Gyomirtás

Az őszi káposztarepce gyomirtásának sarokpontjai

Agrofórum Online

Mint minden kultúrnövény, így a repce esetében is igaz, hogy azok a gyomok okozzák a legnagyobb terméskiesést, melyek együtt kelnek vele. Mindig akkor járunk el helyesen, ha az első adandó alkalommal végrehajtjuk a gyomirtást. Ha a repce gyomirtását tavaszra halasztjuk, a gyomkonkurencia miatt a repce felnyurgul, mivel elsősorban a fényért való versenyre fordítja energiáit. Az ilyen állomány kiesebb gyökérzetet és kevesebb oldalhajtást képez. A helyes őszi gyomirtási időpont kiválasztása sem könnyű feladat, mivel számos tényezőt kell figyelembe venni.

Kézenfekvő lenne a preemergens gyomirtás választása, de az utóbbi évek szélsőséges nyár végi – kora őszi időjárása nem mindig kedvezett ennek a módszernek. Az ilyen gyomirtás részleges sikerének vagy sikertelenségnek általában két fő oka van. A korszerű nedvességmegőrző talajművelés rendszerek aszályos időjárás esetén kissé rögösebb és szalmásabb talajfelszínt hagynak, ami rontja e szerek hatékonyságát, illetve a gyomirtó hatás csak a kezelést követő két héten belül hulló 15-20 mm eső hatására alakul ki. Az ilyen technológia erősen időjárás-, ezen belül is csapadékfüggő: mennyi eső esik és mikor, a kezelést követően.

Az elsősorban posztemergens, levélen keresztül ható szerek megoldást kínálnak a csapadékfüggőségre, de mégsem időjárás-függetlenek. A szeptemberi kifejezetten meleg időjárás hatására a tipikus repcegyomok erős nyugalmi állapotba kerülhetnek és nagyon elhúzódva kelnek. Ilyen esetben október végén még olyan gyomok csírázhatnak, amiknek szeptemberben kellett volna. Ha a posztemergens gyomirtásokat az első gyomkeléshez igazítva a repce 2-4 leveles állapotában végezzük el, akkor erős utógyomosodás lép fel, ha pedig vártunk és 4-6 leveles repcében gyomirtottunk, akkor a repce levelei sok gyomot kitakarnak és ezért maradt el a kívánt hatás (1. és 2. kép).

1. kép: Utókelt gyomok részleges talajhatással rendelkező gyomirtás esetén

2. kép: A 4-6 leveles repce már sok gyomot megóv a gyomirtó szertől

A metazaklór egy „átmeneti” hatóanyag a repce gyomirtásában. Alapvetően a preemergens hatóanyagok közé kellene sorolnunk, mivel elsősorban az eső hatására a talajon keresztül hat, de mivel nem károsítja a repcét, annak kelése után is biztonságosan alkalmazható. Fontos tudni azonban, hogy a gyomok a hatóanyagot ekkor is elsősorban a gyökereken keresztül veszik fel, így hazánkban elsősorban korai posztemergensen, a repce kelése után alkalmazzák sikeresen.

Használata során arra kell ügyelni, hogy a gyomok gyökere ne jusson túl mélyre addig, amíg a hatóanyag az eső hatására a talajba jut. A 2015-ös őszi időjárás például tökéletes volt a hatóanyag számára. Ha kipermetezték az első gyomkelés szik-2 leveles állapotában, amikor a repce nem takart le túl sok talajt, akkor a megérkező nagy mennyiségű eső a legtöbb esetben kiváló gyomirtó hatást váltott ki. Egyedül a repcével rokon keresztes gyomok, mint a vadrepce vagy a sebforrasztó zsombor, élték túl a kezelést. Ahol extrém mennyiségű, akár 100 mm-t meghaladó eső esett és a lazább talajszerkezet miatt a hatóanyag túl mélyre került, megfigyelhető volt valamennyi utógyomosodás, de amikor e gyomok gyökere a metazaklóros talajrétegbe ért, azok is többnyire elhaltak (3. kép).

3. kép: Ha az utókelt gyomok gyökere a metazaklóros talajba ér kialakul a gyomirtó hatás

Hiba lenne azonban ennek az évnek a tapasztalatai alapján a metazaklórt tökéletes megoldásnak gondolni. Ha a már említett kissé rögösebb magágyakon nem kap ideális bemosó csapadékot a kezelés, akkor a kikelt gyomok egy része megmarad. Annál több gyom marad, minél később jön meg az eső. Ennek oka, hogy a már kikelt gyomok gyökere túl mélyre jut, és kikerül a hatóanyaggal átjárt talajrétegből. Ez fokozottan igaz a keresztes gyomokra.

