A magyar állattenyésztő szakma legnagyobb, legrangosabb eseményét rendezték meg Hódmezővásárhelyen május 9. és 11. között. Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon ezúttal is számos fajtabemutató és showbírálat várta az érdeklődőket a baromfiktól a hús- és tejelő marhákig, de traktorokból, takarmánykezelő gépekből és egyéb technológiai eszközökből sem volt hiány.
A szervezők pedig ezúttal is díjazták a legújabb állattenyésztési és állattartási innovációkat méghozzá több kategóriában. Az agrárinformatika és tartástechnológia kapcsán a megosztott helyezéseknek köszönhetően a szakmai zsűri összesen hat fejlesztést emelt ki. Most ezeket mutatjuk be.
Automata fejőrobot utánozza a borjakat
A termékverseny első díját kapta meg a DeLaval Kft. VMS V300 automatikus fejőrendszere, amit az Agrofórum kérésére Mezei Mihály értékesítési vezető mutatott be. „Ez a rendszer számos új technikai megoldást tartalmaz. Egyebek között ilyen a képalkotó rendszere, ami azért felel, hogy 99,8 százalékos találati aránnyal helyezze fel a fejőkészüléket a tőgyre”. A szakember hozzátette, hogy a fejőrobot ezeket minden esetben egyenként helyezi fel, hiszen a borjú is egyszerre csak egy bimbót szopik, és ezt a készülék imitálni próbálja.
A rendszer másik nagy előnye a számítógépes irányítás. A szenzorok és szoftverek segítségével ugyanis tényleg teljesen automatikus a fejés folyamata – az ajtónyitástól a tőgy tisztításán át a tényleges fejésig. „Mindezek mellett külön ki kell emelni a magas fokú higiéniát. A tőgy előkészítése, az első tejsugarak kifejése ugyanis egy külön rendszeren keresztül történik. Meggyőződésből mondhatom, hogy a piacon ez a legelőremutatóbb és a legflottabb megoldás” – hangsúlyozta Mezei Mihály.
Nem mindegy, mivel világítunk
A madarak szeméhez, látásmódjához tervezett világítási rendszerére szintén első díjat kapott a Dilaco Lighting Kft. Az agrárvilágítás ugyanis merőben eltér a humán világítási rendszerektől. „Kevesen tudják, hogy a madarak látásmódja, például a frekvenciaérzékenysége nagyságrenddel nagyobb, mint az emberé. Ezért nem lehet a humán világításban bevált eszközöket megfelelően és hatékonyan használni” – hívta fel a figyelmet az állatjóléti és termelékenységi szempontból is kiemelt jelentőségű agrárvilágításra Faludi Tamás ügyvezető.
A Dilaco eszközei természetesen nemcsak a baromfik esetében, de a sertés- és marhaistállókban is megfelelően működnek. „A világon sok kutatás létezik és folyik az agrárvilágítási eszközök fejlesztésével kapcsolatban. Az elsők már 60-70 éve megjelentek, de azok még a klasszikus égőkre vonatkoztak” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy a LED világításban nagyon jó minőség szükséges ahhoz, hogy széles spektrumú, nagy CRI értékű rendszereket hozzanak létre. „Az első díj számunkra azt jelenti, hogy nagyon jól megvalósítottuk azt, amire a madárházakban szükség van” – tette hozzá Faludi Tamás.
Fejőházi rendszervizsgálat elérhető áron
„A jelenlegi fejőgép-ellenőrző berendezések komplex eszközök, amelyekben összeépítették a szoftvert futtató és a nyomást mérő elemeket. Ebből kifolyólag nagyon drágák, a termelők számára sokszor nem elérhetők. Akár több ezer eurós árkategóriáról is beszélhetünk. Mi viszont szétválasztottuk a hardvert és a szoftvert” – kezdte a második díjat megszerző Milking Dairy Pulsator Tester rendszer bemutatását Tóth Róbert. A kijelző nélküli eszköz hozzácsatlakoztatható a termelő okostelefonjához, tabletjéhez, valamint a fejőrendszer bármely pontjához, amit ellenőrizni szeretnének. A kiértékelést pedig végül az okoseszközön futtatott szoftver végzi.
