A Fejér megyei Búzakalász Kft. Füle település térségében működik 1400 hektár bérelt területen, ami mellett 700 hektáron teljes integráció is zajlik. Az őszi búza, az őszi árpa, a napraforgó, a repce és a kukorica mellett termesztenek cukorrépát, és zöldborsó vetőmag előállítással is foglalkoznak. Emellett a cég egy sertésteleppel is rendelkezik, ahol korábban tenyésztés, ma azonban csak hizlalás történik.
„Területeink az M7-es autópályától északra, egészen a megye nyugati széléig húzódnak. Átlagosan 25 aranykoronásak, de táblaszinten is nagyon heterogének. Barna erdő- és csernozjom talajokon gazdálkodunk, amelyek viszonylag kötöttek, több esetben is belvizesedésre hajlamosak. A tábláinkról az utóbbi években már jól dokumentált adataink vannak, beleértve a hozamokat is” – kezdte a gazdaság bemutatását Varga Szabolcs ügyvezető.
Az idősebb gépkezelők is mernek kérdezni
A precíziós gazdálkodásra 2016 végén tértek át, de már évekkel korábban is ismerkedtek a komplex módszerrel, még tárgyalások is voltak különböző forgalmazókkal. A gépesítettség nagyjából adott volt az áttéréshez, mindössze egy műtrágyaszórót kellett vásárolniuk, ami mellett leginkább a kiegészítő eszközökre lett volna szükség, például az RTK rendszerre, a monitorokra. „Az első és legfontosabb dolog, hogy tudjunk dokumentálni. A második viszont az, hogy a gépkezelők eredményesen használják a rendszert. Ezt a kérdést szerencsére megoldottuk, már az idősebb traktorosok is profin alkalmazzák a különböző beállításokat, és mernek kérdezni. Mostanra nagyjából 95 százalékban minden mozzanatot dokumentálunk, még a tarlóhántást is precízen végezzük, minimális átfedéssel, embert kímélő módon. Ez volt az egyik alapja, hogy a dolgozók gyorsan elsajátították az új technológiát. Rájöttek, hogy nekik is egyszerűbb a munkavégzés” – foglalta össze első gyakorlati tapasztalatait a szakember.
A KITE munkatársai azonban nemcsak a kezdeti lépésekben és a képzések kapcsán álltak Varga Szabolcs mellett, az adatok feldolgozásában azóta is segítik a gazdaságot. „Hatalmas adatmennyiséggel kell dolgozni, amit a rendszer különböző programnyelveken ad meg. Ezek nagy részének a feldolgozását bátyám végzi, de ezzel együtt mindent feltöltünk a KITE MyJohnDeere™ oldalára, ahol az információkat a cég szakemberei azonnal látják. Erre alapozva minden mozzanat után együtt határozzuk meg a következő lépéseket. Mivel szaktanácsadási megállapodásunk is van, javaslatokat tesznek, amiről közösen gondolkodva döntünk. A meglévő adatokból pedig olyan terveket készítenek a számunkra, amiket visszatölthetünk a munkagépek rendszereibe”.
10-15%-kal magasabb hozamok
A Búzakalász Kft. területein az elmúlt három szezonban már végeztek hozamtérképezést, 2017-ben és 2018-ban pedig kísérleti szinten differenciáltan juttatták ki a tápanyagot és a vetőmagot is. Az eredmények eddig biztatóak, a helyspecifikus módszer esetében jobb hozamadatokat kaptak, mint a szomszédos táblákon, ahol a hagyományos technológiát alkalmazták.
„Az első kísérleteknél abszolút a KITE szakembereinek tanácsaira hagyatkoztunk, amit a hozam- és NDVI térképekre alapoztak. Mindössze az volt a kérésem, hogy a táblaátlagtól ne térjünk el az inputanyagok kijuttatásakor, inkább arra törekedjünk, hogy racionálisabban használjuk fel azokat táblán belül. A teszt érdekes eredményt hozott. 10-15 százalékkal magasabb hozamot értünk el, mint az egyenletes kiszórásnál, és nemcsak a jobb foltokban, hanem a gyengébb részeken is növekedést tapasztaltunk. Nagyon érdekes tapasztalat, hogy akár termésdepresszió is elérhető akkor, ha a rosszabb foltokban több vetőmagot, több műtrágyát használunk. Ezzel együtt azt is láttuk, hogy ahol a talaj jobb képességű, ott korábban nem adtunk meg mindent” – foglalta össze a kísérleti tapasztalatokat Varga Szabolcs, aki hangsúlyozta: a jól átgondolt inputfelhasználással terméseredmény-növekedést lehet elérni minden kultúra esetében.
A szakember arról is beszámolt, hogy éppen ezért az inputanyag felhasználása a precíziós gazdálkodás megjelenésével náluk azzal csökkent, hogy megszűntek az átfedések, illetve például a műtrágyaszórásnál a 3 mázsás terv végül nem 315 kilogrammra, hanem 300,5 kilogrammra jött ki. A dózisokat átlagosan tehát nem csökkentették, mindössze precízebben, helyspecifikusan juttatták ki a megfelelő helyre.
„Nagyobb hatékonysággal használjuk ki a gépeket”
Varga Szabolcs természetesen nem először vett részt a KITE Zrt. szakmai továbbképzésén, korábban is minden hasonló rendezvényen jelen volt. „A precíziós gazdálkodás alapjaiban véve másfajta gondolkodást igényel, mint a hagyományos technológiák alkalmazása, és ezt a szakemberek nem győzik hangsúlyozni. De nagyon hasznosnak találom azt is, hogy ezen a rendezvényen a talajvédelemről, a talaj használatának fenntarthatóságáról is hallhattam előadásokat. Még messze nem látjuk a határait annak, hogy hova juthatunk a precíziós gazdálkodással. Ez a januári konferencia azok számára is hasznos volt, akik már évek óta alkalmazzák a legmodernebb technológiákat.”
A szakember beszélgetésünk végén összefoglalta, számára mit jelent a precíziós gazdálkodás.
„A precíziós gazdálkodás lehetőség arra, hogy nagyobb hatékonysággal használjuk ki a gépeket, és racionálisabb inputfelhasználás mellett környezetkímélő technológiával tudjunk a korábbinál eredményesebben gazdálkodni.”
