Növényvédelem

NÉBIH: A burgonyabogár elleni rovarölő szerek hatékonyságáról

Agrofórum Online

Számos bejelentés érkezett az utóbbi időben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH), miszerint egyes burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek hatékonysága elmarad a néhány évvel ezelőtti szinttől. Az okok változóak lehetnek, az előírásszerű felhasználással azonban lényegesen javítható a védekező szerek hatásossága.

Az utóbbi hónapokban a NÉBIH-hez érkezett bejelentések alapján felmerül a kérdés: miért bizonyulhatnak kevésbé hatékonynak a korábbi évekhez képest a burgonyabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek? A jelenségnek több oka is lehet, így például a felhasználók hiányos szakértelme, a rovarölő szerek nem megfelelő adagban történő kijuttatása, de akár a burgonyabogár ellenállóbbá válása is.

A hatóság tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy a termelők éveken keresztül ugyanazzal a rovarölő szerrel védekeznek, illetve a védekezést nem a burgonyabogár legérzékenyebb fejlődési alakjai, a fiatal lárvák ellen időzítik, hanem a kifejlett bogarak ellen hajtják végre.

Számos esetben csökkenti a rovarölő szerek hatékonyságát, ha azok kijuttatása nem az előírt adagban történik. További gond, hogy a burgonyabogár érzékenysége mérséklődhet bizonyos hatóanyagokkal szemben. Mivel a kártevő idővel „alkalmazkodik” a rovarölő szer hatóanyagához, a vele érintkezésbe kerülő egyedeknek olykor csak egy része pusztul el.

Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy az Európai Uniós szabályozás kapcsán az elmúlt években csökkent a kártevők ellen felhasználható hatóanyagok száma. Jó néhány eredményesen használható rovarölő szert soroltak az I. és II. forgalmi kategóriába, melyeket a kiskertes termelők ‒ megfelelő végzettség hiányában ‒ nem vásárolhatnak meg.

E probléma ismeretében az engedélyező hatóság idén kiterjesztette egy spinozad hatóanyagú rovarölő szer engedélyét burgonyabogár ellen is. A készítmény kis kiszerelésben III. forgalmi kategóriájú, azaz szabadforgalmú rovarölő szernek minősül, amely a kiskertes felhasználók számára is elérhető.

A NÉBIH felhívja a figyelmet a szerek váltogatásának fontosságára, továbbá arra, hogy a felhasznált rovarölő hatóanyagokat egy tenyészidőszakon belül is váltogatni kell a védekezések során. A rovarölő szert mindig az engedélyokirat előírásainak megfelelően, az engedélyezett dózisban, az előírt vízmennyiséggel, nedvesítő szer hozzáadásával a fiatalkorú lárvák ellen kell kijuttatni.

A burgonyabogár ellen használható növényvédő szerek okiratai a felhasználási előírással megtalálhatók a NÉBIH honlapján, az engedélykeresőben.

(MTI)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi történne, ha felhagynánk a növényvédő szerek használatával?

2026. január 3. 11:10

A Bonni Egyetemen készült kutatás azt vizsgálta, milyen lenne a világ növényvédő szerek használata nélkül. Mire jutottak?

Karácsonyi csók, beteg fák: mi a kapcsolat?

2025. december 24. 07:10

A karácsonyi fagyöngy szép, ünnepi és veszélyes egyszerre: mutatjuk, mi zajlik a fák koronájában.

Permetezési Napló: szigorodnak a szabályok 2026-tól

2025. november 17. 08:10

A Nébih megerősítette, hogy a növényvédelmi és nitrát adatszolgáltatási kötelezettségek változatlanok, 2026-tól azonban nő a Permetezési Napló adattartalma.

Fordulat jön a biológiai növényvédelemben?

2025. november 15. 11:10

Az európai képviselők szerint az uniós gazdák csak akkor tudnak a kémiai peszticidekről lekapcsolódni, ha a biológiai alternatívák valóban elérhetővé válnak.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: több lesz a moníliával fertőzött gyümölcs

2022. július 20. 09:16

A kórokozók most kevésbé képesek komolyabb fertőzést okozni, de néhány kártevő azért ebben a helyzetben is okozhat érzékeny károkat.

Kukoricamoly biszex csapda: figyeljünk a fogást szennyező más lepkefajokra!

2019. január 5. 06:29

Nemrégiben kifejlesztésre került egy nem feromonos, hanem táplálkozási csalogatóanyagos, úgynevezett biszex (mivel nemcsak a hímeket, hanem a nőstényeket is csalogatja) kukoricamoly-csapda, amellyel a kukoricamoly rajzása megbízhatóan nyomon követhető. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg a szerzők.

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

A vetésidő hatása az őszi kalászosok betegségeire

2021. augusztus 25. 04:36

A kalászosok esetében (is) az egyik legnagyobb hiba az elmúlt évek gyakorlatában a gabonák nagyon korai vetése.