Legkedveltebb gyümölcsünk tápanyag-utánpótlása nemcsak a növény egészsége miatt fontos, így érhetünk el megfelelő fizikai tulajdonságokat a gyümölcsnél, jó ízt és eltarthatóságot is.
Legutóbb írtam a cseresznye és meggy tápanyag- utánpótlásáról, most összefoglaltam, hogy az almaültetvények esetén mire kell figyelnünk.
Már a telepítés előtt ügyelnünk kell ültetvények kedvező makroelem-ellátottságára. Ez magában foglalja a megfelelő foszfor-, kálium-, kalcium- és magnézium-ellátottságot. Erre azért van szükség mert a fák gyökerének döntő része a talaj felső 60 cm-es mélységében helyezkedik el, így ebből a rétegből számolhatunk intenzívebb tápanyagfelvételre. Ezért a tápanyagpótlás során figyelni kell, hogy a talaj ezen részébe történjen meg a különböző makroelemek visszapótlása. Az alaptrágya kijuttatása kötött talajon ősszel, laza talajon tavasszal történik meg.
Fő szabályok a tápanyagok kijuttatásánál:
- A termesztési célhoz, alanyhoz, fajtához igazítsuk a technológiánkat.
- Tenyészidőben a tápanyag megosztásának három fontos pillére van: Első a terméskötődés, hajtásnövekedés, minőséget befolyásoló NPK, illetve mikroelemek kielégítése. Második a megfelelő minőségű termés jó káliumellátása. Harmadik az állomány őszi nitrogénellátása a rügy-differenciálódáshoz és a téli, hideg környezethez való felkészüléshez.
- Nitrogén: Az ültetvényekben nagy szerep jut a mérsékelt, de megalapozott levélanalízissel támogatott nitrogéntrágyázásnak. A megfelelő minőségű és mennyiségű termés eléréséhez szükséges nitrogén fajtától, alanytól függ. Tovább nehezíti a pontos adag kijuttatását, hogy a terméshozamokra és a minőségi paraméterek javítására kijuttatandó adagok eltérést mutatnak. Érdemes figyelembe venni a nitrogén adagok kiszámításánál a talaj természetes N-szolgáltató képességét is.
Nitrogéntrágyázás fő időpontja a tavaszi hónapok, nagyobb mennyiség (60 kg/N/ha-tól) esetén érdemes megosztani a kezelést. Az őszi időszakban a lombon keresztüli tápanyagpótlást kell előtérbe helyezni, hiszen itt gyorsan fel tudja venni a növény a számára szükséges mennyiséget.
Túlzott nitrogénellátottság esetén a levél-gyümölcs arány kedvezőtlen irányba tolódik el. Lazul a szöveti szerkezete a termésnek, a tárolhatóság romlik. Egyes fajtáknál az íz csökkenhet, illetve a repedésre való hajlamosság megnőhet. Korai gyümölcshullás is előfordulhat, valamint a kórokozókkal szembeni érzékenység is nőhet.
- Foszfor és kálium esetében lazább, humuszban szegény talajokon a pótlásáról minden évben gondoskodni kell. Itt is célszerű a szükséges adagot megosztani, de bedolgozni csak a talaj felső 15-30 cm-es mélységében érdemes. Az ültetvények káliumpótlása 60-90 kg/ha-ra is tehető éves szinten. Foszfor tekintetében számolni kell a talajban való gyors lekötődéssel, így a pótlás mértékét levélanalízissel lehet jól megállapítani. Megfelelő ellátottság esetén jó termékenyülés és gyökértevékenység figyelhető meg. Hiánya esetén rossz kötődés és rossz tárolhatóság léphet fel.
Jó káliumellátottság esetén javul a gyümölcsök színe, íze, tárolási paraméterei. Növekszik a növény szárazságtűrése, illetve a téli fagyokkal szembeni ellenálló-képessége. Túladagolásnál szintén raktározási gondok léphetnek fel.
- Az alma tárolási paramétereit talán legjobban befolyásoló elem a kalcium. Nagyon sok tényező befolyásolja ennek az elemnek a beépülését és felvehetőségét a növénybe.
A túl magas hőmérséklet csökkenti a kalcium felvételt, ha rossz a talaj levegő-víz háztartása szintén csökken a felvehetőség. Illetve befolyásolja az alany, illetve a fajta is.
Ekkora méretnél már elkezdhető a kalcium pótlása is
Levelekről ez az elem nem mozog a termés irányába. Ezért a termés kisdió méretű korában már érdemes elkezdeni a visszapótlását, és fajtától függően 4-6 alakalommal lombon keresztül pótolni. A gyümölcs a viaszosodásig aktívan fotoszintetizál, így kalciumot vesz fel. Itt érdemes a jó felvehetőségre és a gyors hasznosulásra odafigyelni a lombtrágya kiválasztásánál.
- Magnézium hiány esetén levél érközök erős sárgulása majd elhalása következik be, általában a főér mentén, két oldalon.
A mikroelem hiánytünetek elsősorban szélsőséges termőhelyi adottságok miatt léphetnek fel például rossz levegő- és vízgazdálkodású talaj, szélsőséges Ph értékek.
Erősen mikroelem hiányos alma. A vashiány tünetei szembetűnőek
Leggyakoribb hiánytünetek a vas, cink és bórhiány. Előbbi kettőnél a tünetek igen markánsak, jól észre vehetőek. Ha vashiány klorózis jelentkezik, a legfiatalabb leveleken kezdődik a sárgulás. A levelek lehullása után extrém esetben az ágak elhalása is bekövetkezhet.
A cink hiányának általános tünete az aprólevelűség. A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállóak, görbültek, töredezettek. A fő- és az oldalerek zöldek maradnak. Ez a hiány rossz hatással van a virágzásra és a terméskötödésre.
A bórhiány tünetei sokszor látensek, gyenge kötődésben, rossz termékenyülésben nyilvánul meg.
A mikroelemeket nagy hatékonysággal tudjuk pótolni lombon keresztül a vegetációs időszakon belül, akár több alkalommal is. Bór a virágzás idején, illetve a rügy-differenciálódáskor célszerű kijuttatni.
A lombon keresztüli mikro- és makroelempótlás nagy előnye, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk a tápanyagot pótolni a növényeknek. Így az esetleges tápanyagfelvételi zavarokat hamar orvosolni tudjuk.
