Növénytermesztés
Növénytermesztés

Alföldi kenyér, szőlő és bor – szakmai fórum Kecskeméten, immár tizenkét éve…

Alföldi kenyér, szőlő és bor – szakmai fórum Kecskeméten, immár tizenkét éve…

Agrofórum Online

Minden évben igyekeztek a programnak tematikát adni, az idén az egészséges szaporítóanyag és vetőmag használatának jelentősége volt a szőlő- és gabonatermesztésben.

Tizenkét éve, 2004-ben indult a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a szegedi Gabonakutató által kezdeményezett és szervezett rendezvény, ennek idei megvalósításában közreműködött még a kecskeméti Mathiász János Borrend, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét MJV, valamint az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága, támogatóként pedig a város és az MNE Alapítványa, valamint az FM vállalt részt a sikeres rendezésben.

KÉPGALÉRIA A RENDEZVÉNYRŐL >>>

Ahogy Szabó Attila, a kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóállomás vezetője bevezetőjében emlékeztetett rá, minden évben igyekeztek a programnak tematikát adni, az idén az egészséges szaporítóanyag és vetőmag használatának jelentősége volt a szőlő- és gabonatermesztésben.

Májer János, a NAIK SzBKI igazgatója köszöntőjében fölhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi szőlőterület évek óta folyamatosan csökken, jelenleg 63 ezer hektár körül van, a tendenciát pedig meg kell fordítani – ezt csak úgy lehet és érdemes, ha mindenki minősített és patogénmentesített szaporító-anyagot használ.

Bóna Lajos, a Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója ehhez hozzátette, a tizenkét évvel ezelőtt kezdeményezett, akkor még bennfentes szakmai fórumnak indult rendezvény mára komoly eseménnyé nőtte ki magát, ahol a szőlőt és a bort összeköti mindazon számos szakmai kihívás, ami mindkét kultúra esetében meghatározza a gazdálkodás sikerét. Az idei év a gabona szempontjából igen sikeres, mondta, hiszen a rendszerváltás óta a legjobb termésátlagot, országosan 5,4 tonna/hektárt adott a búza, de nagyon jó hozamot produkált a többi kalászos is. Így összesen mintegy 7,5 millió tonna kalászos kerülhetett a raktárakba, ám ahogy Bóna Lajos fogalmazott, a mennyiség önmagában nem elég, a jövőben mindinkább a minősége kell törekedni, mert a piac csak ezt fizeti meg hosszú távon, de a fogyasztók érdekei is ezt kívánják.

Szépe Ferenc főosztályvezető (FM Mezőgazdasági Főosztály) bevezető előadásában a kunsági borvidék történetén keresztül mutatta be az alföldi szőlő- és borkultúra kialakulásának történetét és aláhúzta, a folyamatban a kecskeméti szőlészeti és borászati kutatás elévülhetetlen érdemeket szerzett, olyan nevek fémjelezték ezt a munkát, mint Mathiász János, id. Kozma Pál, Kocsis Pál, Csizmazia József, Stark Adolf, Szegedi Sándor és sorolhatnánk… Szegeden hasonló történt, de a kalászos gabonákkal – az 1924-ben alapított kutató mára az alföldi gabonatermesztés meghatározó és megkerülhetetlen szereplője lett. A kecskeméti és szegedi kutatók előtt azonban a közelmúltban megjelent egy korábban nem látott nagy kihívás, ez pedig a klímaváltozás. Az Alföld klímája ugyanis a szakemberek szerint a jövőben mind szárazabb, melegebb, összességében sérülékenyebb lesz – ebben a helyzetben pedig még jobban fölértékelődik a helyi körülmények között nemesített, azokhoz alkalmazkodott fajták ellenőrzött szaporítóanyagának használata, ami kezdeti magasabb költségek ellenére busásan megtérülő beruházás.

