A budapesti Kossuth térre vonulnak februárban a kunsági borvidék szőlőtermelői, akik elégedetlenek az alacsony felvásárlási árakkal - tudta meg az agrarszektor.hu. A legutóbbi szüret kellős közepén egy-két napra még szőlőjük felvásárlását is befagyasztották, ami pánikhelyzetet okozott a piacon.
Egy hónap múlva Budapesten tartanak tiltakozást a Duna-Tisza közén élő szőlőtermelők, ha nem sikerül orvosolni az – egyébként országos szintűnek tartott – problémákat – közölte az agrárszektor.hu-val Király Benedek, a Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetségének tagja. Korábban közzétett petíciójukat jórészt kiskőrösi, keceli, akasztói, soltvadkerti, izsáki és orgoványi gazdák írták alá, akik a kunsági borvidéken termelnek.
A februári tiltakozást a Kossut térre, a parlament elé tervezik – erőstítették meg az érdekképviselet múlt hétvégi megbeszélésén. Király Benedek szerint a részletekről még nem döntöttek, de az akciót igyekeznek minél szélesebb körűvé tenni, vagyis bevonni az ország többi részén hasonló gondokkal küzdő termelőket is.
A termelők öt pontba foglalták problémáikat
1. Egy hektár szőlő megművelése olyan mértékű anyagi ráfordítással jár, hogy gyakran az elvégzett munka önköltségét sem fedezi a szőlő értékesítési ára.
2. Az évek óta ismétlődően lezajló augusztus-szeptemberi események azt a gyanút vetik fel, hogy a borszőlő-felvásárlással foglalkozók egy része egyezteti a felvásárlási árakat.
3. Az országban 5-6 nagyobb borászat foglalkozik olasz bor nagy tételű behozatalával. Hozzájuk köthető a szőlőfelvásárlási ár nyomottan tartása is, ők a hazai piac tisztességtelen szereplői, mégsem lépnek fel ellenük a hatóságok.
4. Olyan szerződési lehetőségek jogszabályi alapjait kell megteremteni, ami minden, az ágazatban érintett számára előnyös. Jelenleg a kisebb – jellemzően családi – szőlészetek ki vannak téve a nagyobb piaci szereplők akaratának.
5. Az ágazatot érintő EU-s és hazai pályázatok feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az a kistermelők számára is hasznos és elérhető legyen.
A Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetsége szerint az alacsony felvásárlási árak már jó pár éve nyomasztják őket, de tavaly ősszel olyan helyzet fordult elő, amire korábban még nem volt precedens. A szüret kellős közepén ugyanis egy-két napra befagyasztották a felvásárlást, ami pánikhelyzetet okozott a piacon. Ez oda vezetett, hogy az amúgy is alacsony árat még lejjebb vitték, és a termesztőknek annyiért is muszáj volt megválni termékeiktől.
A felvásárlók a pár napos szünetet akkor azzal indokolták, hogy az immár a többség által alkalmazott gépi szüret túlságosan felgyorsította a betakarítás menetét, így ők a hűtéssel, feldolgozással képtelenek voltak lépést tartani. A kunsági termesztők szerint viszont az akció egyértelműen az árak további letörésére irányult. A meghatározó ár addig 70 Ft körül alakult kilogrammonként, ezt vitték le 60 környékére, miközben az ideális minimálárnak legalább 100 Ft-nak kellett volna lennie.
A szőlőtermesztőknek a hamisított olasz borok behozatala is komoly gondot jelent. Miközben a minőségi magyar bort, a jó alapanyagot kiviszik külföldre, a helyére – Király Benedekék állítása szerint – kémiailag előállított italkeveréket hoznak be, alacsony árakon. Az olasz fél ugyanakkor igazolást állított ki róla, hogy az importált áru szőlőtőkéről való, az OBI (Országos Borminősítő Intézet) pedig jóvá is hagyta ezt. A termelők szerint viszont Olaszországból olyan cégtől is jönnek be borok, amely vegyi üzemet működtet, felvásárlással nem foglalkozik.
A Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetsége úgy véli, a helyi fogyasztás saját kapacitásból is kielégíthető lenne, így ebben a helyzetben az osztrák példát kellene követni. Ausztriában csak akkor hozhatnak be bort külföldről, ha az igényeket a saját termelés nem tudja fedezni. Ráadásul hazánkban a pályázatok is csak a termelők egy szűk rétegét segítik, így például az ültetvényesek többsége nem kapja meg az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatást, amely 200 ezer forintot tehet ki hektáronként.
