Az őszibarack ültetvényekben többféle művelési rendszert alkalmazhatunk eredményesen. A hazai ültetvényekben az utóbbi években egyre inkább elterjedt megoldás a 6 x 4 méteres térállással és váza koronával kialakított művelési rendszer. Ennek alakító metszéséről lesz szó a mostani cikkben.
Csak jó termőhelyen!
Természetesen ennek a koronaformának is számtalan változata lehetséges, és nincsenek kőbe vésett szabályok a metszésmódjával kapcsolatban sem. Itt egy olyan módszert ismertetünk, amely leginkább egy kiváló adottságú, jó talajú, nem túl szeles, dombvidéki termőhelyen valósítható meg.
A szakmai szóhasználatban szokás ezt gyorsított koronanevelésnek is nevezni, ami arra utal, hogy a régebben használatos módszerekhez képest korábban kialakul a korona teljes mérete, és korábban termőre fordul az ültetvény.
Az első lépés
Az oltványokat telepíthetjük ősszel vagy tavasszal. Mindkét esetben csak tavasszal kezdjük az alakító metszést. Ha ősszel ültetünk, akkor célszerű az oltványokat télre papírral vastagon körbetekerni. Az őszibarackot általában koronás oltvánnyal telepítjük.
Az a jó, ha ennek jól fejlett, erőteljes koronavesszői vannak. Az alakító metszés első lépése abból áll, hogy kiválasztjuk a koronavesszők közül azokat, amelyekből a vázágakat fogjuk nevelni, visszametsszük őket, a többi oldalelágazást és a központi tengelyt pedig eltávolítjuk (1.a ábra).
Ezt a műveletet a március vége és április közepe közötti időszakban végezzük el, amikor a hajtásrügyek még nem kezdtek el kihajtani. Ne siessük el! Minél később, annál jobb. Hány darab vázágnak való vessző legyen, és milyen magasságban? Ezt kell elsőként eldöntenünk. Az őszibarack váza koronát három, négy vagy öt vázággal nevelhetjük, ettől több vázág nem fog elférni. Példánkban a három vázággal történő kialakítást mutatjuk be.
Milyen legyen a törzsmagasság?
A törzsmagasság is többféle lehet. Ha csak kézzel fogunk szüretelni, márpedig az őszibarack friss piacra ezt igényli, akkor nincs szükség magas törzsre. A törzsrázó gépek megfelelő működéséhez szükséges az 1 méternél magasabb törzs, de géppel csak az ipari őszibarackfajtákat (pl. Babygold 6) szüretelhetjük, feldolgozási célra, a friss piaci árufajtákat nem.
A szemléltető ábrákon 90 cm-es törzsmagasságot ábrázoltunk (1-5. ábra), de ha a termőhelyünkön nem áll fenn a talajmenti fagyok veszélye, akkor ettől alacsonyabb, 40-60 cm-es törzs is elegendő. A kívánt törzsmagasság alatti oldalelágazásokat az oltványról tőből eltávolítjuk (1.a ábra). A vázágaknak való vesszőket térben arányosan válasszuk ki, az eredési pontjuk között legalább 10 cm távolság legyen, és kb. 50 cm-es hosszúságúra vágjuk vissza őket. A művelet elvégzése után mutatja az oltványt az 1.b ábra.
Ha megfelelő a víz- és tápanyagellátás, és gondoskodunk a gyomirtásról, valamint a növényvédelemről is, akkor intenzív hajtásnövekedés indul meg a fán, és az őszibarackra jellemzően a hajtások másodrendű elágazásokat is képeznek.
Az első nyár teendői
Az első év nyarán célszerű akár többször is zöldmunkát végezni, hogy megfelelően alakuljon a fa koronája (1.c ábra).
(A szemléltető ábrákon a tenyészidőszakban is levelek nélkül ábrázoljuk a fákat, hogy a szerkezetük jól látszódjon. Az eltávolítandó koronaelemek metszési helyét bejelöltük az ábrákon.) A nyári zöldmetszés, hajtásválogatás alkalmával mind a három vázág végén távolítsuk el a vezérhajtás konkurenseit, és tőből metsszük ki a fa közepén, meredeken fölfelé növő vízhajtásokat.
Az esetlegesen a törzsön előtörő hajtásokat is távolítsuk el. Túl erős zöldmetszést ne alkalmazzunk, mert a kicsi, éppen begyökeresedő fának sok tápanyagra van szüksége, amit a levelek készítenek. Ezért is jó megoldás, ha többször, kis lépésenként végezzük el ezt a műveletet.
A második év
Ha a nyári munkákat gondosan elvégeztük, akkor a 2. év tavaszán nincs szükség semmilyen metszési beavatkozásra (2.a ábra).
Ha szükségét látjuk, még ekkor is eltávolíthatjuk a vezérvesszők konkurenseit és a fa belsejében lévő fattyúvesszőket, de a vázágaknak való vesszőket ne vágjuk vissza. A vázágakat csúcsrügyből neveljük tovább, egészen addig, ameddig a fa el nem éri a kívánt magasságát, 4,5-5 métert. Így töréspont nélküli, egészséges vázágaink lesznek.