Az ellenőrzött szaporítóanyag-használat fontossága

Ahogy Szépe Ferenc fogalmazott, a sikeres nemesítői munka eredményeként előállított korszerű, versenyképes termesztést, jó termésbiztonságot, kisebb ráfordítási költségeket igénylő fajták a termesztők számára csak abban az esetben biztosíthatják az elvárt versenyelőnyt, kedvező piaci fogadtatást, biztosabb árbevételt, ha az adott fajtából származó szaporítóanyag az illetékes hatóságok felügyelete mellett, növény egészségügyi, életképességbeli, szabványügyi és a fajtára jellemző tulajdonságok tekintetében megfelelnek az alapvető követelményeknek. A szaporítóanyag/vetőmag hatalmas érték, a termesztéstechnológia alfája és ómegája. A mai kiélezett versenypiaci helyzetben korszerű fajtahasználat, ellenőrzött, minőség-garantált szaporítóanyag és vetőmag nélkül nincs versenyképes termesztés. Az ellenőrzött, fajtagarantált, magas hozamot biztosító, betegségekkel és kedvezőtlen klimatikus feltételekkel szemben ellenállósággal rendelkező szaporítóanyagnak és vetőmagnak természetesen ára van, de ez az ár többszörösen megtérül a jobb termésbiztonság, alacsonyabb ráfordítási költség és a magasabb hozam okán. A választás természetesen a gazdálkodó joga és felelőssége, de emlékeztette a hallgatóságot egy méltán elhíresült mondásunkra: „olcsó húsnak híg a leve”. A szaporítóanyag bizalmi áru, minősége, teljesítő képessége csak az eltelepítést követően ellenőrizhető, minőségügyi probléma ilyenkor azonban már nem orvosolható, a kár bekövetkezett. Szőlőültetvények esetében az ellenőrzött, minőségi szaporítóanyag jelentősége még inkább hangsúlyos, tekintve, hogy a telepítési anyagot több évtizedre kell körültekintően, nem kevés költséggel és fáradtsággal eltelepíteni. A nem megfelelő minőségű szőlő ültetési anyag sok esetben csak évek múlva mutatja meg kedvezőtlen arcát (gyógyíthatatlan vírustünet, nem a kívánt fajta, vagy klón, akár az ültetvény gyors kipusztulása). Ilyenkor azonban már csak jelentős többlet költség árán lehet helyreállítani a kívánatos termesztési állapotot.
A főosztályvezető mindenkit arra buzdított, hogy jól gondolja meg, milyen forrásból és milyen szaporítási kategóriájú szaporítóanyagot használ fel a termesztéshez. Hazánkban nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, lelkiismeretes és szervezett szaporítóanyag- és vetőmag-felügyeleti rendszer működik, ami hatósági garanciát biztosít a hatóságok által szemlézett, minősített, fémzárolt szaporítóanyagok sikeres és biztonságos felhasználására. Magyarán a termesztő ténylegesen azt kapja a pénzéért, amiért fizetett. A jelöletlen, vagy megbontott fémzárú szaporítóanyag és vetőmag használatával az olcsóbb árhoz viszonyítva aránytalanul nagy termelési kockázatot, sok esetben veszteséges, fenntarthatatlan termelés veszélyét vállalja magára a gazdálkodó. A hatósági címke a szaporítóanyagon a minőség záloga éppúgy, mint a védjegy az élelmiszereken. A szaktárca felismerve a hatóságilag ellenőrzött szaporítóanyagok használatának alapvető és létfontosságú jelentőségét, csekély összegű de minimis támogatások biztosításával több növénykultúra esetében is támogatja a fémzárolt vetőmag használatát, annak költségeit a fémzárolt vetőmag használatának igazolása esetében visszatéríti a gazdálkodóknak, jelezve teljes körű elkötelezettségét az ellenőrzött minőségű szaporítóanyag és vetőmag használata iránt.
A rendezvény levezető elnöke,

Hajdu Edit úgy fogalmazott, a szaporítóanyag-előállítás a mezőgazdaság „nehézipara”, hiszen ezzel alapozzuk meg a teljes termelési láncot.

