Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Augusztus

Januárban közelebbről megismerkedtünk a naspolyával, februárban a kökénnyel, márciusban a rukkolával, a spárgával és a kivivel, áprilisi vendégeink a metélőhagyma, a lestyán és a bordás kel voltak, májusban pedig a rebarbarával és a mángolddal lettünk közelebbi ismerősök.

Ezt követően a nyár tartogatta az igazán bőséges választékot: júniusban kibővült a szezonális gyümölcsök listája, és a legtöbb zöldségnövényünk is velünk tartott még tavaszról – a nyár első hónapjában mind közül a fekete ribizlivel és a vörös cikóriával ismerkedtünk meg közelebbről.

A július hónap sem fukarkodott a kert értékes termékeivel, ugyanis bőséggel fogyaszthattunk ebben a hónapban is szezonális zöldségeket és gyümölcsöket: közülük a sárgadinnyét és a csillagtököt (patisszont) emeltem ki.

Ezt követően sem ér véget a terülj-terülj asztalkám, hiszen augusztusban is sűrűn kijárhatunk a kertbe szüretelni, vagy a zöldségespultok polcain válogathatunk a hazai terményekből. Ebben a hónapban az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények szezonálisak:

Zöldség	Gyümölcs	Fűszernövények
Burgonya, Paradicsom, Csicsóka, Cukkini, Padlizsán, Patisszon, Petrezselyemgyökér, Zellerszár, Sárgarépa, Mángold, Sóska, Fodros kel, Karalábé, Karfiol, Édeskáposzta, Lila káposzta, Kelkáposzta, Endíviasaláta, Radiccio, Jégsaláta, Fejes saláta, Cékla, Fekete retek, Fokhagyma, Lilahagyma, Póréhagyma, Snidling (metélőhagyma), Újhagyma, Vöröshagyma, Kukorica, Sütőtök, Tök, Uborka, Zellergumó, Zöldbab, Zöldpaprika	Alma, Körte, Szilva, Áfonya, Szeder, Füge, Görögdinnye, Nektarin, Őszibarack, Sárgabarack, Sárgadinnye, Szőlő,	Bazsalikom, Tárkony, Kapor, Menta, Citromfű, Kakukkfű, Petrezselyemzöld

A zellernek főként a gyökerét szokták fogyasztani levesbe, vagy húsok mellé köretnek, párolt zöldségként. Nyersen fogyasztva kiváló lúgosító hatása van. Gyökerénél a szárzeller része még értékesebb, hisz tápanyagokban sokkal gazdagabb, mint a gumó. Hozzáférhetősége szinte egész évben biztosított, ezért télen is az egyik legstabilabb tápanyagforrás.

A szárzellernek (vagy zellerszárnak) a zsenge és ropogós levélszárait használjuk főként. Termesztése során, ha földdel takarjuk, világosabb lesz a színe – ez a halványítás, innen ered a neve is. Íze friss, kissé borsos zamatú. B1-, B2-, C-vitamint és sok ásványi sót – káliumot, kalciumot, foszfort, vasat – tartalmaz.

Fogyasztásával többek között

• segíti kordában tartani a szervezet sav-bázis egyensúlyát és segít megakadályozni a test elsavasodását;
• természetes módon csökkenti a gyulladást a szervezetben (asztma, bélgyulladás, ízületi gyulladás, bőrbetegségek, torokgyulladás);
• segít szabályozni a vércukorszintet;
• izzasztó és méregtelenítő hatású;
• erősíti az immunrendszert;
• segít a fogyásban (tisztítókúra idején a kipréselt levét szokták inni);
• segít lenyugodni szorongás vagy pánikroham esetén;
• egyensúlyba hozza a petefészek és mellékvese funkcióit.

A zellerszár azon kevés zöldségek egyike, amelyeket gyümölccsel is bátran fogyaszthatunk, sőt nem is terheli meg az emésztést, és nem okoz erjedési folyamatokat a két különféle táplálék együttes hatása. Éppen ezért vegyes gyümölcsturmixokba, smoothie-kba is bátran tehetjük.

