CAPRENO – Megéri az árát, megoldja a gyomproblémát

_____________________________________________________________________

„Csak ki kell fújni, és nem okoznak gondot a gyomnövények”
Herczeg Zsolt, Hajdúszoboszló

A Hajdú-Bihar megyében, Hajdúszoboszló térségében működő Herczeg Gabona Kft.-nél 2550 hektáron saját és integrált területen folyik szántóföldi növénytermesztés, amiből 1200 hektár a szemeskukorica. De a családi vállalkozásnál a klasszikus kultúrnövények mellett a zöldborsó és a csemegekukorica is színesíti a vetésforgót. A magas humusztartalmú, gyengén savanyú csernozjom talajokon bőven akad gyomirtási feladat, hiszen a környéken minden olyan gyomfaj megtalálható, ami országosan gazdasági károkat okozhat.

„A kakaslábfű és a muhar mellett találkozhatunk kölesfajokkal is, amelyek komoly problémát jelentenek. A fenyércirokból egyre többet találunk, de a kétszikűek közül a libatop, a disznóparéj, a keserűfűfélék, a parlagfű, valamint az árvakelésű napraforgó a leggyakrabban előforduló gyomok, de van csattanó maszlag, szerbtövis, mezei acat és selyemmályva is” – mutatta be a nagy kihívást jelentő gyomflórát Herczeg Zsolt.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a kukorica gyomirtása precízen, a lehető leghatékonyabb technológiával történik. Éppen ezért korábban a LAUDIS^® volt a legtöbbször használt készítményt, amit az utóbbi években kiváltott a CAPRENO^®. Tavaly már 950 hektáron bizonyított a Bayer terméke, és a tervek szerint ebben az évben is nagyjából 1000 hektáron alkalmazzák majd.

„A legnagyobb előnye, hogy rugalmasan kijuttatható, korai gyomkelés esetében már a kukorica háromleveles fejlettségétől használható, de akár még a hatleveles állapotnál is alkalmazhatjuk. 2019-ben például a rendkívül hosszan tartó tavaszi szárazság miatt a gyomok is később, lassabban jelentek meg a területeken, ami csak egy későbbi kezelést engedett meg. Ekkor hatleveles kukoricában használtuk kiváló eredménnyel. Ha érkezik rá egy kis eső, akkor ráadásul rendkívül hosszan kifejti a hatását” – fogalmazott a hajdúsági gazdálkodó.

A környéken az egyik legnagyobb problémát a fenyércirok jelenti, aminek magról kelő változatát a CAPRENO^® is könnyedén eltünteti.

„Általában önmagában használjuk a készítményt – Capreno 0,3 liter/hektár és Mero 2 liter/hektár –, de ha a területen más, mélyen gyökerező, problémás kétszikű gyomok is vannak, akkor adunk hozzá kombinációs partnert. Én azt mondom, hogy ahol minden évben betartják a gyomirtási technológiát, ott megbízható védelmet nyújt”. Ráadásul a tapasztalatok szerint tényleg az egész tenyészidőszakban tisztán tartja a területet, a táblák a betakarításig gyommentesek maradnak, amihez akár már 15-20 milliméter csapadék is elég.

A Herczeg Gabona Kft.-nél a kukorica gyomirtása nagyjából 15-16 ezer forint hektáronként, ami mellett a termésátlag 10 tonna feletti, csapadékosabb időjárás esetén akár a 16 tonna is elérhető. „Azt gondolom, hogy ehhez a termésszínvonalhoz nagyban hozzájárul a CAPRENO^® kíméletes gyomirtási technológiája. A kiváló eredményeink egyik hozzávalója egyértelműen az, hogy a szer nem okoz stresszt a kukoricának, miközben rendkívül széles a kijuttatási időszak, rugalmasan alkalmazható. Amit pedig szintén kiemelnék, hogy a göngyöleg is minimalizálva van. Kisebb mennyiséggel tudunk dolgozni, így kevesebb munkaerővel juttatható ki. Nem kell külön szállítógép, hogy az utánpótlást kivigye a területre” – fogalmazott Herczeg Zsolt.

„A CAPRENO^® olyan gyomirtó szer, ami a termelők számára egyszerűen és hatékonyan felhasználható. Mindössze beleöntöm a tartályba a kis dózisú herbicidet, mellé a tapadásfokozót, és már kész is, mindössze ki kell fújni. A betakarításig pedig nem okoznak több gondot a gyomnövények.”

