Szőlő-Bor

Egy héttel korábban kezdődött a szüret Villányban

Agrofórum Online

Villányban a meleg időjárás miatt a szokásosnál öt nappal korábban kezdték meg a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösborfajtáját adó kékoportó szüretelését -  közölte a 2500 hektáros szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára.

Nagy Gergely tájékoztatása szerint a borászok jó része már a napokban elkezdte szedni a kékoportót, a hét második felében pedig a borvidék egészén kezdődik fajta betakarítása. A Villányban 377 hektáron termesztett kékszőlőfajta idei terméséről  azt mondta: a minőség nagyon jónak ígérkezik, a szőlősgazdák bizakodóak. A kedvező meleg időjárás miatt némileg töppedtek a szőlőszemek, azonban ez mennyiségkiesést nem fog okozni – fűzte hozzá. A kékoportó villányi termésátlaga évek óta hektáronként 60-92 mázsa között változik. Az idei mennyiség a várakozások szerint inkább felsőértékéhez közelít – emelte ki.

Villány kedvelt testes, karakteres vörösborait adó bordeaux-i fajták közül általában szeptember közepén kezdik szüretelni a 293 hektáron termesztett  Merlot-t, 330 hektárról a Cabernet Franc-t. Októberben szedik a Sauvignont, amelyet  437 hektáron termelnek. A hegyközségi titkár szerint, ha marad a meleg időjárás, akkor a bordeaux-i fajták szüretének időpontja is előrébb jöhet, az egyes szőlőfajták érési ideje pedig összetorlódhat, ami  komoly technológia és logisztikai kihívás elé állíthatja a bortermelőket, az évjárat minőségét azonban nem befolyásolja.

(MTI)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Terjed a szőlő aranyszínű sárgaság: két új borvidéken is kimutatták

2025. október 7. 10:50

Újabb két borvidéket ért el a szőlő aranyszínű sárgaság: a hatóság fokozott felderítést és szigorú védekezést rendelt el.

Fenntartható szőlővédelem: ragadozó madarak bevetésen

2025. szeptember 27. 14:10

Madárháló helyett ragadozó madarak védik a prémium szőlőt Sussexben – a brit borászat úttörő megoldása fenntarthatósági mintát ad.

Fenntarthatóság a pohárban: miért tér vissza a piquette?

2025. szeptember 10. 16:10

A piquette könnyű, alacsony alkoholtartalmú ital, amely a bortermelés melléktermékéből készül. Fenntartható és egyre népszerűbb.

Régi magyar szőlőfajták: érdemes-e kertbe ültetni őket?

2025. szeptember 5. 16:10

A régi magyar szőlőfajták nemcsak hagyományt őriznek, hanem ellenállóságuk miatt a házikertekben is megállják a helyüket.

D, mint Dubicz, M, mint Mátra

2022. február 23. 04:36

A Mátrai borvidék hazánk második legnagyobb bortermelő vidéke. Kevesen tudják, de többezer éves múltra tekinthet vissza. A XX. századig a szőlőművelés, borkészítés volt ezen a környéken a legfontosabb tevékenység, ám a II. világháborút követő időszakban úgy vélték a döntéshozók, hogy a legjobb, ami ezzel a vidékkel történhet az, ha ipari terület lesz. Mindez érthetően kevéssé kedvezett a borkultúrának. Mint ahogy az sem, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban a Mátrai borvidéket az Egri borvidék részeként kezelték, és az itt termelt szőlő egri borként került forgalomba.

Mitől kanalasodnak a szőlő levelei?

2020. május 26. 12:45

Királyleányka szőlőm levelei kanalasodnak, sárgulnak. A képen látható tőke idén, a szomszéd tőke tavaly is ilyen volt, az most még rosszabb állapotú. Én atka kártételére gondoltam, idén két ízben is védekkeztem ellene, de semmi javulás. Ha tudnak kérem segítsenek! Segítségüket előre is köszönöm.

Továbbra is erőteljesen fertőz a szőlőperonoszpóra

2019. augusztus 28. 08:33

A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly folyamatosan rajzik, ugyanez mondható el a nyugati dióburoklégy előfordulásáról is.

A szőlő bogyóalak változatossága

2019. március 20. 07:39

Mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő fajták jellemző, változatos tulajdonsága a bogyó alakja. Míg az elsőnél inkább a fajtahatározást segítő jellemző, addig a csemegeszőlő esetén a piacosságot is meghatározza. A változatos bogyóformákra épülő fajtarendszerezéssel már a 19. században is foglalkoztak.