Hazánkban az évi 1,5 millió hektáros kalászos gabona vetésterületen túlnyomórészt őszi vetésű gabonákat termesztünk. Ennek fő oka, hogy az ősziek lényegesen többet teremnek a tavasziaknál.
Előfordul azonban, hogy a betervezett őszi vetéseket, főleg időjárási okokból, még megkésve sem tudják jó minőségben elvégezni, így a vetésforgó rendszerének megtartása érdekében tavaszi kalászosokkal vetik be a területet. Egyéb okai is vannak a tavaszi vetésnek, így pl. söripari célra még mindig inkább tavaszi kétsoros árpákat használnak, hiszen ezek szolgáltatják leginkább a jó minőségű alapanyagot.
Gabonaféléink:
- tritikále
- búza
- rozs
- árpa
- zab
Kényszer gyakorlat, és nem is ritka, amikor kalászost vetnek kalászos után. A szalmát egyéb hasznosítás (ipari, alom) hiányában az aratással egyidejűleg, és minél jobb minőségben célszerű aprítani. A szakszerű tarlóművelés nemcsak a jó gyom- és árvakelést segíti elő, hanem a talajba kevert szalma feltáródását is. A mechanikai ápoló talajmunka ilyenkor különösen fontos, mivel a hántáskor felszínen hagyott maradványokból is több jut a talajba. Az okszerű bolygatással épp annyi levegő jut a talajba, amennyi a biológiai folyamatokhoz szükséges. Ugyanakkor a hántás révén megkímélt nedvességből sem veszik el olyan mennyiség, amely a feltáródás-megújulás folyamatát megakasztaná.
A talaj felfrissülése két kalászos között elérhető más módon is. Ha a gépválasztékban van tárcsás magágykészítő vetőgép, a tarlóba a kalászos untságot enyhítő mustár- vagy olajretekmagot lehet vetni. A gép tárcsás elemei elvégzik a sekély hántás műveletét, henger elemei pedig lezárják a felszínt. A nyár közepén tarlóba vetett mustárnak vagy olajreteknek ilyenkor nem a zöldtrágyázó, hanem a talajkondíció javító hatását lehet kihasználni. Az augusztus végén vagy szeptember első napjaiban lezúzott zöldtömeg két hét elteltével egyik alapművelési módszer elvégzését sem késlelteti.
Az őszi kalászosok alá gyökérzóna lazultságát kímélő vagy javító, az elmunkálást és magágykészítést könnyítő alapművelési módszert érdemes választani. Az alapműveléssel létrehozott talajállapotnak a víz befogadását, vezetését és tárolását, a káros klímahatások enyhítését kell biztosítani. A bolygatások számát, az észszerűség határáig csökkentsük. Kerülni kell a tömörödés körülményeit (nedves talajon járás és művelés, azonos mélység). Ahol a talaj fizikai terhelése kisebb, a szerkezet és nedvességtartalom kisebb kárt szenved, és a rögösödés is csökken.
Száraz idényben tanácsosabb a szántás kerülése, különösen akkor, ha nincs az ekén hatásos elmunkáló elem. Nincs indok a gondos tarlóműveléssel megindult biológiai beéredést megakasztani a talaj röggé robbantásával. Mélyebb kultivátoros alapművelés a 20-25 cm rétegben tömör, középmélylazítás a 30 cm alatt összesajtolt állapotú talajon válik szükségessé. Amikor a nyár végén sok a csapadék, a talajt nedves állapotában gyúró és kenő eszközöket kell félretenni. Kevesebb kár várható a rugós késes, porhanyító elemekkel kombinált kultivátorok nyomán.
Forrás:
