Ha valamikor, akkor karácsonykor ott a helye a halnak az asztalon. Szerintem persze máskor is, de ilyenkor különösen.
A legtöbb helyen halászlé és/vagy rántott ponty készül, így mi is az utóbbival kezdjük a halas sorozatunkat, mert bár látszólag csak egy egyszerű, panírozott halról van szó, jó azért odafigyelni pár dologra, hogy tényleg finom is legyen.
Azt mondják, hogy ez az az étel, amit csak a vásárlásnál lehet elrontani, de ott nagyon. Ha nem friss a hal, akkor még a legtökéletesebb panírozás és a nagyi isteni tartármártása sem segít a pontyon. Ha sikerül friss pontyot venni, akkor nem is szabad sokat várni vele, legkésőbb másnap meg is kell sütni. Addig pedig szigorúan jégen kell tartani.
Vannak, akik duplán bundázzák, mások a zsemlemorzsa helyett inkább pankó morzsában forgatják meg, mi most a zsemlemorzsa helyett az egyik patkót szezámmagban forgattuk meg – így is nagyon finom lett.
Rántott ponty:
- ponty szeletek
só
citrom leve
liszt
tojás
zsemlemorzsa / szezámmag
A ponty szeleteket besózzuk, rácsepegtetünk pár csepp citromlevet, és állni hagyjuk 10-15 percig.
Leöblítjük, és papírtörlővel megszárítgatjuk (ha túl nedves marad, akkor nem tapad meg majd szépen a bundája).
Következik a panírozás: megforgatjuk lisztben, majd tojásban és zsemlemorzsában, és bő olajban kisütjük. Közepes lángon először fedő alatt az egyik oldalát, majd megfordítjuk, és fedő nélkül sütjük a másik oldalát. Papírtörlővel bélelt tányérra szedjük, és azonnal tálaljuk is. Letakarni nem szabad!
Tartármártással, krumplipürével, ecetes-hagymás krumplival vagy zöldségkörettel tálaljuk.