Lukács József, a NÉBIH elnökhelyettes-igazgatója erre reflektálva a magyar fajta-előállítási és szaporítóanyag-termelési, -minősítési rendszert foglalta össze, aminek külön aktualitást adott, hogy adatai szerint olyan alacsonyan még soha nem volt Magyarországon az ellenőrzött vetőmag használatának aránya, mint az idei évben; kalászos gabonában az elmúlt 12 évben 50-ről 20-25 %-ra esett vissza a felújítási arány, a vetőmag-előállítás volumene és a szemlézett terület nagysága pedig egyharmadával csökkent. Mindez történik annak ellenére, hogy a vetőmag- és szaporítóanyag-minősítésében 138, a fajtaminősítésben 124 éve meghatározó szerepet tölt be a magyar állam. A ma működő rendszer hatékony, eredményes, amit mindennél jobban mutat, hogy az elmúlt időben szinte alig volt hamisított vetőmag összefüggő ügy, a lefoglalt ilyen tételek mennyisége arányaiban jóval kisebb, mint a hasonló tételeké az élelmiszerek esetében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs hamisított vetőmag a piacon, de az ellenőrzések miatt a tilosban járni akarók egyre inkább máshol próbálnak meg a zavarosban halászni. A szőlő szaporítóanyag-forgalmazásban örvendetes tény, hogy a certifikált oltványok aránya nőtt, a standard kategóriáé csökkent, ami köszönhető a tárca ültetvényszerkezet-átalakítási törekvéseinek is. Lukács József megjegyezte, a közeli helvéciai NÉBIH-telepen az elmúlt időszak erőfeszítéseinek köszönhetően egyre szebb és nagyobb történelmi és tájfajta-gyűjtemény jött létre alma, körte és csonthéjas fajtákból, amit ajánl minden érdeklődő gazda, kutató szíves figyelmébe.

Az ellenőrzött szaporítóanyag használatának fontossága a szakma szemszögéből

Matuz János, a Gabonakutató Kft. volt igazgatója igyekezett nemesítői és vetőmag forgalmazói szemmel egyszerre megközelíteni a témát, de abból indult ki, hogy a vetőmag-előállítás és –forgalmazás kiindulópontja a fajta-előállítás és a fajtafönntartás, ami esetenként akár fajtajavító nemesítést is takarhat, amire legjobb példa a Jubilejnaja-50 esete és ennek köszönhető több évtizedes sikertörténete. Ha van jó fajta és garantált a fajtafönntartás, akkor lehet elkezdeni a fajta piaci bevezetését majd a vetőmag forgalmazását. Az viszont, hogy a vetőmagban kódolt potenciál – ami sokkal nagyobb, mint gondolnánk – mennyire aknázható ki, a termelőtől és a tőle független termesztési körülményektől függ (ez utóbbi közé tartozik az időjárás): minél jobban kielégíthető egy-egy fajta igénye, annál nagyobb és jobb termésre lehet számítani, mind jobban megközelítve a fajtában rejlő képességeket.

A „komoly tudományból is kijutott” a hallgatóságnak: a NAIK két intézete, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ együttműködésében folyik a patogénmentes szőlő szaporítóanyag-előállítás szakmai és gyakorlati hátterének megteremtése hagyományos és modern módszerekkel. A témát Oláh Róbert és Várallyay Éva mutatta be, a kutatásban részt vesz még Szegedi Ernő, Lázár János és Czotter Nikoletta is.

Szakmai érdekességek határon innen és túl…

A szervezők hagyományosan számítanak a határon túli résztvevőkre is, ebben egyfajta átmenetet jelentett Mohácsi Bugarszki Norbert előadása, aki a magyar malmok kárpát-medencei gazdaságban betöltött szerepéről tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy a XIX. század végén Budapest Minneapolis után a világ második legnagyobb malomipari bázisa volt, Ganz Ábrahám pedig a hengerszékkel forradalmasította a malomipart, ők maguk viszont a mohácsi köves vízimalom újjáépítésével tettek nagyon sokat azért, hogy a magyar malomipar szellemisége fönnmaradjon az utókornak. Hogy a fölújítás mennyire határon átnyúló történet lett, mi sem mutatja jobban, hogy számos hiányzó alkatrészt, malomkövet Erdélyből, Gyergyóból tudtak beszerezni…

