A 20. század második felére a világ legfontosabb gabonatermő területeiről, így Nyugat-Európából is, száműzte a tudomány a szárrozsdát. 2013-ban azonban Németországban megkondították a vészharangokat, a korábban legyőzöttnek vélt kórokozó újra felbukkant.

A szárrozsda történetében éles fordulatot hozott 1998, amikor Ugandában megjelent az Ug99 rassz, amely a világon termesztett búzafajták kb. 80%-át képes megfertőzni. Az Ug99 rassz azóta elterjedt Kelet- és Dél-Afrikában, valamint a Közel-Keleten.

Mivel a szárrozsda melegkedvelő faj, a klímaváltozás elősegíti az európai terjedését. A vegetációs szezonban az elmúlt negyed évszázad során egyre korábbi időpontokban regisztrálnak nyári meleget. A korai búzafajták, amelyek eddig elkerülték a kórokozóval való találkozást, a gomba számára kedvező irányba változó környezeti körülmények megjelenése miatt immár veszélyeztetettekké váltak. A 2013-as németországi fertőzés hátterében is ez állt, ahol a helyi járvány kialakulását követően a gomba sporadikus felbukkanásáról számolnak be (amely megfigyelhető ezen kívül Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is). 2016-ban Szicíliában jegyeztek fel egy komolyabb, több ezer hektárra kiterjedő, durum- és kenyérbúzát érintő szárrozsda-fertőzést. 2015-2016. folyamán jóval északabbra is felbukkant a patogén gomba. Nyugat-Szibériában 1-2 millió hektár nagyságú területen alakult ki járvány tavaszi búzában, 30-40%-os termésveszteséget okozva. 2017-ben Svédország középső részén jelent meg a szárrozsda búzán és árpán.

Egy 14 ország szakértőinek bevonásával készített tanulmány arra mutat rá, hogy az Egyesült Királyságban használt búzafajták komoly rezisztenciahiánnyal küzdenek szárrozsdával szemben. Az 57 vizsgált genotípus 80%-a bizonyult fogékonynak a TKTTF rasszra, amely a németországi, dániai és az Egyesült Királyságban kialakult 2013-as fertőzésben játszott szerepet.

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be Európába. E kórokozók terjedésének megfékezésére a kontinens országai összefogásában egy rozsdagomba-figyelő rendszert (RustWatch) állítottak fel – számolt be a https://www.nature.com/articles/s42003-019-0294-9. A konzorciumot vezető, a dániai Aarchus Egyetemen működő Világ Rozsdagomba Tájékoztatási Központ (Global Rust Reference Center) működésének fő célkitűzése egy korai előrejelzési rendszer kiépítése. Tavaly indult az a négyéves időtartamra tervezett projektmunka, amelynek keretében zajló kísérletsorozat a rozsda elleni rezisztencianemesítésben és a termesztéstechnológia szintjén új módszerek, eszközök bevezetését vizsgálja a kórokozó visszaszorítása érdekében.