Hihetetlennek tűnhet, de még az idei szeszélyes, nyárias-ködös november is tartogat számunkra idényzöldségeket és -gyümölcsöket. Persze a “kerti asztal” messze nem olyan gazdag, mint szeptember-októberben, de azért még mindig szép számmal választhatunk a szezonális zöldségek közül.
Hazánk jelenlegi éghajlati adottságai nem teszik lehetővé, hogy novemberben is bőséggel válogassunk az idénygyümölcsök közül, de a zöldségeskertben még van keresnivalónk, vagy a zöldségespulton még sok helyen találkozunk a magyar zászlócska jelzéssel, ami hirdeti a magyar szezonális terményeket.
Ha szeretnénk visszatekinteni az elmúlt 10 hónap szezonális növényeire, az alábbi táblázat segítséget nyújt ebben:
Január | Napsolya |
Február | Kökény |
Március | Rukkola, spárga, kivi |
Április | Metélőhagyma, lestyán, bordás kel |
Május | Rebarbara, mángold |
Június | fekete ribizli, vörös cikória |
Július | sárgadinnye, csillagtök |
Augusztus | Zeller, füge |
Szeptember | Gesztenye, sütőtök |
Október | Csicsóka, fekete berkenye |
Ebben a hónapban kicsit bővebben megismerkedünk a birsalmával és a kelbimbóval, de még előtte tekintsük át az e havi szezonális “piacot”.
Zöldségek | Gyümölcsök | Fűszernövények |
Brokkoli, Cikória, Radiccio, Fejes saláta, Madársaláta, Endíviasaláta, Mángold, Pak-choi, Rukkola, Sóska, Spenót, Csicsóka, Édesburgonya, Zellergumó, Édeskáposzta, Fodros kel, Kelbimbó, Kelkáposzta, Lilakáposzta, Kínai kel, Snidling | Birsalma, Berkenye | Petrezselyem-zöld |
A kelbimbó vagy bimbóskel jelentőségét nemcsak remek íze és változatos felhasználhatósága adja, hanem az az előnye is, hogy év végén, akár enyhébb fagyok idején is szedhetjük. Hála ennek a zöldségünknek akkor jutunk magas vitamintartalmú, friss terményhez, amikor már semmi más nem szedhető a kertben.
A bimbóskel magas (akár 120-130 cm), erős, oszlopszerű szárának végén neveli a kis káposztafejeket, ezek maguk a kelbimbók. Ősszel levelei színpompásak, másodéves növényként pedig sárga virágai adnak különleges látványt májusban. Főgyökeréről erőteljes növekedéssel terjednek az oldalgyökerei, amelyek akár 1 m mélyre is lehatolhatnak a talajba. Leginkább a középkötött, kissé meszes talajokban termeszthető. Fény- és vízigényes, viszont a káposztafélék közül a leginkább szárazságtűrő.
Visszatérve a fogyasztására, a káposztafélék általában is nagyon értékes táplálékaink, de a bimbóskel ezek közül is kiemelkedik gazdag tápértékével. Vitamin- és ásványianyag-tartalma jelentős: C-vitamin, B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. Mivel emellett a kalóriatartalma igen alacsony, így diétákba is bátran illeszthető. A kelbimbó színe, íze a kelkáposztáéra emlékeztet, de íze annál lágyabb, és finomabb rostokból áll. Fogyasztása bizonyítottan gyulladáscsökkentő, immunrendszert erősítő, emésztést serkentő és antioxidáns hatású.
A kelbimbó zöldséglevesbe, főzelékként, köretként, rakott ételként, önállóan és más zöldségfélékkel együtt is elkészíthető. Főzéskor arra kell figyelni, hogy ne főzzük túl, nehogy elveszítse vitamin- és ásványianyag-tartalmát. Vásárláskor a zöld színű, tömör levélszerkezetű, apróbb példányokat válasszuk.
A birsalma körüli félreértések elkerülése végett kezdjük az elejéről: a birsalma és a birskörte nemcsak alaki sajátossága a növénynek, hanem ez a két név két különböző változatra (latinul varietas) utal. Ez a nevükben is látszik: a birsalma tudományos neve Cydonia oblinga var. maliformis, birskörte pedig a Cydonia oblonga var. pyriformis. Ez a két növényváltozat két alfajt különböztet meg, így valójában olyanok, mint az elsőfokú unokatestvérek.
Felhasználásukban nincs nagy különbség, mert bár a birsalmát kemény gyümölcshúsa miatt nyersen nem igazán fogyasztjuk, és a feldolgozása sem egyszerű, mégis gazdag a termékpalettája: készülhet belőle birsalmasajt, gyümölcszselé, kompót, pálinka, bor és lekvár is, de a savanyú káposzta ízesítésére és alacsony pektintartalmú gyümölcsök lekvárjába is kerülhet birsalma.
Amellett, hogy a birsalma sokkal több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint az alma, magas pektintartalmának köszönhetően emésztésjavító hatása is van. A népi gyógyászat a birsből készült főzetet enyhe görcsoldóként és fájdalomcsillapítóként is számon tartja. A birsalmának a cserzőanyagokban gazdag levele is gyógyhatású, így jó hatással van a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseire, illetve egyes bélrendszeri problémákra is.
A birsalmáról, mint növényről annyit érdemes tudni, hogy nem öntermékeny, azaz minden változatnak megvan a maga porzópárja (általában több is van), ezért egyszerre legalább két-három fajtát kell ültetnünk, ha bőséges termést szeretnénk betakarítani. Értékes termése mellett akár a fa díszítő értéke miatt is érdemes lehet ültetni, hiszen a birsalma fája májusban tele van apró, fehér vagy rózsaszín virágokkal, míg késő ősszel aranysárga termései ékesítik a kertet.
Kapcsolódó cikkek:
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Október
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Szeptember
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Augusztus
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Július
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Június
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Május
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Április
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Március
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Január és február
- Értékes zöldségnövényeink I. rész
- Értékes zöldségnövényeink II. rész
- Különleges zöldségnövények