Aki igényes a gyomirtásra, annak ajánlani tudom
Kocsisné Emília, Szentes

Az igényesebb gazdálkodóknak rendszeresen ajánlja a CAPRENO^® gyomirtó szert a Szentes és Nagymágocs térségében mintegy 2000 hektáron szakirányító Kocsisné Emília. A nyugdíjas vállalkozó egy nagyobb, 800 hektáros cég mellett több kisebb, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó őstermelőnél segíti a szakmai munkát. A klasszikusnak mondható búza, árpa, repce, kukorica és napraforgó mellett némi zöldborsó és csemegekukorica is akad a szakirányított területein.

„Olyan készítményeket szoktam ajánlani a partnereimnek, amik több problémára is megoldást nyújtanak – gondolok itt elsősorban a gyomirtásra, de természetesen a gombákról és rovarokról is beszélhetnék. Fontos, hogy ezek a szerek széles hatásspektrummal rendelkezzenek, és környezetbarátok legyenek. Előnyben részesítem például a méhkímélő technológiákat” – mondta el a növényvédős szakember, aki éppen ezért rendszeresen ajánlja partnereinek a Bayer termékeit.

Kocsisné Emília a CAPRENO^® gyomirtó szert is minden évben használja kukoricában. „Jó tapasztalatom van ezzel a készítménnyel. Aki igényes a területére, aki azt szeretné, hogy a táblái minél tisztábbak legyenek, és minél tökéletesebb munkát akar végezni, annak csak ajánlani tudom. Nem mondom, hogy olcsó, de ár-érték arányban megfelel.”

A térségben gyakori a csattanó maszlag, a selyemmályva, a szerbtövis, valamint néhány muharfaj, ezekre tökéletes megoldást nyújt a készítmény, ráadásul a munkaszervezést is megkönnyíti. A korai időszakban ugyanis nem kell a kukoricatáblára sietni, nyugodtan be lehet fejezni a vetést, a gyomproblémával ezt követően is ráér foglalkozni a gazdálkodó. „Alapgyomirtást Csongrád megyében a szárazság miatt jellemzően nem végeznek a termelők, így a vetés után, 3-4 leveles kukoricánál korai poszt vagy legkésőbb 6 levélnél posztemergens kezelést végzünk. A CAPRENO^®-val a művelet tehát kihúzható akár 6 leveles állapotig, ami azért is előnyös, mert a csapadék megérkezésével a tartamhatás előnyeit is ki tudjuk használni.” – fogalmazott Kocsisné Emília.

A CAPRENO^® gyomirtó készítményt csekélyebb gyomborítottság mellett 0,25 liter/hektár dózissal ajánlja partnereinek, ha azonban jelentős mennyiségű csattanó maszlag, bojtorján szerbtövis, illetve parlagfű található a táblán, akkor ez 0,3 liter/hektárra emelkedik, amit minden esetben 2 liter/hektár Mero tapadásfokozóval juttatnak ki. A szakember szerint a forgatásnélküli talajművelés elterjedésével a magról kelő gyomok intenzívebb kelése indokolttá teszi a magasabb dózis alkalmazását. Az idei hektárköltséget a koronavírus miatt kialakult beszerzési helyzet következtében nehéz lenne megmondani, de ár-érték aránya mindenképpen indokolttá teszi a gyomirtási technológiába történő beépítését. Az összeg természetesen más termékkel kombinálva magasabb lehet, az acat például dikamba használatát teszi indokolttá.

„Tervezem, hogy idén a jobb csapadékellátottság mellett még több helyen alkalmazom a CAPRENO^®-t, mert megéri használni, hiszen biztonságot ad a termelők számára.”

„A kukorica gyomirtásában nem hibázhatunk”
Kondor Gábor, Sárvár

A MEZORT cégcsoport tagjaként a mintegy 4950 hektáron szántóföldi növénytermesztést folytató, állattenyésztést is végző Sárvári Mezőgazdasági Zrt. nagy hangsúlyt fektet a precíz, hatékony gyomirtásra. Mindez nem véletlen, hiszen 1600 fejőstehénnel két szarvasmarha-telepük működik, 1300 kocás sertéstelepet üzemeltetnek, ami mellett kevert takarmányt értékesítenek. Így aztán az állatok elé kerülő élelemben nem lehet gyommag, az ugyanis a szervestrágyával könnyedén visszakerülne a földekre – egy kedvezőtlen körforgást elindítva.

