Növényvédelem
Növényvédelem

Hamarosan már csak üvegházakban lehet alkalmazni a neonikotinoid hatóanyagokat

Hamarosan már csak üvegházakban lehet alkalmazni a neonikotinoid hatóanyagokat

MTI

A házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt neonikotinod hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket az Európai Bizottság döntése alapján december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

A Nébih az új előírásoknak megfelelően módosította a hazai növényvédőszer-engedélyeket.

A méhekre veszélyesnek ítélt neonikotinoid hatóanyagok – imidakloprid, klotianidin és tiametoxam – valamelyikét tartalmazó növényvédő szerek felhasználását először 2013-ban korlátozta az Európai Bizottság. Idén az EB további szigorításokat vezetett be a hatóanyagok felhasználását illetően.

A három hatóanyag valamelyikét tartalmazó szereket 2018. december 19-e után kizárólag zárt termesztő berendezésben, azaz üvegházban lehet felhasználni, és eddig az időpontig lehet szabadföldbe elvetni a kezelt magokat, például az őszi kalászosokat.

December 19-e után a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházban kezelt növényeket – beleértve a palántákat is – tilos lesz szabadföldre kiültetni.

A szigorítás számos növényvédő szert érint. Négy termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonták, további 21 készítmény engedélyéből pedig törölni kellett a szabadföldi felhasználásokat. Az érintett készítmények részletes listája elérhető a Nébih honlapján.

Az uniós bizottság korábban arról tájékoztatott, hogy a beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. A beporzás létfontosságú természeti folyamat, amelyben a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek és a zengőlegyek, valamint a pillangók és a lepkék, egyes bogarak és más repülő rovarok. Az Európai Unió éves mezőgazdasági termelésének jelentős, közel 15 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) összértéket képviselő hányada tulajdonítható közvetlenül a beporzó rovarok teljesítményének.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi okozza, amikor a fa egyik oldala kipusztul?

2024. április 16. 15:10

Nem ritka látvány, amikor egy fa egyik fele élettelen, a másik pedig teljes pompájában virágzik. Vajon mi okozza ezt?

Hihetetlen mennyiségű illegális növényvédő szert foglaltak le a magyar hatóságok

2024. április 15. 08:40

A Magyar Növényvédelmi Szövetség hamisítás és illegális növényvédő szer forgalmazás elleni rendezvényének célja, hogy fórumot biztosítson a konzultációra a különböző területeken dolgozó hatóságok, szakértők számára, akik az illegális termékek piacra jutásának megakadályozásán, visszaszorításán dolgoznak.

Itt a bizonyíték, hogy a rózsaillóolaj hatékony a kártevők ellen

2024. április 1. 16:10

Japán kutatók a gyakorlatban is bizonyították, hogy a rózsa illóolaja aktiválja a paradicsom védekezőgénjeit, másrészt vonzza a ragadozókat, amelyek a növény kártevőit fogyasztják.

A lézer a levél alatt is elpusztítja a kártevőket, a növény károsítása nélkül

2024. március 27. 07:10

Az üvegházas kertészet egyik legnagyobb kihívása a kártevők elleni védekezés a növényre és a környezetre gyakorolt negatív következmények nélkül.

Növényvédelmi alapfogalmak és kategóriák

2020. február 19. 08:16

A növényvédő szerek olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok lehetnek természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyagok, valamint élő szervezetek.

Az időjárás már a paprikát sem kíméli - súlyos veszteséget okozhat

U. Géza kérdése: Mitől romlott le a paprikám levele, hogyan tudnék segíteni rajta?

A bab gyomirtása

2019. február 2. 13:48

Amerika felfedezéséig csak az őshazájában élő dél-amerikai indiánok fogyasztották. A XVI. századtól kezdve Európában is gyorsan elterjedt. Az elmúlt századokban jelentős élelmiszernövénynek számított. A XIX. századig alapvetően szárazbabként fogyasztották, majd elkezdett a zöldbab is teret hódítani.