Sajnos vannak évek, amikor az időjárás nem kegyes a gyümölcsöseinkhez és már tavasszal megtizedelődik a termésünk. Idén kora tavasszal sem volt ez másképpen, az április eleji fagykárok a legtöbb gyümölcs fajnál nagymértékű terméskiesést okoztak. A fagykárbejelentéseket természetesen meg kell tenni, és ott, ahol semmi nem maradt, várni a jövő évet.
De valóban csak ennyi a dolgunk?
Nem, hiszen a jövő évi termést várva nem hagyhatjuk magára a gyümölcsfáinkat. Az idei növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás kihat a következő évre/évekre is. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy álló kultúráról van szó, ahol nem csak a termést kell védenünk a különböző kártevők, kórokozók károsításától, hanem a fás részeket és a lombozatot is.
Így a károsodott területeken is egy alapszintű, minimális költséggel tervezett, de szakszerűen és okszerűen elvégzett növényvédelmi tevékenyéget kell folytatni, hogy a jövő évi termésünkben ne okozzunk az év elhagyásával kárt.
Mi az, amire akkor is oda kell figyelnünk, ha nincs termésünk adott évben?
Gyomok: a gyomok jelenléte nem csak adott évben tud kárt tenni. Ha idén a veszteség miatt nem foglalkozunk a gyomokkal, akkor nem csak a gyors és korlát nélküli elterjedésével kell számolni az ültetvényben, hanem egyéb növényegészségügyi gondot is szaporítunk vele. Elég csak arra gondolni, hogy sok kártevő az ültetvények gyomfajain nagymértékben el tud szaporodni, vagy ott megbújva át tud telelni. Különösen igaz ez ilyen száraz időjárásban, amikor a különböző atkafajok, kiemeltképpen a takácsatka gyors felszaporodására és elterjedésére kell számítanunk.
Az atkákon kívül sok levéltetűfaj is a lágyszárúakon fejlődik élete egy szakaszában, például a ribiszke levélpirosító levéltetű a korai szívogatás után gazdanövényt váltva már később, csak tojásrakás céljából tér vissza a ribizlire. Ilyenkor kell gyommentesen tartani a sorközt és a sorokat! Ha a kémiai növényvédelmet nem preferáljuk, vagy fiatal még az ültetvény, akkor is tartsuk gyommentesen a fák környékét és/vagy rendezetten, kaszáltan a talajt borító növényzetet a sorközökben. Az aszályos száraz idő miatt nem célszerű a nyár folyamán talajmozgatást végezni, inkább ahol tudjuk (pl. házikertben) mulcsozzuk a fák tövét.
A kártevők közül azok ellen kell kiemelten védekezni ilyenkor is, amelyek gyors felszaporodás után telelőre vonulva jövőre még nagyobb erővel tudnak támadni, ha kihagyjuk ezt az évet. Ide tartoznak a termésben károsító kártevők, úgy mint a cseresznyelégy vagy a poloskaszagú szilvadarázs.
Szilvadarázs lárvája és károsítása
Ha csak pár szem gyümölcs is maradt a fán, azt biztos, hogy megtalálják és a károsítás végén a lehullott gyümölcsből a talajba távozva bábozódnak, majd jövő tavasszal onnan jönnek elő az idő melegedésével, hogy újrakezdjék ezt az életciklust.
Ha más levélen károsító rovarok, például levéltetvek nincsenek jelen az ültetvényben, akkor is érdemes megfontolni az egyszeri felszívódó rovarölőszeres védekezést ezek ellen. Ha ezt is megspórolnánk, fordítsunk energiát nyár végén arra, hogy a lehullt gyümölcsöket összeszedjük. Kiskertekben növényvédő szer nélküli megoldásként az említett legyek ellen sárga, a darazsak ellen pedig fehér ragacslapok kihelyezésével is védekezhetünk, üzemi szinten ezek csak az előrejelzést és a célzott védekezést teszik lehetővé.
A kártevők közül figyelnünk kell a leveleket, hajtásokat károsítókra is, nem célszerű hagyni sem a levéltetvek, sem az atkafélék, sem a lombrágó hernyók felszaporodását, nem is beszélve a cserebogarakról, melyek ugye hosszú távon is problémát jelenthetnek, ha a védekezést kihagyjuk. A nagyobb kártevőkről sem elfeledkezve, figyeljük a pocok jelenlétét is, kártételi küszöb felett az engedélyezett módokon védekezzünk.
Erősen atkafertőzött szilvafa
A kórokozókat tekintve a levelet és hajtást károsító gombákra kell odafigyelnünk. Nagyon jó az idő a lisztharmat gomba terjedésére, erre minimális technológiával a kén permetezéssel tudunk szabályozólag hatni, ám fontos a rendszeresség (egyszeri kezelés nem elég!). Ha időnk engedi, akkor a lisztharmatos hajtásvégek eltávolítása és megsemmisítése például alma esetén, szintén jó megoldás a növényvédő szer kiváltására.
