Bár az alma arról híres, hogy az orvost távol tartja, néha maga is megbetegedhet. Az egyik ilyen rendellenesség az úgynevezett napperzselés, amelynek során a tűző nap károsítja a termést.
A napperzselés hatása betakarításkor általában még nem látszik, csak hetekkel vagy hónapokkal később jelentkezik, amikor a gyümölcs végigmegy a hűtőházi láncon, és a héja elkezd megfeketedni. Bár az érintett alma még ehető, a fogyasztók nem vásárolják meg a külseje miatt, ami jelentős éves veszteséget okoz az almatermelőknek és komoly problémát jelent az élelmiszerrendszerben.
Még a foltosodás előtt a polcokra kerülhet az alma
A Washington Állami Egyetem munkatársaival közösen David Rudell növényfiziológus újszerű technikát dolgozott ki a probléma megoldására. A csoport hiperspektrális képalkotást használt annak megállapítására, hogy a betakarítás idején mely almáknál áll fenn a veszélye a napperzselés okozta foltosság kialakulásának.
A képalkotó eljárás során a gyümölcsöt olyan érzékelőkkel tapogatják le, amelyek képesek észlelni a természetes vegyi anyagok szintjéhez kapcsolódó elektromágneses jeleket. Ezek jelzik, hogy a héj egyes részein nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség. Ez a technológia 95%-os pontossággal azonosította a megperzselt almákat a betakarításkor, jóval azelőtt, hogy a károsodás emberi szemmel láthatóvá vált volna.
Csökken a pazarlás, nő a kereskedő bevétele
Azáltal, hogy a termelők ily módon azonosíthatják és eltávolíthatják a megperzselődött almákat a többi közül, még az elszíneződés megjelenése előtt forgalomba hozhatják azokat, elkerülve ezzel az élelmiszer-veszteséget és a bevételkiesést. A kutatók arra számítanak, hogy a technológiájuk zökkenőmentesen integrálható a már meglévő válogatósorokba a szántóföldeken vagy a kereskedelmi létesítményekben, csökkentve ezzel a bevezetéssel járó költségeket. Azzal, hogy a termelők eszközparkját egészítené ki, jelentős lépést tennének előre a képalkotási eljárás iparági felhasználása terén.
„A hiperspektrális képalkotás nem újdonság a válogatási folyamatban, de amit mi itt másképp csinálunk, az az, hogy valójában olyasmit jósolunk meg, ami még meg sem történt – magyarázta Rudell. – Olyan kémiai változásokat keresünk, amelyek a rendellenességek kialakulásának kockázatát mutatják. Ez tulajdonképpen transzlációs biológia” – tette hozzá. Ezzel arra utalt, hogy a kutatási eredményeket olyan gyakorlati eszközökké alakítják át, amelyeket az alma- és körtetermelők a mindennapi munkájuk során használhatnak. „Ez hatalmas lépés a mezőgazdaságban: olyasmi alapján szortírozzuk a termést, amit nem láthatunk előre.”
Ennek az előretekintő tudásnak az értéke valószínűleg csak növekedni fog, mivel az éghajlatváltozással járó növekvő hőség és aszály fokozza a napperzselés kockázatát. A kutatók arra számítanak, hogy technológiájukat a gyümölcsök más típusú hibáinak előrejelzésére is fel lehet majd használni. A gazdákat és a fogyasztókat egyaránt megóvják a további élelmiszer-veszteségtől, és egy kicsit stabilabbá teszik e népszerű gyümölcs kínálatát.
Forrás: https://www.hortidaily.com/article/9626550/peeling-away-a-cause-of-food-loss/
Fotó: Pixabay
