Március utolsó dekádjában egyértelműen a tavaszodás jeleit tapasztaljuk.
Megszűntek az éjszakai fagyok, nappal pedig 15 C0 feletti, jobbára napsütéses órákban van részünk. Csapadék továbbra sem hullott értékelhető mennyiségben, és a következő időszakban is szárazak maradnak a talajok. A talaj felső rétege porosra száradt, a szeles időben gyakori a defláció, azaz a talajok elhordása a takaratlan táblákról. A kiszórt nitrogén fejtrágyák érvényesülése, hasznosulása. Az őszi vetésű növények még kevésbé érzékelik a vízhiányt, mert a talajpára pótolja a vízhiányt, de a jelenlegi és előttünk álló időszakban sokkal több nedvességre lenne szüksége a növényeknek. A kora tavaszi vetésű zab, tavaszi árpa, facélia, borsó kelése vontatottá vált, hiányos a kelés, lelassult a növények fejlődése.
Mindezek ellenére az őszi káposztarepce növekedése folyamatos, mélyre hatoló gyökérzete még talál nedvességet. A repce a februári melegebb napok óta immár harmadik repceszár-ormányos és nagy repceormányos rajzási csúcsát éli meg. Ahol megkésve védekeztek, ott a melegebb napokon a csapdázott bogarak egyedsűrűsége eléri a napi 40-50 darabot is. A peték elhelyezése a szárban és a levélnyélben már március 10-e körül elkezdődött, sőt az első lárvák már ki is keltek, megfigyelhetjük a károsítási helyeken az epidermisz felrepedését. Ebben a helyzetben már igencsak kétséges a védekezés hatékonysága. Az elkövetkező időszakban már inkább a repcefénybogár elleni optimális védekezés időzítésre érdemes koncentrálni, ugyanis a növény szárba szökkenésével együtt már megjelentek az első virágkezdemények is. Szerencsére a jelenlegi napsütéses és meleg napok gyors virágzásra ösztönzik a repcét, így a fénybogarak a zöld bimbók megrágása nélkül is hozzájutnak táplálékukhoz, a virágpollenhez. Abban az esetben viszont, ha elhúzódna a virágzás, fokozódó kártét ellen kell szembenézni. Amennyiben 10 hálócsapásban 20-30 bogarat találunk, indokolt lehet a védekezés elvégzése a fénybogárral szemben.
Az őszi kalászos gabonák és a már kikelt tavasziak esetében a növénykórtani állapotban alig történt változás, ugyanis a csapadékmentes, alapvetően száraz időjárás nem kedvezett a betegségek terjedésének. Újabb fertőzések alig alakultak ki, az idősebb levelek gyenge fertőzöttsége még nem terjedt át a fiatal lombozatra. A helyenként őszi árpán tapasztalható sárga törpülés vírus fertőzés továbbra is jelen van, a szárazság nem segíti a betegség esetleges „kinövését”, inkább „ülve” maradnak a beteg tövek, a gyökérzet nem fejlődik, előbb-utóbb bekövetkezik a növények egy részének a pusztulása.
A vontatottan kelő borsóvetésekben fel kell készülni a borsó-csipkézőbogarak támadására. A levélveszteség mértékét fokozhatja más ormányosbogarak kártétele is, így amennyiben a növények 10-20 %-án levélkártételt észlelünk, indokolt a védekezés a kártevő bogarak ellen.