Annak érdekében, hogy a jövőben természetes felületaktív anyagokat használhassanak a növényvédelemben, német kutatók egy gazdálkodó közreműködésével növényekből kivont szappanszerű anyagokat tesztelnek. Hogy milyen növényekből? Olyan közönségesnek számító fehérjenövényekből, mint egyebek mellett a herefélék és a lucerna.
Számos fehérjenövény, így a lucerna, a görögszéna és az orvosi somkóró termel szaponinokat. Ezek olyan összetevők, amelyek jól habzanak a vízben és csökkentik a folyadékok felületi feszültségét. A szaponinokat termelő növényeknek védelmet nyújthatnak a gombafertőzések ellen, és a növényvédelmet segítő nedvesítőszerekhez is felhasználhatók. A kutatók azt vizsgálják, szántóföldi körülmények között hogyan lehetne ezeket a növényeket a szaponin-előállítás érdekében termeszteni.
Mire jó a szaponin?
A szaponin szó a latin sapóból származnak, ami szappant jelent. Tehát olyan anyagokról van szó, amelyek mosóaktívak és habzanak, ami például a borsó főzésekor jól látszik. A föld felett és alatt is képződnek, és segítenek a károsítókkal szembeni védekezésben. A szaponinok képesek feloldani a sejtfalakat, elpusztítani a gombákat és elriasztani a kártevőket, mivel gyakran kesernyés ízűek.
Édes ízű szaponin a glicirrizin, amely az édesgyökérben fordul elő nagyobb mennyiségben. Szaponinok találhatók többek között a borsóban, lencsében, földimogyoróban, szójában, mungó- és lóbabban, spenótban, spárgában, quinoában, zabban, padlizsánban, édesköményben, fokhagymában, cukorrépában, burgonyában, hagymában és paradicsomban is. Állítólag csökkentik a vérzsírszintet és a rák kockázatát.
Szántóföldi kísérleteket végeznek
A Sapoplant projektben a kutatók szaponinokat tartalmazó fehérjenövényeket termesztenek egyrészt 2021 óta a berlini Humboldt Egyetem kísérleti állomásán, másrészt egy gazdálkodót is bevontak a projektbe. Ő szintén szappanszerű anyagokat tartalmazó növényeket tesztel, projektpartnerként. A lucernát, az orvosi somkórót és a görögszénát is igyekszik beilleszteni a vetésforgóba, hogy helyben megtermelt felületaktív anyagokhoz jusson hozzá.
Mostanáig csak néhány esetben használtak biotenzidet nedvesítőszerként a gyakorlatban, bár a nedvesítőszerek használata rendkívül széles körű a növényvédelemben. A nedvesítőszerek ugyanis módosítják a permetlé fizikai-kémiai tulajdonságait, például a permetcseppek jobban megtapadnak a levéllen, ami nagyobb hatékonyságot eredményez.
A fehérjenövények termesztése kizárólag a szaponintartalmuk miatt nem kifizetődő, ezért a gazdálkodóknak kettős hasznosításban érdemes gondolkodniuk.
Az orvosi somkóró az energetikai hasznosítás szempontjából lehet érdekes. Ráadásul a méhek nagyon kedvelik, és sok biomasszát biztosít más növény termesztésére alkalmatlan helyeken, még száraz és meleg időben is.
A görögszéna is ritkán termesztett növény, pedig jól viseli a szárazságot. Úgynevezett szteroid szaponinokat tartalmaz, amelyek a gyógyszeripar és a gyógyászat tud hasznosítani. Ráadásul a görögszéna hagyományosan kiváló gyógynövény, amelynek a magját és a leveleit is felhasználják.
A lucerna magas fehérjetartalmának köszönhetően kedvelt takarmánynövény. Az orvosi somkóróhoz hasonlóan úgynevezett triterpenoid szaponinokat tartalmaz.
Mindhárom növény a felsorolt előnyein túl nitrogénmegkötő baktériumokkal él együtt, és mélyre hatoló gyökereivel javítja a talaj minőségét.
Hogyan lehet ezeket a növényeket jövedelmezően termeszteni?
Az érdekes kísérleti eredményekből kitűnik, hogy a kettős hasznosítás igenis lehetséges. Például az első kaszálásnál az orvosi somkóró szignifikánsan magasabb szaponintartalmat produkált, mint a lucerna.
A lucerna esetében a második kaszáláskor növekszik a szaponintartalom, majd a harmadiknál ismét csökken. Ennek alapján például eldönthető, hogy hányadik kaszálás után kerüljön a takarmányba vagy a biogázüzembe a növény, és hogy a szaponinok kinyerése érdekében mikor kell betakarítani a növényeket.
A kutatók vizsgálják, hogy a szaponintartalom változik-e szárítás vagy silózás után. És arra is kíváncsiak, hogy a hüvelyesek szárát a levelektől elkülönítve betakarítva van-e különbség a növényrészek szaponintartalma között.
