Az elmúlt időszakban megfigyelt és a hétvégére jósolt hőség szinte teljesen elfeledtette azt az esős időszakot, ami Békés megyében kissé kitolta az aratás kezdetét.
Az elmúlt időszakban megfigyelt és a hétvégére jósolt hőség szinte teljesen elfeledtette azt az esős időszakot, ami Békés megyében kissé kitolta az aratás kezdetét. A forróság pedig intenzív betakarítási munkálatokra serkenti a szántóföldeken dolgozókat. Aratják az őszi árpát, a búzát, hamarosan a tritikálét, és a borsó, repce betakarítási ideje is elérkezett. Békés megyei aratási körképünk következik.
Bár a terméskilátások jónak mutatkoznak, Békésben a korábban vártnál kevesebb lehet a búzatermés, árpából is csak közepes termést várnak a szakemberek (a tavalyi rekordterméshez képest néhány százalékkal alacsonyabb hozammal), de az előző öt év átlagához képest nagyobb termésre lehet számítani.
——–
Honnan szerezzünk gépalkatrészt az aratási főszezonban – vasárnap? >>>
——–
Miből mennyi?
Az őszi csapadékhiány és a tavaszi belvíz miatt Békés megyében 100 ezer hektár alá csökkent az őszi búza vetésterülete (98 ezer hektár), őszi árpát 12,5 ezer hektáron termelnek, ebből a szakemberek 4,5 tonnás hektáronkénti termésátlagot becsülnek. Repcéből hektáronként két tonnás termésátlag várható, a magborsóból a termésátlag szintén két tonna lehet hektáronként.
A felvásárlási árak az étkezési búzánál tonnánként 44-45 ezer, az őszi árpa esetén 36-38 ezer forintra várhatóak, ami az aratás befejeztéig várhatóan nem is módosul. A takarmánybúza felvásárlási ára vélhetően az árpáéhoz fog igazodni, esetleg 1-2 ezer forinttal lehet magasabb annál.
Aratás Mezőberényben
Kórokozók, kártevők
A gyomaendrődi, a békéscsabai és a szeghalmi járásban a gazdák kis mennyiségben sárgarozsda megjelenéséről számoltak be, ugyanakkor egy eddig ismeretlen, a kalász kifehéredésével járó jelenséget is felfedeztek, amely a megye területén az őszi búzában ütötte fel a fejét, és 5-10 %-os terméscsökkenést okozhat. A fehéredés a kalászoknak csak egy részét károsítja, éppen ezért nehéz mind a várható termésmennyiséget, mind a minőséget megbecsülni. Az egyelőre ismeretlen elváltozást a megyei és az országos növényvédelmi hatóságok is vizsgálják. A jelenség mellett másodlagos károsodásként néhol a fuzárium is észlelhető.
Míg a tavalyi év során a megyében a pocok okozott jelentős kártételt, idén várhatóan ez koránt sem lesz ilyen jelentős, ám a gazdáknak ezúttal a hörcsögre érdemes kiemelten figyelniük.
Mezőberényben nem kedvez a hőség, sok búzaszem érhetett volna még
Javában dolgozik a kombájn az ősszel vetett 90 hektárnyi árpában Mezőberényben. A családi tulajdonban lévő Kft-t irányító, mintegy 500 hektáros területen gazdálkodó Szűcs Gábor az aratással egyidejűleg a tarlóhántásról – mivel a növényeiket nem öntözik – és a szójának kijuttatott növénykondicionálásról is gondoskodik.
„Árpatermésből minőségben és mennyiségben is egy erős átlagra számítunk, aminek jelentős részét sörárpaként szeretnénk értékesíteni, mivel annak kicsit jobb az ára. A táblákon gombaölő szeres kezelést alkalmaztunk, egyéb kórokozók és kártevők ellen nem kellett fellépnünk. Egyes táblákban a decemberi belvíz jelentős károkat okozott, ezért tavasszal újra kellett vetni. Azok a tavaszi vetések is hamarosan arathatóak lesznek, saccolásom szerint olyan 4 tonna lesz, míg az őszi vetésűek 5-5,5 tonnás termésmennyiséggel várhatók.”
A földmunkákat két állandó emberrel és a szezonban egy besegítő nyugdíjassal ellátó cég gépi munkaszolgáltatást is végez, de csak azután, hogy a saját földjeiken ellátták a tennivalókat.
„Ha van még szabad kapacitás, akkor dolgozunk másoknak. A gépi szolgáltatás igénye évről-évre növekszik, éves szinten a 18-20 millió forint bevételt is eléri. Bérmunkában hétvégén már a búza aratása is elkezdődött. A nagy hőség nem kedvez neki, mert sok szem érhetett volna még” – osztotta meg véleményét Szűcs Gábor.
Gyulán a tritikálénak még kell egy hét
A tritikálénak Gyulán, Szilágyi Ferenc földjében kell még bő egy hét az aratáshoz. A főként tejtermeléssel foglalkozó családi vállalkozás Gyulaváriban lévő állattartó telepén mintegy 30 Holstein-fríz kérődzik békésen. Szilágyi Ferenc már most elégedett a megmutatkozó terménnyel.
