Az idei év kalászos vetőmagpiacának alakulására számos tényező hat, ezek közül az első helyen kell említeni hazánk idei gabonatermelését.
Az idei év kalászos vetőmagpiacának alakulására számos tényező hat, ezek közül az első helyen kell említeni hazánk idei gabonatermelését. A tavalyi évben még egymillió hektár feletti őszi búza árutermő terület nagysága 7,5 %-os csökkenéssel 965 ezer hektáron zárt. Ez önmagában nem negatív eredmény, hiszen az utóbbi három évben folyamatos volt a területcsökkenés, amit azonban ellensúlyozott az átlagtermések növekedése.
A megtermelt őszi búza mennyisége így a tavalyi szinten alakult, kissé meghaladta az 5,1 millió tonnát. Utoljára közel harminc éve volt arra példa, hogy három egymást követő évben 5 millió tonna feletti termést takarítottak be az országban. Ennek következtében nem igazán hangsúlyos az a tény sem, hogy az 1920-as évekig visszatekintve a negatív ranglista 4. helyére került – termőterület-nagyság sorrendjében – a 2016-os év. A kalászos gabonatermelés növényfaj arányai kissé megváltoztak. Az őszi búza mellett jelentős visszaesés tapasztalható a tavaszi árpa és a rozs esetén, valamint csökkent a tritikále területe is. Az őszi árpánál látványos az emelkedés, hiszen öt év alatt tartós folyamatos növekedési pályán másfélszeresére nőtt az árutermő terület. A területnövekedéssel együtt az öt évvel ezelőtti 4,5 t/ha körüli átlagtermés idén már meghaladta az 5,2 t/ha-t.
A mennyiség tekintetében jó-közepes év eredményét kissé beárnyékolja a megtermelt őszi búza értékesítését alapvetően befolyásoló tényező, a minőség. Az őszi búza-termelés fajta és minőségi összetétele az utóbbi 5-6 évben nem látványosan, lépésenként, jelentősen megváltozott. Átalakult a vásárlói, termelői igény és átalakult ezzel párhuzamosan a kínálat is. A malmi és takarmány terménypiaci árak közötti kis különbség arra ösztönözte a termelőket, hogy a hektáronkénti jövedelem optimalizálása érdekében új, korábban nem elterjedt bőtermő fajtatípusokat is kipróbáljanak, majd az eredmények tükrében termelésbe vonjanak. Mostanra a becslések szerint a malmi minőségű őszi búza termény aránya nem haladja meg a 40 %-ot. A javító, prémium minőséget adó fajták a termésátlag vonatkozásában nem tudják felvenni a versenyt a bőtermő euro búzákkal.
Posztregisztrációs kísérletek a segítenek a fajták közötti eligazodásban
A klímaváltozás következtében rendkívül kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan a következő év időjárása. Egyik évről a másikra óriási különbségeket lehet tapasztalni csapadékmennyiség, csapadékeloszlás, átlaghőmérséklet, hőségnapok száma és szinte az összes vizsgálható paraméter tekintetében.
Rendkívül nagy a termelői kockázat, amikor a tervezéskor határozni kell a termelés várható volumenéről és a minőségi elvárásokról. A döntéshez a vetőmagpiacon kellő számú fajta áll rendelkezésre. A Nemzeti Fajtajegyzéken 171 őszi búzafajta található, mely bőséges választási lehetőséget biztosít. Sok kritika fogalmazódik meg a magas fajtaszám miatt, mivel a terménypiacon a nagy mennyiségű és egységes minőségű termék értékesíthető eredményesen. Annak ellenére, hogy az Európai Unió Közös Fajtakatalógusában 2.297 őszi búzafajta szerepel, az európai nagy gabonatermelő országok nemzeti fajtalistája jelentősen kisebb. Németországban, 26 millió tonnás búzatermeléshez mindössze 199, Franciaországban pedig egy 40 millió tonna körüli termeléshez 307 fajta párosul az országok nemzeti fajtajegyzékében. Ennek elsődleges okaként az ajánlati fajtajegyzék rendszerének hiányát lehet megjelölni. A lengyel búzatermelés, mely alapvetően kisgazdaságokból származik, éves szinten közel 10 millió tonnás volument produkál, melyhez a nemzeti fajtajegyzéken mindössze 138 fajta adja a biológiai alapot. Mindezen országokban regionális elven működő, jól szervezett, vertikális ágazati jelenléttel irányított, nagyszámú fajtakísérleti eredményen alapuló ajánlati listák állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Ezek az ajánlati jegyzékek a feldolgozók, kereskedők, és termelők igényeit egyaránt kielégítik, így a gazdálkodók termelési kockázatát csökkentik a várható könnyebb terményértékesítés miatt. A minőség és fajta tekintetében szervezett és irányított piaci termelés megszervezése nélkül sem a kiegyenlített vetőmagellátás, sem az egységes minőséget adó nagy volumenű árualap nem garantálható.
Az ajánlati fajtajegyzékhez közel álló célokat fogalmaz meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség által szervezett posztregisztrációs kísérlet őszi búza és kukorica növényfajokban. A kísérletek meghatározóan a hazai hatósági fajtakísérleti állomás hálózatában folynak. A kísérletekben az elmúlt három évben újonnan regisztrált fajták mérik össze teljesítményüket. Az ország kilenc különböző pontján folyó kisparcellás kísérletek a főbb termelési régiókban találhatók, így hasznos, helyi információkkal szolgálnak a gazdálkodóknak.
Fémzárolt vetőmag használata csökkenti a termelési kockázatot
A vetőmag-ellátás területén a fajtakérdés mellett fontos témakörök a szaporítások helyzete és a fémzárolt vetőmagok mennyisége. Az őszi búza vetőmagszaporító-terület nagysága a tavalyi rekord alacsony évhez képest 11 %-os emelkedéssel elérte a 26.000 hektárt (1. ábra).
Az emelkedés hátterében az esetlegesen növekvő piaci kereslet, valamint az eddig csak importból biztosított külföldi fajták vetőmag előállításának elindítása áll. A tavalyi abszolút negatív rekordot felállító szaporító terület a kedvező termésmennyiségnek köszönhetően a megelőző évek szintjén biztosított fémzárolt vetőmagot a vásárlók részére. Az őszi búza fémzárolt vetőmag használat az elmúlt három évben lassú emelkedésnek indult. Tavaly 24,9 %-os mértékűnek kalkuláltuk a felújítást, mely a fémzárolt vetőmag részarányát mutatja a vetések teljes mennyiségéhez viszonyítva (1. táblázat). A szakmailag indokolt 40 %-os szint még távolinak tűnik, de az utóbbi évek tendenciája bizakodásra ad okot. Az évente megtermelt és rendelkezésre álló vetőmag alapanyag készletek biztosítani tudják akár a 48 %-os felújítási arány elérését is.
A vetőmag-előállítások az árutermesztéshez hasonlóan jó-közepes termésátlagot értek el. A becslések szerint az országos vetőmag átlagtermés a hektáronkénti 6,5 tonnát is elérheti. Minőségi problémák nem jelentkeztek, általánosas jó egészségi állapotú, jó minőségű vetőmagtételek kerülnek feldolgozásra és fémzárolásra.
A világpiacon és azon belül Európában is a várakozás feletti gabonakészletek állnak rendelkezésre, így erősen kínálati piaci helyzet alakult ki. A takarmány és malmi búza ára egyaránt alacsony, nem kecsegtetnek magas árbevétellel az azonnali eladások. Fennáll a veszélye annak, hogy az alacsony terményárak miatt a vetésre készülve egyes gazdálkodók a fémzárolt vetőmagon, mint termelési inputon spórolva a visszavetés mellett döntenek. Nagy kockázatot vállalnak fel, hiszen a jövő évi termelésük biztonságát kockáztatják. A nem kellően fajtaazonos és fajtatiszta, gyomokkal fertőzött és nem szakszerűen csávázott magáru visszavetése rendkívüli mértékben veszélyezteti a következő év termésmennyiségét és -minőségét. Az új fajták új technológiai igénye, mely jelentkezhet az elvetett hektáronkénti csíraszámban erősen befolyásolja a növényállomány teljesítményét. Az utóbbi években egyre nagyobb területen állítják termelésbe az őszi búza hibrideket, melyek visszavetése súlyos, nem várt következményekkel járhat. Akár a bőtermő fajtatípusok, akár a prémium és malmi minőséget adó fajták esetén a kitűzött termelési cél kizárólag fajtatiszta, egészséges és gyommentes növényállományokkal érhető el, melynek a kiindulópontja a fémzárolt, minősített vetőmag használata.
Polgár Gábor
Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