Nézzük, van-e lehetőségünk ezt a csodanövényt termeszteni otthon: az az igazság, hogy a zeller nem tartozik a legigénytelenebb növényeink közé, de ettől függetlenül sikerrel nevelhető konyhakertben is. Mindenképp napos helyet keressünk a számára, mivel elég fényigényes.

A talajok közül a tápanyagban gazdag, középkötött, vályogos, nedves, de nem pangó vizes talajokat kedveli. Olyan helyre célszerű ültetni, ahol az ütletést megelőző évben, vagy az ültetés évében tavasz elején történt trágyázás.

A fényigényéhez hasonlóan a zeller vízigénye is magasabb, mint a többi gyökérzöldségé, ezért gyakori öntözést igényel. Emellett érdemes takarnunk az ágyás talaját is vagy szalmával, vagy fűnyesedékkel a sorok között. A mulcsozás hatékonyan akadályozhatja meg a gyomövények kelését is, ami nagy előny, mivel a zeller betakarításáig nem szabad a gyomlálásról megfeledkezni.

Sajnos a zellert több kártevő is károsíthatja, közülük is a levéltetvek a legfontosabbak, a betegségek közül pedig a szeptóriás levélfoltosság, a fómás gumóvarasodás és a zellermozaik támadhatja meg.

Földünk mediterrán térségéből származó gyümölcstermő fás szárú növény a füge, mely egész Európát is meghódította már. Számos fajta közül választhatunk, amelyek elérhetik a 1,5-4 méter közötti magasságot is. Apró virágai áprilistól, szeptemberig nyílnak, majd a nyár folyamán érleli a növény az ízletes, vitamindús, lilás vagy zöldes terméseit.

Ha szeretnénk a kertünkben minden évben termő, egészséges fügefát nevelni, akkor első körben keressünk számára egy meleg, napos helyet, ahol minimum 8 órát éri a napsütés a növényt.

Rendkívül vízigényes, ezért ajánlott tavasztól őszig bőségesen öntözni, főleg ha dézsában vagy nagyobb edényben tartjuk, és nem szabadföldben kiültetve. Ezenkívül ne feledkezzünk meg a tápanyag-utánpótlásról sem.

A fiatal fügefát mindenképpen teleltetni kell, mert nem bírja a mínuszokat. Az idősebb, több éves, kiültetett fákat pedig takarjuk be télire, így védjük a gyökeret és az ágakat a fagyástól.

A fügefát ajánlott gyakran metszeni, pontosabban ritkítani, mivel a fiatal fügefák inkább szélességükbe nőnek, és nem felfelé. A metszést a tavaszi rügyfakadás előtt érdemes elvégezni, február végén, március elején. Nagyon fontos, hogy az ágakat mindig egy rügyig, vagy az elágazódásig vágjuk vissza. A metszést érdemes évente vagy kétévente megismételni.

A fiatal növényeket csak kisebb mértékben vágjuk vissza, míg az idős növényeket már drasztikusabban metszhetjük. Viszont arra figyeljünk, hogy a füge mindig a másodéves ágakon, vagyis az előző évi hajtásokon hozza a termést, így ha túlzottan visszavágjuk a növényt, akkor nem fog abban az évben teremni!

A füge magas vitamin- és rosttartalmú gyümölcs, amelyet frissen és szárítva is fogyaszthatunk. Jelentős kalcium- és káliumforrás, emellett számottevő az A-, C- és E-vitamintartalma. Ezenkívül omega-3 és omega-6 zsírsavtartalmával segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ha frissen szedjük, szinte azonnal meg kell enni, mert könnyen penészedik. Ha nem tudjuk rögtön elfogyasztani, készítsünk belőle lekvárt, vagy szárított, aszalt formában is eltárolhatjuk.

Kapcsolódó cikkek:

• Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Június
• Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Május
• Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Április
• Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Március
• Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Január és február
• A fokhagyma jótékony hatásai a kerttől az asztalig
• Értékes zöldségnövényeink I. rész
• Értékes zöldségnövényeink II. rész
• Különleges zöldségnövények