Mielőtt megijedünk, hogy egy újabb invazív szulákfélével lesz dolgunk, nem kell rögtön az aprószulákra gondolni szerencsére.

A csodahajnalka Brazíliából, Mexikóból és Közép-Amerikából származik, a szulákfélék családjába tartozik és kifejezetten népszerű az egzotikus kerteket kedvelő növénybarátok körében a már említett fiesta színvilág miatt.

Különleges virágszínével hívja fel magára a figyelmet: míg a virágrügyek még élénkpirosak vagy vörösek, a kinyílás előtt nem sokkal narancssárgára színeződnek, kivilágosodnak, majd kibontva szirmaikat sárgák lesznek, míg végül egészen kifehérednek. Mint színes kukacok, úgy sokasodnak a virágok a növény hajtásain.

Ebben a ritka virágzásban június végétől egészen az ősz végéig gyönyörködhetünk.

Mit érdemes tudni róla, hogy igazán szép legyen?

Az egyik legfontosabb, hogy támrendszer kell neki. Ez lehet kerítés is, pergola is, vagy bármi, amire rá tud kapaszkodni. Nagy lombtömege miatt viszont a támrendszernek is el kell, hogy bírja.

Érdemes palántaneveléssel indítani, melyeket áprilisban tehetünk ki leghamarabb, de praktikusan inkább a késői fagyok után csak.

Indái a 4-5 métert is elérik, tehát magas és unalmas felületek befuttatására is alkalmas, ha van hol megkapaszkodjon.

Napos, meleg helyet kedvel (ezért is vigyáznunk kell a késői fagyokra) és bár bírja a szárazságot, mivel hatalmas lombtömege van, így sokat is párologtat nyáron, és a dús virágzáshoz szükséges a sok víz és a jó vízáteresztő, tápanyagdús talaj. Nitrogénben gazdag talajban nagy lombtömeget nevel, de kevés virágot hoz, míg foszforgazdag talajban sokkal több virággal örvendeztet meg, így a bekomposztált baromfitrágya is hasznunkra lehet. (Baromfitrágya töményen tiltólistás, mert megégeti a magas foszfortartalom a gyökereket!!!)

Télálló növény vagy sem?

Egyes leírásokban télállónak tartják, de őszintén szólva ebben van némi kivetnivaló, mert származásából adódóan érzékeny a fagyokra és még takarás mellett is károsítja a fagy, főleg kitett helyeken, fagyzugos kertekben. Arra van mód, hogy átteleltessük fagymentes helyen, visszavágva a töveket, hogy következő évben inkább már erőteljes gyökeres növényként kerüljön ki a fagyok után.

Ehhez viszont dézsában érdemes nevelni, hogy télre teletetőhelyre lehessen gardírozni.

Igazán jól úgy lehet átteleltetni kint, hogy választunk neki egy meleg helyet a kertben, közel a fűtött lakóházhoz, mert egy mediterrán sarokban nagyobb eséllyel éli túl a telet, erős takarással.

Kiemelt kép: https://kertlap.hu/csodahajnalka/