„Nálunk egyszerűen nem szabad hibázni a kukoricában, mert a szemes megy a keverőbe, a silót pedig a jószágok eszik. Ha tehát valamit ott hagyunk a táblán, akkor azt a következő szezonra vissza is juttatjuk a szervestrágyával” – fogalmazott Kondor Gábor növényvédelmi szaktanácsadó.

A vállalat vetésszerkezete rendkívül változó, idén például 790 hektár őszi búza, 400 hektár őszi árpa, 230 hektár tavaszi árpa, 330 hektár tritikále, 215 hektár napraforgó, 305 hektár repce, 760 hektár szemeskukorica és 650 hektár silókukorica mellett találunk a területen lucernát, bíborherét, szóját, különböző takarmánykeverékeket, és ősgyepek is vannak. „Hetente 300 tonna takarmányt keverünk be a saját állatállományunknak, ami mellett a gazdálkodók számára zsákos értékesítésünk is van. A vetésszerkezetünkből jól látszik, hogy a fő cél a keverőnk kiszolgálása”.

„Talajviszonyaink heterogének, pozitív ugyanakkor, hogy még mindig van négy olyan táblánk, ami nagyjából 200 hektáros, ott egyszerűbb a gazdálkodás. A Rába öntéstalajai hidegebbek, nehezebben művelhetők, de elfogadható minőségűek, a barna erdőtalajok felső szintje homokos, agyagos, kavicsos, ezek gyengébb adottságúak, főleg a csapadékszegény időszakban. Emellett Szitamajor környékén, Sárvár alatt minimális területen rétitalajaink is vannak” – mutatta be a területet a szakember, aki hozzátette, hogy a szemeskukorica leginkább az öntéstalajra kerül, ahol a szokottnál később tudnak vetni, így ez is befolyásolja a teljes technológiát – beleértve a gyomirtást.

Védekezni pedig fontos, hiszen a helyi gyomflóra komoly kihívásokat tartogat – kiemelve a selyemmályvát. „Van olyan tábláink, ahol 700 növény van négyzetméterenként, ennek köszönhetően a gyomirtás nem kis feladat. A selyemmályva ráadásul folyamatosan kel, nincs szüksége fényre a csírázáshoz, mélyről is előjön”. De a területen már előfordul fenyércirok is – ráadásul nem csak a magról kelő változat, ami mellett többek között a csattanó maszlag, a kakaslábfű, a fakómuhar is előfordul.

A gyomirtási technológia Sárvár térségében több lábon áll, ami abból adódik, hogy 1400-1500 hektáron terem kukorica, ezt a hatalmas területet pedig nem lehet egyszerre kezelni. Kondor Gábor rendszerint egy korai posztemergens kezelésként az ADENGO^®-val indít, amit később szükség esetén a LAUDIS^® követ. „Ugyanakkor nem győzzük az összes területet egyszerre kezelni, mindig hagyunk későbbi poszt technológiára is kukoricát, itt jött be a képbe a CAPRENO^®. Ha kicsúszunk a kétleveles állapotból, akkor ezzel kezeljük az állományt 3-4 leveles korban. Az én elvem, hogy semmilyen plusz stresszt ne okozzak a kultúrnövénynek, ezért a maradék 160-180 hektáron így szoktam elvégezni a gyomirtást” – magyarázta a növényvédős szakember.

A CAPRENO^® tehát elengedhetetlen a munkaszervezés szempontjából, ráadásul a Rábához közeli területeken nagyon jó eredményekkel bizonyított is. Elbánik a selyemmályvával, de az egyszikűeket, a kakaslábfűt, a muhart, a disznóparéjt, a libatopot is elviszi, ahogy a magról kelő fenyércirokkal sincsen probléma. Mindehhez szükséges a maximális 0,3 liter/hektár dózis. „Ebben a térségben nagyon fontos, hogy a selyemmályva miatt egy készítménynek jó legyen a talajhatása. A CAPRENO^® ebből a szempontból is kiváló, a kezelés után már nem kell többet gyomirtóval kezelni a táblákat. Nagyon meg vagyunk elégedve a technológiával, különösen, hogy nem tudunk csak az alapkezelésre támaszkodni. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy bármikor lehet egy géphiba, ami miatt nem érjük utol magunkat. Ilyenkor az ADENGO^® és a LAUDIS^® közti lyukat kiválóan be tudjuk tömni”.