Határon túli előadóként Csémy Tibor a csallóközi búzanemesítés történetét mutatta be (szerzőtársa Zalabai Gyula volt), de kitért az egyéb kalászos kultúrákra is, mint pl. a tavaszi árpára vagy a tritikáléra. Hozzátette, Szlovákiában (illetve a korábbi Csehszlovákiában) nem jöttek létre olyan nagy nemesítési központok, mint Szegeden vagy Martonvásáron, hanem több, szám szerint hét kisebb nemesítő műhely működött, akik között volt olyan, ami fönnállása alatt talán egyetlen elismert fajtát sem tudott fölmutatni. Viszont ellentétben a környező vagy más, nyugati országgal szemben egyikőjük sem kapott szinte soha semmilyen támogatást, így a megmaradt hat kénytelen a piacról megélni, így a függetlenek, ám tagadhatatlanul egymás versenytársai – a csallóköziek azon igyekeznek, hogy megpróbálják megtartani a jelenlegi 20 %-os piaci részesedésüket és ha egyszer „le is kell oltani a villanyt”, ők legyenek az utolsók a hat cég közül… Sajnos Sándor-Zsigmond Ibolya előadása a Nagyküküllő-menti borvidékről az előadó akadályoztatása miatt elmaradt, de a szervezők igyekeznek, hogy annak tartalmát közzé tegyék.

A határon túli termékeket az idén két termelő képviselte, az egyik az adai (Vajdaság) Family Pékség volt széles termékpalettával, édes és sós tésztákkal, kenyerekkel, a másik pedig az erdélyi Piposz Tanya volt Bükklokáról. Tulajdonosa, Tankó Zsigmond István igazi nagy, két-három órás sütéssel készült „békebeli” pityókás kenyereket és sajtokat hozott…

(Somogyi Norbert, NAIK – Agrofórum Online)

Magas terméshozamokat produkált idén az angol mezőgazdaság

2019. december 7. 06:41

A terméshozamok egyértelműen mutatják, mennyivel jobb időjárási körülmények között dolgozhattak idén az angol mezőgazdaságban.

Itt van a lista: ilyen kukoricát vegyen, ha nagy termést akar!

2019. december 6. 15:01

A kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet ebben az évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Második alkalommal állítják össze a kukorica ajánlati fajtalistáját

2019. november 29. 15:03

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Vetőmag Terméktanáccsal (VSZT) együttműködve immáron második alkalommal állít össze ajánlati fajtalistát kukoricára, amelynek az a célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

A tavalyinál magasabb hozamot értek el a paradicsom és a fűszerpaprika termelők

2019. november 28. 10:17

A napraforgó betakarítása novemberre befejeződött, a vetésterület 100 százalékát learatták, összesen 561,7 ezer hektárról 1,7 millió tonna napraforgót takarítottak be.

Mi ez az újabb betegség a szőlő fürtjén és bogyóján?

2019. augusztus 22. 07:36

K. János kérdése: A szőlőm fürtjein és bogyóin egy számomra ismeretlen elváltozást figyeltem meg. Mi lehet ez az újabb betegség?

Szőlőültetvények: február 15-től adhatók be az egyéni tervek

2018. február 14. 08:48

Megjelent a kincstár közleménye a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatások igénybevételéhez szükséges egyéni tervekről, amely a 2017/2018-as borpiaci évre vonatkozik.

Itt a Furmint Február! De milyen is egy jó furmint? - interjú Szabó Zoltánnal

2019. február 20. 04:36

Tokaj egymaga a furmint termőterületeink 95 százalékát bírja, így sajnos a maradék csak kuriózumszámba megy. Egyszerre több Tokaj létezik, műanyag hordóban árult félédes folyóborok ugyanúgy piaci szereplők, mint a jó nevű termelő mádi csúcsdűlős tétele. Nehéz így kommunikálni, egységes arculatot, közös marketinget kialakítani a furmintnak.

Szőlő szentek, kápolnák a Balaton régióban

2019. szeptember 14. 04:36

A Balaton környékén a szőlőtermesztés már több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.