Lekötözést, kitámasztást nem szoktunk üzemi körülmények között alkalmazni ennél a koronaformánál, az őszibarackfajták többsége metszést kiegészítő eljárások nélkül is kialakítja a váza koronára jellemző, a vízszinteshez képest 70-75 fokos szögben álló vázágakat. Ehhez persze az is kell, hogy az első években a képződött gyümölcsöket szedjük le, de erről még szólunk. Fás metszésre tehát nemigen van szükség, annál inkább a nyári zöldmetszésre, amit akár többször is elvégezhetünk (2.b ábra).
Ennek lényege, hogy a vázágak vezérhajtásainak konkurenseit és a fa belsejében lévő vízhajtásokat távolítsuk el, akárcsak az első év nyarán. Ezen kívül már a második nyáron kiszemelhetünk a vázágakon gallérágaknak való vesszőket, amelyek szerepét hajtásválogatással kiemeljük. Ha ezek után még mindig sűrűnek találjuk a koronát, bátran ritkíthatjuk tőből a hajtásokat. Az őszibarack ugyanis nagyon fényigényes, és a jó növényvédelemhez is szellős korona kell.
A további évek
Télen a további években sem nyúlunk a fákhoz! A 3. és 4. év tavaszán többnyire nincs szükség metszésre, a vázágakat és a gallérágakat is csúcsrügyből neveljük tovább (3.a és 4.a ábra).
Nyáron viszont továbbra is szükség van a gondos alakításra, akár többszöri zöldmunkára is. Ennek lényege ugyanaz, mint az előző években, a konkurensek eltávolítása, a vezérhajtások szerepének kiemelése, és a ritkítás. Visszametszéseket egyáltalán nem végzünk (3.b és 4.b ábra).
A fa szerkezete fokozatosan kialakul, és kezdenek megerősödni a vázágak, valamint a gallérágak.
Az első években a gyümölcsöket szedjük le
Az első három évben viszont a termést még nem bírják el, ezért nagyon fontos művelet az alakító metszésnek ezen időszakában a képződött gyümölcsök eltávolítása. Az őszibarack hajlamos korán termést hozni, és ha meghagyjuk a gyümölcsöket a fán, nagy a veszélye annak, hogy széthúzzák a vázágakat, és azok nem megfelelő szögben fognak állni. Csak olyan mértékben terhelhetjük a fát, ami a koronaszerkezetet nem veszélyezteti.
Általában ez azt jelenti, hogy először a negyedik nyáron hagyhatunk pár kiló termést a fán, főleg a korona belsejében (4.b ábra). A koronanevelés során mindegyik vázágon 3-4 db gallérágat neveljünk ki. (Ha háromnál több vázággal indítottuk a fát, akkor kevesebb gallérág kell egy-egy vázágra). Egy évben csak egy gallérág szintet indítsunk el, és visszametszés nélkül, csúcsrügyből neveljük ezeket az elemeket is, a vázághoz hasonlóan.
A gallérágak ne egy irányban álljanak, és az eredési pontjuk között legyen legalább 40-60 cm távolság. A gallérágakat olyan szögben neveljük, hogy később, a termés súly alatt sem hajoljanak a vízszintes alá.
Kész a fa
Ha minden feltétel biztosított volt a fa megfelelő fejlődéséhez (víz, tápanyag, fény, optimális termőhely), akkor ezzel a nevelésmóddal, a vázágak és a gallérágak csúcsrügyből való nevelésével, a fa az 5. évre eléri a teljes méretét (5.a ábra), és ezen a nyáron már majdnem teljes termést ad (5.b ábra). Az alakító metszés tehát befejeződött, a következő évtől fenntartó metszést végzünk a fán, ami a korszerű ültetvényekben szálvesszős metszést jelent.
Azt is megfigyelhetjük az ábrákon, hogy a visszametszés nélküli nevelés során a vázágak végén a hajtásnövekedés intenzitása fokozatosan lecsökken, a vezérvesszők hossza az 5.-6. évben már csak 40-50 cm lesz, ami azt jelenti, hogy a fenntartó metszés során nem kell majd erős visszametszéseket alkalmazni a fa magasságának szabályozásához. A hajtásnövekedés intenzitásának csökkenéséhez a fa fokozatos termőre fordítása is hozzájárul.
Széljárta helyen óvatosabban!
Az ismertetett módszer előnyei tehát, hogy egészséges, töréspontok nélküli vázszerkezete lesz a fának és hamar termőre fordul. Erősen széljárta termőhelyen nem mindig tudjuk ezt a nevelésmódot következetesen alkalmazni, mert a hosszú, de még kellően meg nem erősödött vázágak lombozatába a szél belekap, és módosítja a szögállásukat.
Ezen úgy tudunk segíteni, hogy rendszeres, évenkénti többszöri metszéssel alakítjuk a fát, és szükség esetén, visszanyúlva a régi módszerekhez, visszametszéssel, könyököltetéssel alakítjuk ki a megfelelő szögben álló vázágakat. Még azon az áron is, hogy egy-két évvel később fog termőre fordulni a fa.
Ábrák: Az őszibarack váza korona alakító metszésének lépései – magyarázat a szövegben (A rajzokat Dr. Szalay László készítette.)
A kép a szerző felvétele.
