A balkonkertre lehetne azt mondani, hogy egy rendes kert kicsinyített mása, de valójában mind ökológiai értelemben, mint rendszerét tekintve eltér a kettő egymástól. A legtöbben szeretik összefolyatni, hogy egy balkonon is bármit meg lehet termelni, de azért a valóság ennél cizelláltabb. Nézzük az alapoktól!

A balkon, mint mikroklíma-egység

A balkon mikroklimatikai oldalról másképp viselkedik, mint a kert. Ennek az az oka, hogy a kertben alattunk jó esetben talaj van vagy gyep. A talaj hőegyütthatója és egy balkon teraszburkolata merőben más hatást vált ki a felette, környezetében elhelyezkedő légtömegnél, így egy balkonon az esetek nagy többségében szárazabb lesz a levegő, melegebb is lesz várhatóan, és akár a szél hatásának is jobban ki van téve.

Itt ez utóbbinál visszacsatolnék az általános iskolai tudásunkra: hiányzik a cserjeszint. Cserje minden olyan növény, mely a talajfelszín felett fás-félfás növényként a fák alatti réteget képezi.

Így balkonra olyan növényeket kell választani, melyek bírják az adott helyi körülményeket: a nyári forróság is melegebbnek hat egy déli erkélyen, mint egy déli fekvésű, de lombos, dísznövényes kertben.

Választhatunk vízigényes fajokat, de akkor mindig az öntözés (és a tápanyag-utánpótlás) lesz a legfontosabb momentuma a napoknak.

Erkélykert: relaxsaroktól a balkonveteményig

Amikor megkeresnek terasz-, balkontulajdonosok, hogy tervezzek “kertet” nekik az erkélyükre, akkor az első pár beszélgetésből kiderül, hogy egy csöppnyi helyre kéne mindent bezsúfolni: legyen mód grillezni, mert mégiscsak kellene, legyen hely relaxálni, fröccsözni nyáron, de jó lenne, ha veteményeznénk is rajta, plusz díszítsen is. Ezek azok az igények, melyekhez az évek során fel kellett nőni: megoldható minden, csak maximum több gondolkodást igényel.

A legjobb helykihasználás érdekében itt jönnek képbe a körbevevő falakra rögzíthető lehajtható székek, asztalok, vagy akár a falak termesztőfelületként való használata. Erre adnak megoldást a zsebes, falra szerelhető egységek, ahol a zsebeket földdel megtöltve termesztésre is használhatjuk.

Mit termeljek a balkonon?

Egyik fontos tudnivaló: akár gyümölcsfát is ültethetünk nagy dézsába, de nem ez a lényeges szempont. A fontos az ápolhatóság és a megéri-nem éri meg balansz. Technikailag borsót és burgonyát is termelhetünk, de helykihasználási oldalról nem praktikus, mert egy kis balkonon esélytelen annyi krumplit megtermelni, ami túlmutat egy vasárnapi főzelék mennyiségén. Ugyanez a borsó is. Poénnak jó, és lehet kísérletezni, de egy levesre valónál több aligha termelhető meg egy kis balkonon.

Mindig a hely méretéből induljunk ki: a fűszerek eredményesen termeszthetők és sok esetben nem igényelnek teleltetést sem. Egy rozmaringnak van díszértéke is, ha nagy dézsába tesszük. A balkonra választhatunk dekoratív balkonládákat, futtathatunk fel pergolaként uborkát is a fejünk fölé.

Hogyan indítsuk a balkonkertet?

Vegyünk érett szarvasmarhatrágyát zsákosan, hozzá virágföldet, keverőlapátot, egy nagyobb nejlonponyvát és a termesztéshez használandó edényeket (balkonládák, dézsák).

A ponyva azért kell, mert érdemes kiteríteni a balkonra a talajra, hogy majd ezen keverjük össze a ládákba kerülő földet! Így kevesebb lesz a takarítási munkánk majd.

Töltsük meg az összekevert földkeverékkel az edényeket, még növények nélkül kezdjük el őket elhelyezni úgy, hogy járáskor, ápolási munkákkor vagy pihenéskor ne legyenek útban. Növények nélkül alakítsuk ki először a teret.

Játszhatunk a magasságokkal is: háttérbe magasabb növényeket, előtérbe alacsonyabbakat ültessünk! Nézzük meg a virágzási időket, hogy minden héten legyen valami, ami virágba borul.

Bátran alkossunk vegyes ládákat: a muskátli mellé ültethetünk bazsalikomot vagy citromfüvet is, de a zsályatövek is jól mutatnak a paradicsomok mellett dézsába ültetve. A szabály az, hogy nincsen szabály: bátran kísérletezzünk!