Szamócatermesztés szabadföldön és hajtatásban

Lajosmizse határától nem messze fekszik az a nagyjából 1 hektár területű ültetvény, ahol Kisjuhász Attila feleségével, Kisjuhász Attilánéval és segítőjével, Suba Tiborral évtizedek óta foglalkozik szamócatermesztéssel. A termesztés kizárólag fekete fóliás talajtakarással borított bakháton történik szabadföldön és hajtatásban. Az öntözés és a tápanyag-ellátás csepegtetőszalagos öntözőrendszeren keresztül valósul meg. A palántákat ikersorba ültetik nagy adagú szerves trágya kijuttatása és a bakhátak elkészítése után, palántatípustól függően július-augusztus hónapban. A cikkünk tárgyát képező összehasonlító vizsgálat az’Alba’ fajtával telepített ültetvényben készült.

A teljes állomány szabadtériként, takarás nélkül telelt át, csak február 20-a után került fel a fólia a vázakra a hajtatott állomány fölé (1. kép).

A szabadföldi állomány is kapott némi védelmet, a termés 80 %-os érettségi állapotában eső- és jégvédelmi fóliát helyeztek fölé, mely a májusi heves esőzésektől és az esetleges jégveréstől volt hivatott óvni a növényeket (2. kép). A két technológia párhuzamos fenntartásának célja a folyamatos érés biztosítása volt.

A szabadföldi termesztés és a hajtatás összehasonlítása

A két termesztési mód különbségei jól megfigyelhetők a vizsgálati eredmények alapján. A szabadföldi állomány vegetatív fejlettsége erősebb volt mind az őszi, mind pedig a tavaszi levelek mérésekor, de a hajtatott növényeknél sokkal előbb indult a generatív fejlődés (1., 2. táblázat).

Termés összesen (g) – hajtatásban
Tő	Hozam (g)	Torz termés (g)
I. tő	86	0
II. tő	334	0
III. tő	337	28
IV. tő	305	89
V. tő	252	45
VI. tő	279	26
VII. tő	330	22
VIII. tő	231	11
IX. tő	228	0
X. tő	899	22
Összesen:	3281	243
Átlagosan:	328,1	24,3
Torz termés %-os átlaga		7,41

1. táblázat: Terméshozamok és torz termések hajtatásban (Ugrina, 2015)

Megállapítható, hogy hajtatásban a szamóca lényegesen korábban hozott termést (esetünkben 12 nappal), mely magasabb értékesítési árat biztosított a piacon. A hozam sokkal magasabb (esetünkben 929 g a különbség), és a szüretelt bogyók átlagtömege is nagyobb volt. A kiegyensúlyozottabb, állandóbb környezeti feltételeknek köszönhetően hajtatásban az érés elhúzódóbb, mint szabadföldön, és a gyümölcs minősége is egyöntetűbb, sokkal kevesebb a kisebb méretű, alacsonyabb áron értékesíthető szamóca az érés utolsó harmadában. Fólia alatt csak a nagyon erős fagy veszélyezteti az állományt tavasszal, ám a megporzás elégtelenségére oda kell figyelni. Emellett nagy gondot kell fordítani a hajtatásban arra, hogy megfelelő időben történjenek a növényvédelmi kezelések és a szellőztetés is biztosított legyen.

A szabadföldi technológia ezzel szemben kiküszöböli a megporzás hiányosságából eredő problémákat, hiszen a növények felett a rovarok járása akadálytalan. Előnyként említhető a zamatosság és ízletesség, mely a szabadföldi körülmények között sokkal erőteljesebben jelentkezik a gyümölcsöknél. Nem elhanyagolható pozitívum ezen kívül, hogy kevesebb növényvédelmi problémával találja magát szembe a termesztő.

A 1. és 2. táblázat a torz gyümölcsök hányadát is elemzi. A hajtatásban a torz termések nagy aránya a nem megfelelő megporzásból adódik. Ezen poszméhek betelepítésével lehet javítani.

Termés összesen (g) – szabadföldön
Tő	Hozam (g)	Torz termés (g)
I. tő	123	1
II. tő	201	2
III. tő	144	5
IV. tő	308	35
V. tő	313	6
VI. tő	392	1
VII. tő	172	2
VIII. tő	425	0
IX. tő	151	0
X. tő	123	1
Összesen	2352	53
Átlago-san	235,2	5,3
Torz termés %-os átlaga (+15,2941 % fagyott virág)		2,25

2. táblázat: Terméshozamok és torz termések szabadföldön (Ugrina, 2015)

 

A szabadföldi körülmények között a növények kevesebb virágot hoztak, esetünkben 6,2 %-kal. A terméshozam a vizsgálat során 28 %-kal maradt el a hajtatott állomány eredményeitől. A szabadföldi technológia fontos eleme a tavaszi fagyvédelem, főleg ha termesztő berendezésen kívül nevelünk korai fajtákat. Erre mutat rá vizsgálatunk is, hiszen a tavaszi fagykár kiküszöbölésével 15 %-kal több gyümölcsöt értékesíthettünk volna. A tavaszi fagyvédelem egyik megfelelő eszköze szamócánál a fátyolfóliás takarás, mely egyszeri, nem több napon át tartó lehűlés esetén –10 °C-ig képes megvédeni a növényeket.

A fajtacsere több problémára is megoldást nyújthat

Az összehasonlító elemzés az ’Alba’ fajtával készült (3. kép).

A fajta az olaszországi Cesenából származik. A NEW FRUITS cég keresztezéses nemesítéssel állította elő, szaporító anyaga a 2002-2003-as évtől szerepel a piacon, az XCEU16744 európai fajtaoltalmi számon nyilvántartva. Erős habitusú, télállósága kiváló. Az Oidium gombával és a Xanthomonas baktériummal szemben ellenálló, Colletotrichumra azonban nagyon érzékeny. Az ’Alba’ darabos, piacos termést ad, ezért főleg áruházakban történő eladásra alkalmas, hiszen gyümölcse hosszan pulton tartható, ám kis piaci értékesítésre kevésbé alkalmas, hiszen cukortartalma alacsony (6,2 Brix), ami miatt a fogyasztók körében egyre kevésbé népszerű. Pozitív tulajdonságai ellenére a Kisjuhász-gazdaság is a fajta leváltása mellett döntött, hiszen a szamócatermesztésben is a piac követelményei az irányadók. Leváltására ’Joly’ (4. kép) fajtájú palántákat ültettek 2015 nyarán kísérleti jelleggel.

E fajta középkorai érési idejű, a ’Clery’ és a ’Darselect’ fajták keresztezésével állították elő. Előnyei között említhető kifejezetten zamatos, édes íze mellett, jó termőképessége. Ajánlják kimerült, tápanyagban szegény talajokra is, ahol szintén kiemelkedő eredményekre képes. A kis területen gazdálkodók gyakori problémája, hogy nincs minden évben lehetőség új területre telepíteni. Emiatt gyakran jelentkezik a talajuntság, ami jelentős terméskiesést okoz. A ’Joly’ fajta erre a problémára is megoldást hozhat.

 

Az Agrofórum átszerkesztett változata Ugrina Szilvia, Kajtár-Czinege Anikó: Szamócatermesztés szabadföldön és hajtatásban (2016. 5. szám, 144. old.) című írása alapján

Ugrina Szilvia, Kajtár-Czinege Anikó
Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar