Növénytermesztés

Így segíthetjük a hasznos állatok terjedését

Agrofórum Online

Talán észre sem vesszük őket, de a termesztett növényeket rengeteg apró gerinctelen védi. Ilyenek például egyes ízeltlábúak, mint például a pókok és a katicabogarak, amelyek táplálékául kártevő rovarok szolgálnak. Tevékenységük eredménye magasabb terméshozam, jobb minőségű termés és csökkenő növényvédőszer-felhasználás.

A Michigani Egyetemen végzett kutatás rávilágít arra, hogy ezek a természetes ellenségek hogyan reagálnak a mezőgazdasági tájak nagyléptékű térbeli mintázataira. Ezek a területek termőföldekből, erdőkből és gyepterületekből állnak. Kiderült, hogy az összetételük, vagyis térbeli elrendezésük nagyban meghatározhatja, hogy hány természetes ellenség jelenik meg egy-egy táblán.

Kisebb táblák, változatosabb élőhelyek

A Trends in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent cikk összefoglalja a legújabb kutatásokat arról, hogy a táj elrendezése hogyan hat ezekre a természetes ellenségekre és a kártevők visszaszorítására.

A kutatás egyik eredménye, hogy a hasznos gerinctelenek nagyobb számban fordulhatnak elő, ha a táj kisebb mezőgazdasági területekből áll. Ugyanis nekik sok esetben a túléléshez a szántóföldön kívül található élőhelyekre vagy a szántóföldek szélén található erőforrásokra van szükségük.

A cikkben azt feltételezik, hogy amikor a különféle tájképi elemek kicsik, a kártevő természetes ellenségei nagyobb valószínűséggel találnak utat oda és vissza az élőhelyeik és a szántóföldek között vagy az egyik szántóföldről a másikra.

A táji elrendezés hatásai az adott élőlény igényeitől is függnek. Egy ragadozó, amely egyetlen szántóföldön mindent megtalál, amire a túléléshez szüksége van, nem biztos, hogy igényli a természetes élőhelyek közelségét, de sok más rovar a szántóföldön kívül keres nektárt vagy menedéket. Ezeknek a rovaroknak a termőföldek és az egyéb élőhelyek térbeli elrendezése nagyon fontos lehet.

Megjósolnák, hogyan reagálnak a tájképváltozásra az egyes fajok

A kutatás segít a tudósoknak megjósolni, hogy a mezőgazdasági tájak jövőbeli változásai hogyan befolyásolják a rovarvilág összetettségét és ezzel a kártevők visszaszorítását. A megfelelő tájkép ugyanis a becslések szerint évente több milliárd dollárt takaríthat meg a gazdáknak.

A kutatás következő lépései közé tartozik, hogy többet tudjunk meg arról, hogy ha ismerjük a hasznos ízeltlábúak életmódját és igényeit, azzal előre jelezhető-e, hogyan fognak reagálni a táj változására. Különbségek vannak abban, hogy az egyes hasznos rovaroknak milyen típusú táplálékforrásra van szükségük és hogyan mozognak természetes környezetükben. A kutatók szeretnék megállapítani, ezekkel a különbségekkel előre jelezhető-e, hogy ezek a gerinctelenek hogyan fognak reagálni a tájkép jövőbeli átalakulására.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

2025. július 30. 16:10

Tengeri sünből készül az új „csodatrágya”, ami látványosan serkenti a saláták növekedését – laboreredmények is igazolják a hatását.

Kendertermesztők, figyelem: az EU most igazán zöld utat ad

2025. július 26. 08:10

Az EU 2028-tól a haszonnövény-kender teljes növényi részét agrártermékké minősítené, és ezzel egyidejűleg támogathatóvá tenné a virágzatot is.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek I. rész

2019. október 6. 04:37

A zárt termesztőberendezésekben a biológiai védekezés alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a módszer célja nem a teljes kártevőmentesség, hanem a kártételi küszöbérték alatt tartás.

Milyen kártevő támadta meg az almafa leveleit?

2019. szeptember 28. 04:36

K. András kérdése: Almafám leveleit az épnek látszó felület alatt apró lárvák károsítják. Milyen kártevőről lehet szó?

Van a parlagfűnek hazánkban természetes ellensége?

2019. szeptember 12. 06:37

K. Ferenc kérdése: Érdeklődni szeretnék, hogy a parlagfűnek van-e természetes ellensége hazánkban?

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek II. rész

2019. október 8. 04:38

Cikkünkből kiderül, melyek azok a kártevők a zárt termesztőberendezésekben, amik szívogatják, gyengítik a növényeinket és ezzel együtt terjeszthetik a vírusokat.