A növényvédelmi kezelés a kukoricában átlagosan 18 ezer forintban áll meg hektáronként, ami az esetleges posztemergens gyomirtást is magában foglalja. Tavaly ezzel a technológiával 8,4 tonna/hektár volt a terméseredmény 800 hektár átlagában.

„A CAPRENO^® egy megbízható készítmény, ami hozza az ígért eredményeket. Sok gazdatárs ebből a szempontból tévhitben van, és olyat is elvár egy készítménytől, amire nem képes. Egy gyomirtó csak arra lehet képes, amit hivatalosan is tudnia kell. A CAPRENO^® pedig ebből a szempontból kiváló. Az biztos, hogy ha pontosan kijuttatom, és azokra a gyomokra alkalmazom, amikhez a gyártó is ajánlja, akkor tökéletesen elvégzi a feladatát. A kukorica fenológiájára oda kell figyelni, de ha ebben sincsen hiba, akkor tisztességgel helytáll, és lehet alapozni a szerre”.

Megéri az árát, a betakarításig gyommentesen tartja a kukoricát
Pájer Gyula, Regöly

A Recrea Kft. mintegy 1400 hektáron foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, ami mellett nagy területen mezőgazdasági szolgáltatást is végeznek a Tolna megyei Regöly térségében termelőknek. Saját földjeiken főként őszi búzát, őszi árpát, rozst, napraforgót, repcét és az idei évben 500 hektáron kukoricát termesztenek. „Területeinken jellemzően mészlepedékes csernozjom és barna erdőtalaj található, de minimálisan előfordul öntéstalaj is. Az átlagos aranykoronánk 30, amiért sokan irigykednének, a területünk azonban kettéválik. Az egyik felén nagyon jó minőségű 40-50 aranykoronás tábláink vannak, a másik felén 20-21 az átlag” – mutatta be a gazdálkodási körülményeiket Pájer Gyula ügyvezető.

A területen a legtöbb gyomprobléma a megfelelő növényvédő szerekkel viszonylag könnyen kezelhető, mindössze a rizómás fenyércirok a kivétel, amire a technológia átalakításával adtak választ. „2015 óta jelen van a területünkön a rezisztens változat, ami óriási problémát jelent, de valamilyen szinten tudjuk kezelni. A vetésforgónk tudatos átalakítása képezi a védekezés alapját, ami a nehezebben irtható gyomfajokat kordában tartja. A sort a kalászos gabonával kezdjük, ami után olajos növény jön, majd ismét kalászos, és ezt követi a kukorica, és lehetőség szerint mindez ismétlődik. Ez azt jelenti, hogy akár háromszor is be tudunk avatkozni tarlókezeléssel, mire a kukorica vetéséig eljutunk. A tapasztalatunk szerint ez elég, sőt, ha a kukorica ismétli magát, a második évben már előjön ugyan a fenyércirok, de a mennyisége gazdasági kárt nem okoz. A vetésszerkezetünk okán 40-50 hektáron előfordul, hogy a harmadik évben is kukorica kerül az adott területre, ilyenkor nem tudjuk kikerülni a speciális vetőmagot és technológiát” – fogalmazott a regölyi szakember, aki elmondta, hogy területeiken az egyszikű gyomnövényekből a muharfélék, a kakaslábfű van jelen nagy mennyiségben, míg a kétszikűek közül a legnagyobb arányban a selyemmályva, a disznóparéj, a fehér libatop, a csattanó maszlag és a parlagfű kel, de összességében nincsen más nehezen irtható gyom a táblákon. Előfordul ugyan acat és néhány szulákfaj, de kezelhető mennyiségben – főleg a CAPRENO^® készítmény segítségével.

