Az előző blogbejegyzésemben arról számoltam be, hogy hogyan használhatunk egy alapfelszereltségű drónt gyomfelvételezésre. A mostani bejegyzésben - továbbgondolva a drón használatának lehetőségeit - bemutatom, hogy a különböző felvételekből milyen további adatokra tudunk még szert tenni.
Egyedszintű vizsgálat
35 méter magasan repülve a drón által készített képek 1cm/pixel felbontásúak, így minden egyes növény elkülöníthető a felvételeken (1. kép). Különböző szoftveres algoritmusok az ilyen képekből könnyedén készítenek tőszámelemzést, de akár kártevő okozta kelési probléma vagy vetőgép rossz beállítása is felfedezhető egy ilyen felvételen.
1. kép: Vetés ellenőrzésére alkalmas nagyfelbontású drónfelvétel
Amellett, hogy a kultúrnövényen egyedszintű vizsgálatot tudunk végezni, ezen részletességű fényképek alkalmasak lehetnek a kultúrnövény gyomnövénytől való megkülönböztetésére is. A gyomnövények fajszintű meghatározásához nem találom kellő részletességűnek, viszont a gyomosodási foltok felderítésére kiválóan alkalmas módszer lehet. Ezt támasztja alá a korábban bemutatott egyszikűirtó kijuttatási kísérlet, de más gyomnövények (pl. mezei acat) megkülönböztetése is lehetséges.
Problémás foltok felmérése
Az egyedszintű vizsgálaton felül a táblán belül jelentkező problémás foltok felfedezésére is kiválóan alkalmasak az ilyen jellegű felvételek (2. kép). A lerepült területen jól látható foltot tudtunk elkülöníteni. 2018 tavaszán például nagy jelentősége volt a belvizes területek pontos lehatárolásának, mivel a késői tavaszkezdet után mindenki be akarta pótolni az időjárás okozta lemaradást a kint lévő kultúrákban, a belvizes területek viszont egy-egy gazdaságban nagy százalékban akadályozták a munkákat.
2. kép: Táblán belüli foltok felvételezése
A drón által készített nagy felbontású képeket tarlók feltérképezésére is használhatjuk (3. kép), amelyek segítségével előkészíthetjük a totális gyomirtó szerek differenciált kijuttatásának előírási térképét.
Tarló felvételezés
Nyugat-Európában elterjedt technológia a használatban lévő nitrogén szenzorokat glifozát differenciálásra is használni. Ez a módszer azon egyszerű elven alapul, hogy ahol magasabb a tarlón a vegetációs aktivitás, ott nagyobb a gyomosodás, ahol alacsonyabb, ott a gyomosodás mértéke is alacsonyabb. A nitrogénszenzor hiányában a drónfelvételek képezhetik alapját a differenciált glifozát kijuttatásnak, vagy a lémennyiség változtatásával, vagy a gyommentes területek kezeletlenül hagyásával.
3. kép: Helyspecifikus kijuttatás előtti tarlófelvételezés
Összefoglalva tehát az alábbi módon használhatjuk fel a drón által készített felvételeket:
Problémás területek meghatározása – talajfolt, vízállás
Gyomproblémák felmérése
Tarlókezelés megtervezése
Növényállomány egyed szintű analízise – vetés ellenőrzése
A felvételezések alapján megállapítható, hogy a drónok használatának számos lehetősége van a mezőgazdaságban. Az ismertetett módszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban és pontosabban térképezzük fel a táblák tulajdonságait, ezáltal lehetőséget biztosítva a szakmailag megalapozott döntéseknek.
