Növénytermesztés

Így segíthetjük a hasznos állatok terjedését

Agrofórum Online

Talán észre sem vesszük őket, de a termesztett növényeket rengeteg apró gerinctelen védi. Ilyenek például egyes ízeltlábúak, mint például a pókok és a katicabogarak, amelyek táplálékául kártevő rovarok szolgálnak. Tevékenységük eredménye magasabb terméshozam, jobb minőségű termés és csökkenő növényvédőszer-felhasználás.

A Michigani Egyetemen végzett kutatás rávilágít arra, hogy ezek a természetes ellenségek hogyan reagálnak a mezőgazdasági tájak nagyléptékű térbeli mintázataira. Ezek a területek termőföldekből, erdőkből és gyepterületekből állnak. Kiderült, hogy az összetételük, vagyis térbeli elrendezésük nagyban meghatározhatja, hogy hány természetes ellenség jelenik meg egy-egy táblán.

Kisebb táblák, változatosabb élőhelyek

A Trends in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent cikk összefoglalja a legújabb kutatásokat arról, hogy a táj elrendezése hogyan hat ezekre a természetes ellenségekre és a kártevők visszaszorítására.

A kutatás egyik eredménye, hogy a hasznos gerinctelenek nagyobb számban fordulhatnak elő, ha a táj kisebb mezőgazdasági területekből áll. Ugyanis nekik sok esetben a túléléshez a szántóföldön kívül található élőhelyekre vagy a szántóföldek szélén található erőforrásokra van szükségük.

A cikkben azt feltételezik, hogy amikor a különféle tájképi elemek kicsik, a kártevő természetes ellenségei nagyobb valószínűséggel találnak utat oda és vissza az élőhelyeik és a szántóföldek között vagy az egyik szántóföldről a másikra.

A táji elrendezés hatásai az adott élőlény igényeitől is függnek. Egy ragadozó, amely egyetlen szántóföldön mindent megtalál, amire a túléléshez szüksége van, nem biztos, hogy igényli a természetes élőhelyek közelségét, de sok más rovar a szántóföldön kívül keres nektárt vagy menedéket. Ezeknek a rovaroknak a termőföldek és az egyéb élőhelyek térbeli elrendezése nagyon fontos lehet.

Megjósolnák, hogyan reagálnak a tájképváltozásra az egyes fajok

A kutatás segít a tudósoknak megjósolni, hogy a mezőgazdasági tájak jövőbeli változásai hogyan befolyásolják a rovarvilág összetettségét és ezzel a kártevők visszaszorítását. A megfelelő tájkép ugyanis a becslések szerint évente több milliárd dollárt takaríthat meg a gazdáknak.

A kutatás következő lépései közé tartozik, hogy többet tudjunk meg arról, hogy ha ismerjük a hasznos ízeltlábúak életmódját és igényeit, azzal előre jelezhető-e, hogyan fognak reagálni a táj változására. Különbségek vannak abban, hogy az egyes hasznos rovaroknak milyen típusú táplálékforrásra van szükségük és hogyan mozognak természetes környezetükben. A kutatók szeretnék megállapítani, ezekkel a különbségekkel előre jelezhető-e, hogy ezek a gerinctelenek hogyan fognak reagálni a tájkép jövőbeli átalakulására.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik repcehibrid hozza a legtöbbet? Mutatjuk az eredményt

2025. augusztus 27. 14:10

Idén 16 repcehibrid szerepelt a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs fajtakísérletében. Az eredmények értékes támpontot adnak a gazdálkodóknak.

Bőséges szüret, stabil piac – erős évet zárt az olívaolaj

2025. augusztus 20. 16:10

A 2024/25-ös szezonban az olívaolaj-termelés visszatért az élvonalba – drasztikus termésnövekedés után a fenntartható megoldásoké a jövő.

Fenntartható kertészet: merre tart az ágazat?

2025. augusztus 16. 11:10

A kertészet a fenntarthatóság, technológia és sokszínűség útján fejlődik. Mutatjuk, milyen trendek formálják az ágazat jövőjét!

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

2025. augusztus 15. 16:10

A szójabab akár 66%-os lombvesztést is tolerálhat terméscsökkenés nélkül – új irány a rovarvédelemben és a permetezési stratégiában.

Inváziós kártevők: A szelídgesztenye-gubacsdarázs

2018. december 2. 05:33

A szelídgesztenye gubacsdarázs a szelídgesztenye legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője által okozott termésveszteség mértéke akár 50-80 %-os is lehet. A megoldást a rezisztens fajták nemesítése jelentheti, illetve a természetes ellenségek betelepítése segíthet a rovar visszaszorításában.

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek I. rész

2019. október 6. 04:37

A zárt termesztőberendezésekben a biológiai védekezés alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a módszer célja nem a teljes kártevőmentesség, hanem a kártételi küszöbérték alatt tartás.

Mit tehetünk a fenyércirok ellen?

2019. augusztus 29. 04:38

K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?

Milyen kártevő támadta meg az almafa leveleit?

2019. szeptember 28. 04:36

K. András kérdése: Almafám leveleit az épnek látszó felület alatt apró lárvák károsítják. Milyen kártevőről lehet szó?