Magyarországon a húsvéti ünnepi időszak terített asztalára a sonka, tojás és sütemények mellé a zöldség-, illetve a gyümölcsfélék már nem igazán férnek fel. Abban az esetben, ha mégis maradna az asztalon (illetve a gyomrunkban) még hely, akkor oda leginkább csak import termékek kerülnek... Pedig ezen túl, illetve ezen belül is van élet: pontosítok, a gyümölcsökön belül, hiszen itt van az egyik régi bevált fajtánk is, a Húsvéti rozmaring… Dr. Szani Zsolttal, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának témavezetőjével beszélgettünk.
Milyen ismeretekkel rendelkezünk a Húsvéti rozmaring származásáról?
A fajta pontos származása ismeretlen, de Magyarországon, többek közt a Duna-Tisza közén igen hamar meghonosodott. Ugyanúgy, mint minden régi fajtának, ennek is több neve ismert, emlegetik pl. Citromalmának, de a Felvidéken Honti almaként is ismert. Ez utóbbi vélhetően az itteni elterjedésére utal, a XIX. században már számon tartották Magyarországon. Bereczki Máté gyümölcsfajta-kutató nevéhez fűződik a fajta megismertetése.
Az elnevezésében szereplő „Húsvéti” kifejezés mire utal?
A neve, a Húsvéti rozmaring, tulajdonképpen egy beszélő fajtanév, amely a fajta legfontosabb tulajdonságára utal, ez pedig nem más, minthogy jól eltartható, hosszan tárolható. Régen szokás volt a fajta érését vagy az eltarthatóságát valamely jeles naphoz kötni. Ez esetben mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy ez a fajta húsvétig eltartható. A valóságban megfelelő körülmények között akár még ezen időszakon túl is tárolható. A nevében szereplő „rozmaring” pedig tulajdonképpen inkább kereskedői fogás, a termelők akkoriban is igyekeztek jól hangzó nevet adni egy-egy fajtának, mint pl. Narancsalma, Fügekörte, ezzel is fokozták a termék piacosságát.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a gyümölcs?
A Húsvéti rozmaring, a leginkább ismert nosztalgiafajták közé tartozik, az idősebb korosztálynak gyermekkorától kezdődően vannak élményei a gyümölccsel és a fával is. A gyümölcs maga kicsit megnyúlt, kúpos alakú. A gyümölcshéj alapszíne egy jellegzetes, zöldes-sárga szín, a napsütötte oldalán piros, barnás-piros fedőszínnel borított. Markáns jellemzője az, hogy amikor a gyümölcsöt szedjük a fáról, akkor annak még száraz tapintású a héja. A tárolás elején viszont, az első hetekben, egy természetes viaszréteg keletkezik a gyümölcshéj felületén, ez nagyban segíti az eltarthatóságot. Természetes borítóanyag ez, amely a nedvességet bent tarja a gyümölcsben, lassítva ezzel annak fonnyadását.
Mikorra esik a szedési ideje?
Késői, mivel októberben szedjük. Abban az esetben, ha valaki tárolni akarja, akkor október első felében vagy legkésőbb a közepén célszerű a szüretet elvégezni, majd a gyümölcsöt betárolni. Abban az esetben, ha valaki úgy dönt, hogy a fán hagyja és október második felében, vagy annak a végén szüreteli, akkor nagyon kellemes, üde, lédús roppanó almát fogyaszthat frissen. A tárolást követően decemberben éri el fogyasztási érettségét, júliusig élvezhető, savtartalmát a hosszan tartó tárolás alatt is megőrzi, de íze fárad és a nyári hónapokra szárazabbá válik a gyümölcshús.
Emlékeim szerint a fa koronája meghaladhatja a nyolc-tíz métert is…
A fajta érdemeit a hagyományos, extenzív művelési rendszerben tudja leginkább megmutatni, amikor hagyjuk, hogy a rá jellemző nagy méretű koronát nevelje. Igen, az idős fáink akár nyolc-tíz méteres korona átmérőt is elérhetik. Úgy tudom jellemezni, hogy egy családi kertben ez egy olyan klasszikus fa, amelyre fel lehet mászni. Visszatérve a koronára: az jellegzetesen szétterülő, így mikroklímát tud teremteni környezetében a saját maga számára. Ennek következtében kevesebb emberi beavatkozással is jobban ki tudja egyensúlyozni a kedvezőtlen időjárási viszonyokat, évjáratokat, illetve a sűrű lombozat pl. a napégés ellen is védi a gyümölcsöt. Mindezek mellett, nagyon jól alkalmazkodik a különböző termőhelyi viszonyokhoz, mely azt jelenti, hogy az Alföldtől a dombvidékig mindenhol megállja a helyét.
A mai termelési körülményekhez nehezen igazítható, hiszen nagyon nagy a növekedési ereje, illetve a szakaszos terméshozásra is hajlamos. Ennek következtében az egyik évben akár négyszáz kilogrammot is megterem, míg a következőben elenyésző mennyiségű gyümölcsöt nevel. Betegségeknek ellenálló, szárazságtűrő, környezetével szemben igénytelen fajta. A varasodás szinte az egyetlen előforduló betegség, amelynek kitett és könnyen megfertőzheti.
Azok, akik úgy döntenek, hogy Húsvéti rozmaringgal gazdagítják a gyümölcsfáik számát, hogy készüljenek, mennyi lesz a várható élettartama?
Érezhetően növekszik az egyes nosztalgiafajták, így a Húsvéti rozmaring utáni kereslet is, melyet a Nébih Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán mi is érzékelünk. Akik emellett döntenek, azok számíthatnak arra, hogy megfelelő művelés mellett gyermekeik, sőt akár unokáik is szüretelhetnek a fáról, hiszen annak élettartama a nyolcvan-száz évet is elérheti. A termőre fordulását szintén a művelés módja határozza meg: a fának kedvező extenzív művelési rendszer mellett lassabban fordul termőre.
Kiemelt kép forrása: https://www.profifaiskola.hu/
| Nosztalgia fajták Azokat a gyümölcsfajtákat nevezzük „nosztalgiafajtáknak”, amelyek valamikor divatosak, elterjedtek voltak, de időközben valamilyen ok miatt a termelésből kiszorultak. Növényfajta-kísérletek, fajtaelismerés A fajtakísérletezés hazánkban 1892-ben indult meg Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár kezdeményezésére Magyaróváron, az Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti állomáson. A növényfajták törzskönyvezését 1916-tól végzik. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növényfajta-kísérleti Állomása, Pölöske Egykor…. 1821-től Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” birtoka . A dédunoka, gr. Teleki Béla 1932-ben költözik családjával Pölöskére, a kastély is ekkor épül. Jelentős szerepet vállal a gazdatársadalmi mozgalmakban 1936-1944 között. Zala vármegye főispánja a front közeledtével családjával nyugatra menekül. A Növényfajta-kísérleti Állomás alapfeladatai : 1. Fajtakísérletek beállítása, fenntartása, továbbá alapadatok (fenológiai és gazdasági) rögzítése a hatósági és DUS vizsgálatokhoz: a ) Fajtagyűjtemények – Referencia fajtagyűjtemények fenntartása – DUS vizsgálatok (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) b) Parcellakísérletek – Gazdasági értékvizsgálat 2. Üzemi termelés – Vetésforgó biztosítása Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/ |
