkodott. A lárvák fejlődéséhez 20-27 °C közötti hőmérséklet az ideális, 14 °C alatt fejlődésük gyakorlatilag leáll. A fagyot pedig sem a légy, sem a nyüvek nem élik túl.
Magyarán a közép-európai hűvös telek és viszonylag alacsony éves átlaghőmérséklet nem kedvez a csavarféreglégy életciklusának, így Európa mérsékelt égövi területein nem tud tartós populációt kialakítani. Ennek köszönhetően Európában eddig nem fordult elő járványos csavarféreglégy-fertőzés, és jelenleg nem tartják nyilván honos kártevőként.
Ugyanakkor a globális kereskedelem és utazás világában nem lehet teljesen kizárni a behurcolás veszélyét. Dél-Európa mediterrán térségeiben például a klíma jóval melegebb, így elméletileg megvetheti a lábát egy behurcolt populáció, ha nincs kellően gyors beavatkozás. Ráadásul léteznek hasonló legyek az Óvilág trópusi vidékein is – például az óvilági csavarféreglégy (Chrysomya bezziana) Afrikában és Ázsiában –, amelyek szintén állatszállítmányokkal juthatnak el távolabbi országokba, alkalomszerű fertőzési gócokat okozva. Emiatt az európai hatóságok éberen figyelik az ilyen kártevők felbukkanását, és szigorú állategészségügyi ellenőrzéseket alkalmaznak az importált állatokon.
Mindezek fényében kijelenthető, hogy Európát jelenleg közvetlenül nem fenyegeti az újvilági csavarféreglégy tömeges elterjedése, köszönhetően a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak és a hatékony megelőző intézkedéseknek. Korábban Európában is volt példa hasonló parazitára – a szarvasmarhák bőr alatti bagócslegye (Hypoderma spp.) szintén élő állatokban fejlődött, bár nyílt seb nélkül –, ám az 1980-as évekre ezen élősködőt sikerült szinte teljesen kiirtani az állományokból a modern féreghajtók (ivermektin és rokon szerei) bevezetésével.
A mostani mexikói csavarféreglégy-járvány azonban intő jel: az élőállat-kereskedelem globalizálódásával bármikor felbukkanhat egy-egy egzotikus kórokozó a kontinensen. Az agrárszakemberek feladata, hogy fenntartsák a szigorú járványvédelmi gyakorlatokat, és gyanús esetekben haladéktalanul értesítsék az állatorvosi hatóságokat. A csavarféreglégy Európában tehát egyelőre nem okoz közvetlen veszélyt, de az időben meghozott óvintézkedések és a folyamatos megfigyelés kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy ez így is maradjon.
Képek: Pixabay