„A leggyakrabban meghibásodó eszköz egy fejőházban maga a pulzátor, amit jelenleg az üzemeltetők csak a hangjuk alapján, füllel tudnak ellenőrizni. Ezzel a műszerrel azonban milliszekundum pontossággal meg lehet mérni a működési paramétereket, aminek köszönhetően a rejtett hibákra azonnal fény derül” – tudtuk meg a Bos-Plus Kft. ügyvezetőjétől.
Vályútisztítás automatikusan
Szintén megosztott második díjat kapott a Schauer Agrotronic GmbH automatikus vályútisztító rendszere. „A malacokat el kell látni tejjel, amire a kocák nem mindig képesek. Ezért a különböző vállalkozások automata tejitató berendezéseket fejlesztettek ki. A tej ugyanakkor nagyon romlandó, így nem szabad a vályúban hagyni, azt minden alkalommal ki kell tisztítani. Ez pedig rendkívül munkaerő-igényes feladat” – ismertette az automata vályútisztító rendszer kifejlesztésének okát Bogár Barnabás kereskedelmi vezető.
A vályútisztítót számítógép irányítja, a műveletet a rendszer minden nap elvégzi. Mint az Hódmezővásárhelyen kiderült, a vályú kialakítása is egyedi, a benne maradt tejet pedig az eszköz levegővel fúvatja ki.
Három az egyben nyakfogó
A Stalltechnik GmbH „Comfort” biztonsági nyakfogója három feladatot is elláthat egy tejelő szarvasmarha-telepen, így nem véletlen, hogy a szakmai zsűri a harmadik díjat ítélte oda a fejlesztőnek és forgalmazónak. „Az eszközt elsődlegesen az állatok egészségügyi és szaporodásbiológiai vizsgálatára használjuk, de emellett egy etetőasztali korlátrendszert is megvalósít. A harmadik funkciója pedig, hogy a telepi dolgozók a segítségével egyszerűen mozoghatnak az istállón belül” – magyarázta Gyüre Zsolt, a Stalltechnik GmbH értékesítési vezetője.
Hozzátette: a különböző funkciók között egy elektromos, pneumatikus rendszerrel lehet váltani.
Állatjólét és munkabiztonság
A harmadik helyen szintén megosztott eredmény született, a zsűri ebben az esetben a Schauer Agrotronic GmbH BeFree 2.0 állatjóléti fiaztató rekeszét ismerték el kiemelt innovációnak. „Ez egy új, szabadabb tartástechnológia része, hiszen a kocáknak nagyobb helyük van. Az első napokban, illetve a vizsgálatok, kezelések során lehetővé teszi az anyagállatok leszorítását, utána viszont a rekeszt ki lehet nyitni, így a kocák szabadon mozoghatnak” – tudtuk meg Bogár Barnabás kereskedelmi vezetőtől.
A szakember szerint a fiaztató rekesz nagy előnye, hogy a gondozók a folyosóról szinte minden feladatukat elláthatják. A malacbúvó láda, az ajtónyitó, a vályú mind elérhető kívülről. Ha pedig mégis be kell menni az állathoz, a dolgozó akkor is védve van, a koca nem szoríthatja oda a falhoz, nem történhet sérülés.
*
A 2019-es Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ezúttal már az OMÉK társrendezvényeként mutatott be innovációkat az állattartóknak a baromfitartástól a sertés-, juh- és lótenyésztésen át a tejelő és húshasznú marhákig. Bár az első napra az időjárás rányomta a bélyegét, pénteken és szombaton sokan voltak kíváncsiak a magyar állattenyésztő szakma kiemelkedő eseményére, aminek köszönhetően a hódmezővásárhelyi rendezvény sikeresen zárulhatott.