Ezen probléma kiküszöbölésére rendelkezésre állnak olyan gyomirtó szerek, amelyek a metazaklórt levélen keresztül ható hatóanyagokkal kombinálják. Ezeket alkalmazva a kikelt és a kombinációs partnerre érzékeny gyomok csapadéktól függetlenül elpusztulnak. A metazaklórnak „csak” a később kelő gyomok ellen kell hatástartamot adnia, ami kicsit gyengébb magágy és kevésbé optimális bemosó csapadék esetén is megvalósul. Minél szélesebb a posztemergens kombinációs partner gyomirtási spektruma, annál biztonságosabb és csapadékfüggetlenebb a technológia, mivel azokat a gyomokat, amelyekre a posztemergens hatóanyag nem hat, továbbra is a metazaklórnak kell megoldania.

Ha speciális Clearfield® repcehibridet vetünk, akkor használhatjuk a legszélesebb gyomirtó spektrummal rendelkező szert, a Cleratop®-ot. Ez esetben a metazaklór kombinációs partnere az imazamox. Ez a hatóanyag nemcsak a fontos kétszikű, de az egyszikű gyomok ellen is hatékony. A készítmény helyes használatakor elsősorban a gyomok fejlettségére kell figyelni, nem pedig arra, hogy milyen gyomok keltek ki. A 2-4 leveles kétszikű és gyökérváltás előtti egyszikű gyomokat nagy biztonsággal elpusztítja az imazamox, majd a kezelés megázása esetén a metazaklór megakadályozza a gyomok újrakelését (4. kép). Fontos, csak akkor használható ez a széles hatásspektrumú szer, ha Clearfield® hibridet vetettünk. Az imazamox a hagyományos repcét ugyanúgy, mint a keresztesvirágú gyomokat, kiirtja!

4. kép: Az imazamox hatékonyan irtja az egyszikű gyomokat

A magágy-előkészítésnek elsősorban a repce optimális kelését kell szolgálnia, ami nem biztos, hogy kedvez a gyomirtó szerek talajon keresztüli hatásának. Már a vetőmagválasztáskor eldőlhet, hogy az összes gyomirtó szer közül melyiket használhatjuk majd a repce kelése után. Fontos, hogy ne csak hatóanyagot vásároljunk, hanem megoldást a gyomproblémánkra, ami váratlan időjárási körülmények között sem hagy minket cserben.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Hangyel Attila: Az őszi káposztarepce gyomirtásának sarokpontjai (2016. 07. 14. old.) című írása alapján.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Elektrosokk a gyomoknak

2025. augusztus 12. 08:10

Az elektromos gyomirtás vegyszermentes, környezetkímélő megoldást kínál a gyümölcs- és szőlőültetvényekben – hatékony, de biztonságos használatot igényel.

Egyre több a lakossági bejelentés, keményen büntet a hatóság

2025. július 8. 08:10

Több ezer bejelentés, drónos ellenőrzés, akár ötmilliós bírság – 2025 nyarán is komolyan veszik a hatóságok a parlagfű elleni fellépést.

Egynyári perje: így védekezhetünk ellene hatékonyan

2025. június 22. 11:10

A gyorsan terjedő egynyári perje sok gondot okozhat. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel, és milyen módszerekkel irtható ki tartósan.

Kínai alkörmös irtása: hasznos tanácsok

2025. június 17. 11:10

A kínai alkörmös gyorsan terjed és mérgező – ne hagyja, hogy átvegye az uralmat a kertben! Mutatjuk, hogyan szabadulhat meg tőle.

Repce helyzetkép és aktualitások október végén

2018. október 31. 11:08

Az őszi regulátoros kezelés mellé érdemes levéltrágyát is keverni. Nehéz fejlődési körülmények esetén ősszel kimondottan ajánlott a kén, a bór, a cink, a mangán és a molibdén kijuttatása

Mi lesz veled növényvédelem? A visszavont hatóanyagok tükrében

2020. január 9. 09:13

2019-ben 12 új növényvédő szer hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazásának engedélyét visszavonta, vagy nem hosszabbította meg azt a lejártakor. Idénre is jut a lejárt engedélyű hatóanyagokból bőven, de vajon mennyi lesz, ami pótolni tudja ezeket?

Újabb akadályok hárultak el a drónos növényvédelem útjából

2023. június 24. 09:04

Fontos előrelépés, hogy mostanra a jogszerű drónos növényvédelemhez kapcsolódó személyi feltételek immár teljeskörűen teljesíthetők.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.