A jobb szárazságtűrése és a magasabb felvásárlási ára miatt sokak számára vonzó lehet kukorica helyett napraforgót vetni, ám ennek a kultúrának is bőven akadnak megfontolandó nehézségei.
2022-ben „az évszázad aszálya” sújtotta a magyar termelőket. Valószínűleg még sokan emlékeznek rá, hogy emiatt nagy óvatossággal kezdte szinte mindenki a 2023-as esztendőt, felmerült például a kérdés, hogy a tavaly nagy károkat szenvedett kukorica helyett nem lenne-e érdemes inkább napraforgót vetni.
Még márciusban is bőven akadtak olyanok, akik a vetésidővel a nyakukon is hezitáltak a vetésszerkezet kialakításán. Sokan az utolsó pillanatig kivártak a vetőmag vásárlásával, de aztán persze dönteni kellett, és ez számos esetben a kukorica rovására történt.
Már tavasszal tudni lehetett, hogy a kukorica vetésterülete csökkenni fog Magyarországon, aztán kiderült, hogy szinte „történelmi” fordulat következett be. A 746 ezer hektáros kukorica vetésterület mélypontot jelent a növény hazai termesztésében, miközben napraforgóból a szokottnál több került a földekbe.
Vajon mi lesz a helyzet jövőre? A 2023-as év kedvezett a kukoricának, a legfrissebb jelentések szerint Békésben például 6,9 tonna lett a hektáronkénti átlaghozam, ami megfelelő, viszont a 46–53 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási ár a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség szerint is „megalázóan alacsony”.
Megéri ismét inkább napraforgót vetni? Ez a kérdés nemcsak Magyarországon merült fel, de a németeknél is. Az Agrarheute című szaklap által megszólaltatott Thomas Ostendorf például két „sovány” kukoricás esztendő után 2023-ban inkább már napraforgót vetett bizonyos földjeibe.
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban gazdálkodó termelő most jobban bízott a szárazságot jobban tűrő kultúrában, igaz, egyelőre nem merte az összes területén olajnövényre cserélni a kukoricát. Jól is tette, hiszen idén a napraforgóval is akadtak problémái.
„Korábban sohasem termesztettünk napraforgót, de három hektáron most kipróbáltuk, 75 centiméteres sortávra vetve – magyarázta Thomas Ostendorf. – A minőség miatt eleinte aggódtunk, de a betakarításkor szupertiszta termény jött ki a kombájnból. A nedvességtartalmát viszont megbecsülni sem tudtam, ez nekem teljesen új tapasztalat volt.”
A német gazda számára végül idén a túl sok eső jelentette a problémát, ami nem volt ideális a napraforgó számára. A madárkártétel pedig elérte a 15 százalékot, ami szintén „bosszantó” tényezőnek számított, sőt még lopások is történtek a táblán.
Mindezeket a magyar termelőknek is fontolóra kell venniük a váltás során, akárcsak azt, hogy rendelkeznek-e a napraforgó termesztéshez szükséges gépekkel és technológiával, ha korábban kukoricára voltak berendezkedve.
A napraforgó mostani, 105–110 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási ára vonzó lehet, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átlaghozam kukorica esetében egy jó évben eléri a 7 tonnát, napraforgónál viszont alulról ostromolja a 3 tonnát.
(Fotó: Ioachim Marcu/Pixabay)