A moníliás hajtásokat szintén metszéssel lehet eltávolítani, itt fontos, hogy 15-20 cm-es ráhagyással távolítsuk el a beteg részeket, hiszen ez a gomba nagyon gyorsan terjed a vesszőkben. A sztigmina és tafrina hűvösebb, párásabb időben jelenik meg, ezek ellen réztartalmú szerekkel védekezhetünk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a meggy és cseresznye blumeriellás betegségére, hiszen a korai lombhullás, amit okoz, a jövő évünkben is nagy kárt tesz. Ha a fák ideje korán elveszítik fotoszintetizáló felületüket, akkor a tápanyagok nem tudnak kellőképpen beépülni és később hasznosulni.
A lilásbarna, majd sárguló foltok megjelenésekor érdemes egyszer felszívódó hatóanyagú növényvédő szerrel permetezni. Fontos ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése is (akár talajba forgatással!), hiszen az ottmaradt lehullott levél az elsődleges fertőzési forrása a gombának.
Jégverés, vihar esetén a kevés számú gyümölcs védelmére is érdemes réztartalmú szerrel „beszárítani” a sebeket, a mégis penészedő, moníliával fertőződő gyümölcsöket pedig eltávolítani.
Jégverés után
A vírusokat is meg kell, hogy említsem, bár védekezni, gyógyítani vírusok ellen nem tudunk. Viszont itt az ideje felszámolni az ültetvényben a gócpontokat. A vírusos fák nem fognak meggyógyulni, ellenben minden egyes metszéssel és egyéb agrotechnikai művelettel nő az esély arra, hogy tovább vigyük azt.
Vírusra, fitoplazmára utaló tüneteket lehetnek: kihajtás után elkeskenyedő levelek, nekrotikus, klorotikus foltok, a növekedés leáll, a levelek/hajtások fejletlenek, csavarodottak lesznek, az egész fa habitusa megváltozik, háncselhalások, rákos sebek jelennek meg, részleges, vagy teljes fapusztulás következik be. (A mézgafolyás nem mindig erről árulkodik, megtévesztő lehet!)
Vírus/fitoftóra fertőzés gyanús cseresznyefa
Mindezek után rendkívül fontos, hogy ilyen években sem hagyható el az őszi lemosó permetezés!
A tápanyag ellátást sem hanyagolhatjuk el. Ha a gyümölcs érésére, minőségére most nem is koncentrálunk, a jövő évünk idén dől el. A rügydifferenciálódás idején adott megfelelő tápanyag utánpótlásnak nagy jelentősége van. Ilyenkor kiemelt szerepet kap ismét a bór! Fel kell készülnünk a fagyásra is, a téli, illetve tavaszi fagykárok elkerülése és a fák erősítése miatt ősszel a kálium tartalmú műtrágyák kijuttatásának van ideje, figyelembe véve a klórérzékenységet az egyes kultúrákban.
Fent tehát nagyságrendileg áttekintettük a főbb tényezőket, amiket érdemes figyelembe venni egy nem termő év folyamán is. Ezt minden termelő, házi kertész a saját ültetvényére tudja alakítani, tervezni.
Vegyünk egy minimális, bármilyen faj esetén követhető technológiát:
A kórokozók/kártevők áttekintésből kiderült, hogy az alapvető hatóanyagok közül a réz- és kéntartalmú szerek nagyszerűen alkalmazhatóak rendszeresen megelőzésre. Így ezeket akár 2-3 hetente egy menetben kombináltan érdemes kijuttatni.
réz: a rezek közül a legszélesebb körben a tribázikus rézszulfát hatóanyag (Cuproxat) alkalmazható. Ültetvények esetén 4-5 l/ha, házikertekben 30-60 ml/10liter víz az előírt dózisa. Ha mégis van felhasználható gyümölcs a fán, akkor vegyük figyelembe az előírt várakozási időt! (alma, körte, birs: 10 nap; csonthájasok: 21 nap)
kén: elemi ként tartalmazó készítmények közül az olcsóbbak a Cosavet vagy a Necator. Ezeket 0,3-0,5% -os koncentrációban célszerű alkalmazni. Fontos azonban tudnunk, hogy melegben perzselhet, ezért 25 Co felett ne alkalmazzuk.
A levéltetvek megjelenése esetén káliszappan, vagy olaj (paraffin, napraforgó, narancs, stb..) 1%-os oldatával keverjük a fentieket tapadásfokozó helyett.
Ezeken kívül tehát a gyümölcsöt károsító molyok, darazsak és legyek, illetve a cserebogarak ellen célszerű egyszer egy felszívódó hatóanyagú készítményt alkalmazni, természetesen méhkímélő technológiában. Erre az általánosan ismert és elterjedt (minden gazdaboltban kapható) acetamiprid hatóanyagú Mospilan használható. A levelek gombás fertőzősének megjelenésekor pedig egyszer egy felszívódó gombaölő hatóanyagú permetező szer használatát javaslom: gyakorlatilag bármelyik triazol tartalmú növényvédő szer alkalmazható. Pl. penkonazol (Topas); tebukonazol (Folicur Solo).
A dózisok és várakozási idők tekintetében a falhasználási útmutató és az engedélyokirat a mérvadó!