„Az október 10-i vetésű, két földterületen lévő mintegy 11 hektárnyi tritikálé jól telelt, sok szalmának nézünk elébe, az állatoknak jó minőségű gabona lesz belőle, minden szempontból nagyon jó évünk volt.” A 22 aranykoronás földben lévő növény egyszer kapott gyomirtószeres kezelést, ezt követően gyommentes maradt. Tavaly ősszel 4 hektárra pedig istállótrágya is jutott.
„Az aratáshoz gépi bérmunkát veszünk igénybe, ezt leszámítva a teljes géppark rendelkezésünkre áll: 4 traktor, kasza, rendsodró, hamster, vetőgépek, trágyaszóró, műtrágyaszóró, nemrég vettünk körbálázót és homlokrakodót is” – mondta a hamarosan aratáshoz látó gazda.
Csorváson a tavalyinál magasabbak a termésátlagok
A növénytermesztésben hagyományos alföldi termelést folytató Csorvási Gazdák Szövetkezete ma 150 helybéli család megélhetését biztosítja, illetve további 150 integrált termelő gyarapodását segíti. A megmunkálásuk alatt álló mintegy 3500 hektárnyi földterületen búzát, kukoricát és napraforgót termelnek, a termények saját tárolóikba kerülnek, illetve egy részét takarmánykeverő üzemükben dolgozzák fel, mellyel saját állatállományuk takarmányellátását biztosítják. Ugyanakkor 150 hektáron biogazdálkodást is folytatnak, ahol tököt, búzát és mustárt termesztenek.
Az árpát saját állattenyésztésük ellátására termesztik, mintegy 250 hektáros területről a napokban takarították be az előzetes becsléseket meghaladó mennyiséget.
„Nagyon kedvezően alakult a hozam, mert a legrosszabb táblából 5,8 tonna, a legjobból 7 tonna, összátlagban 6,3 tonnás termés lett a hozam. A mi viszonyaink között ez nagyon kedvező szám, és most olyan 500 tonna mennyiség eladható is lesz belőle, ami egyáltalán nem szokott így lenni. Jó a minősége és a fehérjéje, hektolitertömege is kedvező, ez nem sörárpa, hanem jó beltartami értékű termény, és reméljük, hogy az állataink is így fogják érezni.” – mondta Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Szövetkezet igazgatósági elnöke.
A 350 hektáros területen termesztett repce a leggyengébb termést produkáló táblában 2,5 tonnás hozamot, a legjobb táblában 3,9 tonnát hozott, ami a tavalyi 2,2 tonnás átlaghoz képest jó, mert ez az érték most 3 tonna fölötti lesz. A csorvási földekben 140 hektár nagyságrendben vetőborsó is terem, aminek hozama tavaly 1,7 tonna (önköltség alatti) volt, de most kb. 2,5 tonnás átlagra számítanak belőle.
Jelenleg a 800 hektáros összterületen lévő búza betakarítása folyik. Ebből 200 hektáron durumbúza terem, aminek hozama idén 6 tonnás átlagtermést mutat (pedig durumbúzánál már a 4 tonna is jó szokott lenni), az első osztályú minőség (üvegesség) elérése is hamarosan kiderül.
„A learatott búza első eredményei azt mutatják, hogy a háromnegyed része malmi minőségű, negyede pedig takarmányminőségű lesz, de erről két hét múlva fogok tudni bátrabban beszámolni. Egyelőre azt reméljük, hogy a hozam a búzánál is 5 tonna fölötti lesz, de erről számadataink még nincsenek, csupán annyi, hogy mi eddig 124 tonnát arattunk le, bértárolásra pedig 528 tonna érkezett be idegenektől” – tájékoztatta az Agrofórum Online olvasóit Kelemen Mihály.
„Talán nem logikus ilyen száraz időszakban, de mi kétszer védekeztünk a gombabetegségek ellen, kollégáim eddig tragikus fuzáriumfertőzésről nem számoltak be. A laboreredményeket folyamatosan figyeljük, a bejövő terméket vizsgáljuk. Reméljük, hogy toxinprobléma sem lesz idén, de hallottuk, hogy vannak olyan területek, ahol ezt nem sikerült elkerülni.”
Az ismeretlen eredetű kalászfehéredésről a Csorvási Gazdák elnöke is hallott. „Egyesek szerint tápanyaghiányból adódó betegség lehet, de még a tudósok sem tudják pontosan, hogy mi az ok-okozati összefüggés. Becsléseink szerint ez 5-10% hozamkiesést jelenthet.”
A csorvásiak is, mint ahogy valamennyi, a földeken dolgozó gazda igyekszik a szalmát is gyorsan betakarítani, tárcsázni, majd a következő, őszi időszakra magágyat készíteni, de most mindenki számára a legfontosabb a minél eredményesebb betakarítás.
(Csomós Éva – Agrofórum Online)
