A kutyák éles szaglásukkal kábítószereket, robbanóanyagokat és betegségeket is képesek felismerni. Most azt feltételezik, hogy olyan mérgező növényeket is megtalálnak, amelyek lehetetlenné teszik a termés eladását. Ugyanis már nagyon kis mennyiségű szennyeződés is ahhoz vezethet, hogy bizonyos fűszernövényeket vagy gyógynövényeket nem lehet értékesíteni az EU-ban.
A speciálisan kiképzett kutyák képesek lehetnek megtalálni a veszélyes és invazív gyomfajokat, amelyek gyakran mérgezőek és komoly veszélyt jelentenek az emberekre és az állatokra. Ezt vizsgálja a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének (BOKU) kísérlete. A projektben azt tesztelik, hogy a kutyák szag alapján képesek-e megtalálni a mérgező növényeket a szántóföldön termesztett különleges kultúrákban.
Mit keresnek a kutyák?
A kutyák elsősorban olyan mérgező növényeket keresnek, amelyek úgynevezett pirrolizidin alkaloidokat (PA-kat) tartalmaznak. A PA-k olyan anyagok a növényekben, amelyek a károsítók elleni védekezés érdekében termelődnek. Ötszáznál több formájáról tudunk, hatezernél is több növényfajban. Főleg a fészkesvirágzatúak, érdeslevelűek családjában, aggófű nemzetségben fordul elő. Azonosítása és eltávolítása különösen fontos a gyógynövény- és fűszerültetvényeken. Ausztriában az őshonos PA-t tartalmazó mérgező növények, például a közönséges aggófű (Senecio vulgaris) mellett olyan invazív fajok is előfordulnak, mint a tavaszi aggófű (S. vernalis) vagy a keskenylevelű aggófű (S. inaequidens), amelyeket Kelet-Európából vagy Dél-Afrikából kerültek az országba.
Még a rendkívül alacsony szennyezettségi szint is ahhoz vezethet, hogy a fűszer- vagy gyógynövényeket nem lehet többé árusítani az EU-ban. Ugyanis a PA-k rendszeres fogyasztása még nagyon kis mennyiségben is gyakran rákkeltő, nagyobb dózisban pedig károsítja a májat, mivel a toxin felhalmozódik. Ezért az EU 2022-ben számos termékre szigorú határértékeket állapított meg.
Hogyan működik a kiképzés és a terepkísérletek a keresőkutyákkal?
A keresőkutyákat először friss és szárított növényekkel képezik ki. Ezzel egyidejűleg elemzik az illékony szerves vegyületeket a mintákban. A kutatók így szeretnék megérteni, hogy az illóolaj-tartalom és -összetétel hogyan befolyásolja a keresés sikerét.
A projekt második évében aztán valódi kereséseket végeznek majd gyógynövényekkel és fűszerekkel beültetett termőterületeken, hogy kiderüljön, hatékonyabbak-e a kutyák a mérgező növények keresésében, mint az emberek. Cél az is, hogy tisztázzák, mely környezeti tényezők befolyásolják leginkább a keresés sikerét.
Az emberi szemnek nehéz a fiatal növények beazonosítása
A kutyáknak a lehető leghamarabb meg kell találniuk a potenciális mérgező növényeket, és képesnek kell lenniük arra is, hogy megbízhatóan felismerjék a fiatal, nem virágzó növényeket. A fiatal növényeket az ember kevésbé képes felismerni, különösen, ha tavasszal még nem virágoztak, mint például a keskenylevelű aggófű.
Ha nagyobb területről van szó, ezek a mérgező növények könnyen elkerülhetik a figyelmet. „A projektünk megmutatja, hogyan lehet az állatok adottságait a legmodernebb technológiával kombinálni az élelmiszer-biztonság javítása érdekében a mezőgazdaságban. Ez remélhetőleg csökkenteni fogja a munkaerő-ráfordítást és kevesebb gyomirtásra lesz szükség” – mondja Silvia Winter projektvezető.
Fotó: Pixabay
