A címben feltett kérdésre – egy friss tanulmány alapján – inkább a fordított összefüggés feltételezése a válasz: úgy tűnik, hogy az eleve egészségesebb életmódot követők hajlamosabbak áttérni a vegán étrendre.
A vegánok igen szigorú táplálkozási szokásokat követnek, ugyanis nemcsak a húsfogyasztást mellőzik, de semmilyen módon nem támogatják az állatok felhasználását. Akkor sem, ha az nem okozza közvetlenül az állat halálát, ezért az étrendjükből a tej, a tojás, a méz és más hasonló termékek is hiányoznak.
A legtöbben azért térnek át erre az életmódra, mert féltik a környezetet, bolygónk élővilágát, esetleg vallási meggyőződésből, a zöm pedig azért, mert így egészségesebb életet remél magának. Valóban van kapcsolat a húsfogyasztás és az egészségi állapot között?
Erre keresi a választ a Magyar Állattenyésztők Szövetsége honlapján megjelent cikk is, amely – keményen fogalmazva – „tudatos félrevezetésről” beszél, hiszen szerintük a veganizmus nem egyenlő a kedvezőbb egészségügyi állapottal.
A honlap az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport kommunikációs anyagára hivatkozik, amelyben a bécsi Orvostudományi Egyetem (MedUni) Közegészségügyi Központja világít rá a vegán életmódról alkotott, a köztudatban elterjedt pozitív kép és a tudományos tényekkel alátámasztott valóság közötti eltérésekre.
A közvélekedésben elterjedt nézet az, hogy a vegán emberek egészségtudatosak. A MedUni megvizsgálta a vegánok táplálkozási szokásait, testmozgási szokásaikkal kombinálva. Ez pedig kimutatta, hogy a vegánok többet sportolnak és a fizikai aktivitásuk nagyobb, mint a lakosság többi részének, ami torzíthatja azoknak a tanulmányoknak az eredményeit, amelyek kizárólag az egészség és az étrend közötti kapcsolatot próbálják feltárni.
A kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő fizikai aktivitás köztudottan pozitív hatással van az egészségre, de a vegán étrend és a fizikai aktivitás szintje közötti kapcsolatot és összefüggést kevéssé tanulmányozták.
A kutatás két táplálkozási mintát azonosított a vegán életmódban: a kényelmi és az egészségtudatos csoportot. A kényelmi táplálkozási minta 53%-ot képviselt, amelyet a feldolgozott hal- és húsalternatívák, feldolgozott élelmiszerek, szószok és fűszerek, sütemények és kekszek, édességek és desszertek, kényelmi ételek (készételek) és rágcsálnivalók, gyümölcslevek/turmixok, valamint finomított gabonafélék nagyobb mértékű fogyasztása jellemezte.
Ezzel szemben az egészségtudatos táplálkozási minta 47%-ot képviselt, és ezt a csoportot a zöldségek, gyümölcsök, fehérjealternatívák – mint például a tofu –, tejtermék-alternatívák, burgonya, teljes kiőrlésű gabonafélék, növényi olajok és zsírok nagyobb mértékű fogyasztása, valamint a friss alapanyagokból való főzés és receptek elkészítése jellemezte.
A vegánok körében a testmozgás mértéke összességében magasabb, mint az osztrák átlaglakosságé. A tanulmány azonban kimutatta, hogy az egészségtudatos csoport jelentősen több testmozgást végez, mint azok, akikhez a kényelmi étkezési mintát lehet rendelni.
(Fotó: Silvia/Pixabay)