A Bayer gyomirtó szerét 2015-ben 4 hektáron próbálhatták ki Regöly határában, és már akkor szembetűnő volt az eredményessége. A tapasztalatok azt mutatták, hogy nagyon markáns hatása van a már kikelt gyomokkal szemben, és utókelés sincsen. Ezt követően, 2016-ban már 50 hektáron épült be a technológiába, majd egy évvel később – és azóta is – a kukorica vetésterület felén a CAPRENO^® végzi a gyomirtást. „Az egész területünkön korai posztemergens kijuttatást végünk, ami nagyon hatékony. Nálunk nincsen preemergens kezelés, de késői posztemergens sem. Ezzel a bevált módszerrel 99 százalékban az egész idényre letudjuk a gyomproblémát. A kukorica 3-4 leveles állapotában, amikor a gyomok kelőfélben vannak, 0,3 liter/hektár dózissal végigmegyünk az állományon. A már kikelt gyomok már 5-6 nap után sárgulnak, két héten belül pedig semmit nem találni. Elég hozzá 10 milliméter bemosó csapadék, és ha az megjön, akkor hosszútávra is tökéletes a gyomirtó hatás. Ha több eső hullik, akkor sincsen kimosódás. Ezzel a megoldással tehát egészen a betakarításig gyommentes a kukoricánk. Így volt ez abban az évben is, amikor csak 3 hét után jött meg az említett 10 milliméter”.

„Nálunk nincsen olyan gyomnövény, amit ne vinne el – természetesen a korábban említett fenyércirokon kívül” – hangsúlyozta Pájer Gyula, aki rögtön hozzátette, hogy ha az a szomszédos táblákról érkezve magról kel, akkor természetesen a CAPRENO^® is elbánik a gyomnövénnyel.

A Bayer készítményének további előnye, hogy a gyomirtás elkerüli a tavaszi munkacsúcsot, ráadásul viszonylag tág időszak, 3-5 nap is rendelkezésre áll a munka elvégzésére. Emellett az is bebizonyosodott már, hogy semmilyen negatív hatása nincs a kukorica növényekre – pedig elég sok hibriddel dolgoznak a regölyi határban.

„A késői posztemergens kezelésnél a mi megoldásunk 20 százalékkal olcsóbb, ami hektáronként nagyjából 16 ezer forintot jelent. Ár-érték arányban tehát a CAPRENO^® nagyon jó, ilyen áron nehéz igazán jó szert találni, ami ennyire hamar és hatékonyan kikapcsolja a kukorica gyomkonkurenciáját. Ehhez a kategóriához és ehhez a tudáshoz nagyon jó az ára. Vannak természetesen olcsóbb szerek, de azok nem tudnak ennyit, és vannak drágábbak is, de azok pedig a mi körülményeink között nem képesek többre. Mivel minden gyomnövényünket eltünteti, nincsen szükségünk másra” – magyarázta Pájer Gyula. A szakember hozzátette, hogy mérni ugyan nem tudják, hiszen nincsen összehasonlítási alapjuk, de véleménye szerint minimum 5, de akár 20 százalékos termésnövelő hatása is lehet az általuk alkalmazott korai posztemergens kezelésnek. A gyomok ugyanis nem fogyasztják sokáig a vizet, a tápanyagot, nem árnyékolják a kultúrnövényt.

„Intenzív növénytermesztést és helyspecifikus gazdálkodást folytatunk, így táblánként változnak a költségeink, de nagyjából 250-300 ezer forinttal számolunk hektáronként. 45 ezer forintos kukoricaárral számolva 7 tonnás termés már fedezi ezt az összeget, nálunk pedig 10 tonna alatt az elmúlt években nem nagyon volt kukorica. Tavalyelőtt 13 tonnás eredményt értünk el, tavaly viszont alig volt csapadék a környékünkön, de így is kerek 10 tonnát tudtunk betakarítani a teljes területen. Tehát megérte a CAPRENO^®-t beilleszteni a technológiánkba” – fogalmazott Pájer Gyula.

„A készítmény nagyon széles hatásspektrummal rendelkezik, a rizómás fenyércirokon, a nagy mennyiségű acaton és szulákon kívül minden gyomot kiirt, nem fitotoxikus a kukoricára, rugalmas a kijuttatása, nagyon egyszerű kezelni, és korán kikapcsolja a gyomkonkurenciát, a betakarításig pedig tényleg tisztán tartja a kukoricát.”