Az idén kisebb termőterületről a tavalyinál várhatóan több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint.
Ledó Ferenc az MTI-nek elmondta: tavaly az országban 3700-3800 hektáron folyt üvegházakban, fóliákban hajtatott zöldségtermesztés, a termőterület a becslések szerint idén 3600 hektárra csökkenhet. A múlt évben a termelők 440 ezer tonna hajtatott zöldséget takarítottak be, míg idén a legtöbb ilyen fajtánál végzett technológiai korszerűsítésnek köszönhetően 450-460 ezer tonnára emelkedhet a termés, ha nem lesz szélsőséges az időjárás.
Kifejtette, az üvegházas és fóliás, melegigényes kultúrákból – paprikafélék, paradicsom, uborka – decembertől március végéig a magyar termelés a fogyasztás 20-25 százalékát fedezi, áprilisban és májusban pedig növényfajtól függően 40-70 százalékát. A termelők május közepétől november végéig teljesen ellátják a belföldi piacot magyar termékekkel, az import aránya ebben az időszakban 3-6 százalék, amely főleg a választék bővítésére szolgál.
Elmondta: a hidegfóliában termesztett hidegtűrő növényekkel – salátafélék, retek, zöldhagyma, káposztafélék, kínai kel – a téli hónapok kivételével a termelők egész évben biztosítják a magyar piac ellátását, ugyanakkor néhány zöldségfajta – karfiol, retek – esetében magasabb az import aránya, mivel azokat a déli országok olcsóbban állítják elő.
Az elnök szerint a magyar primőráru több szempontból jobb az importnál: a frissesség mellett a belföldön termelt fajták döntő többsége megfelel a magyar fogyasztói elvárásoknak és élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak, habár az elmúlt években sokat javult az importtermékek megbízhatósága is. A magyar vásárlók december és március között 10-15 százalékkal is hajlandók többet fizetni a magyar termékekért – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a zöldségtermesztés kibocsátása, a burgonyát leszámítva, a 10-12 milliárd forintos gombatermesztéssel együtt, évente 190-195 milliárd forint, amelyből a hajtatott növények közül a zöldpaprika 28-30 milliárd forintot, a paradicsom 25-28 milliárd forintot, a gyökérzöldségek 15-17 milliárd forintot, a káposztafélék 8-9 milliárd forintot, a hagymafélék pedig 7-8 milliárd forintot tesznek ki.
A zöldségek előállítási költsége növényfajtánként eltérő és a folyó évi költségek szélsőséges határok között mozognak. Egy hektárra vetítve a legkisebb előállítási költsége, négyzetméterenként 600-800 forint, a saláta- és káposztaféléknek van, amelyekből 7-8 millió forint bevétel származik. A legdrágább az üvegházban termesztett cherry paradicsom, előállítási költsége négyzetméterenként 11-14 ezer forint között mozog, ebből 130-170 millió forintnyi bevétel keletkezik – közölte a FruitVeB elnöke.
