A KITE Zrt. Növényvédőszer-kereskedelmi Üzletága meghívásának eleget téve vettünk részt egy szakmai napon, melyet „A fejlődés garanciája: szakmaiság és innováció” címmel rendeztek Kecskeméten. A biológiai növényvédelemre koncentráló eseményen kiemelt szerepe volt a makroszervezeteknek, a növényi kivonatoknak, és a szerves tápanyag-utánpótló szereknek.

Az érkezőket Sztáray Zoltán, a KITE Zrt. Kertészeti Üzletág kereskedelmi igazgatóhelyettese köszöntötte, majd a Bioline Agrosciences Ltd. kereskedelmi vezetője, Federico Garcia Spanyolországból, és szaktanácsadója, Spiros Kavouras Görögországból előadást tartott a makroszervezetek felhasználásáról és újdonságairól a biológiai növényvédelemben, és tanulságos példákat hoztak hazájukból.

Bizonyos termékeik magyarországi engedélyeztetése még folyamatban van, így várnunk kell, míg mi is felhasználhatjuk a később említett és bemutatott termékek egy részét.

A Kimitec Group vállalatot Alejandro de la Casas és Aitor Rubio képviselte. Beszámoltak a kutatásaikról és fejlesztéseikről, és ismertették termékeiket: a Dell Agro Plus biostimulátort, a Caos XT kálciumot, és a Cupra, rezet tartalmazó készítményt.

Végül a Laurense Team Hungary munkatársa, Szabó Béla mutatta be a Vegenit készítményt, amely új szemléletet hoz a kálcium-pótlásban.

Néhány szó a biológiai növényvédelemről

A biológiai növényvédelem során a növényi károsítók természetes ellenségeit célzottan, tömeges mennyiségben juttatjuk ki. Eszközeit különböző kategóriákba sorolhatjuk, így megkülönböztetünk makroszervezeteket (többnyire rovarokat); mikroszervezeteket (vírusok, baktériumok, gombák), növényi kivonatokat vagy olyan biotechnikai eszközöket, mint a légtértelítésre használt feromonok. A biológiai növényvédelem az ökológiai és az integrált növényvédelem szerves részét képezi, intenzív termesztésben. Termesztő-berendezésben a kontrollált körülményeknek köszönhetően a természetes ellenségek igényeit is ki lehet elégíteni.

Termékfejlesztés a természetes ellenségekből

 A hasznos makroszervezetek (pl. ragadozó poloskák és atkák, parazitoid fürkészdarazsak) használata a legkiforrottabb az integrált növényvédelemben. Hajtatásban, zöldségtermesztésben ez különösen hangsúlyos, ugyanis bizonyos kultúrákban az érési időszakban a sűrű betakarítás miatt nem lehet a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási határidejét tartani. Betelepítésükkor fontos a jó időzítés, amely a kultúra folyamatos vizsgálatára és a kártevő előrejelzésére alapozott. Kezdetben gyakran szükséges a makroszervezetek kiegészítő etetése, hogy a gyors felszaporodásukat biztosítsuk, de erre a célra is elérhetőek már a gyártók termékei.

A termesztő-berendezésekben a hatékony hasznos szervezetek mellet csökkenthető a szerhasználat, ennek köszönhetően a tenyészidőszak során betelepülhetnek a hazai fauna hasznos tagjai is, mint a zengőlegyek, fátyolkák és katicabogarak.

A Bioline gyártó cég több mint 35 entomológussal dolgozik együtt, akik szerte a világban vizsgálják és gyűjtik be a potenciális hasznos szervezeteket. Az évek során egyre hatékonyabb fajokat találtak, melyeknek jobb a szaporodó képessége, hatékonyabb a táplálkozási stratégiája, vagy szélesebb zsákmánykörrel rendelkeznek. A kiválasztott fajnak alkalmasnak kell lennie a tömegszaporításra, csomagolásra, és a kijuttathatóságra. Van olyan eset, amikor ezeknek az ígéretes szervezet nem felel meg sérülékenysége, vagy nehezen kielégíthető igényei miatt.

A hasznos makroszervezetek használata szabadföldi kultúrákban is egyre elterjedtebb, azonban ott a termék formulációjának, amely eleinte védelmet biztosít az állatoknak, az időjárással szemben ellenállóbbnak kell lennie: Így születtek meg a kapszulák, vízálló tasakok, bliszterek.

A kijuttatást külföldön már nagy területen segíthetik a drónok, a térállás beállításáról és lefedettség ellenőrzéséről pedig digitális eszközökkel gondoskodhatunk.

Főszerepben az együttműködés és az innováció

A KITE Zrt. ötödik éve foglalkozik makroszervezetekkel kapcsolatos kísérletekkel, a Bioline spanyol céggel pedig harmadik éve működnek együtt. Federico Garcia, elmondta, hogy a világ biológiai növényvédelmi piacát a makroszervezetek, a mikroszervezetek, a szemiokemikáliák és a természetes, növényi eredetű kivonatok teszik ki.  Több mint 40 évnyi kutatás eredményeképpen 30 hasznos élő szervezetet, 66 termékvonalat és 200 terméket tudnak nyújtani a biológiai védekezés felhasználóinak.

Csak a specialista Trichogramma fürkészdarázs fajokból Európában 6 terméket tudtak előállítani, így segítségükkel védekezni tudnak szőlőmoly, kukoricamoly, raktári molykártevők, puszpángmoly, és a dél-amerikai paradicsom-aknázó moly ellen is. Sikerük a jó minőségű lisztmoly (Ephestia kuehniella) tojás előállításnak köszönhető, mivel ez szükséges a fürkészdarazsak felszaporításához.

A spanyolországi Kimitec Group több mint kilencven országban van jelen, így elegendő tapasztalatuk van a legkülönbözőbb területekről. Kínálatukban szerepelnek növényi kivonatok, mikroorganizmusok, másodlagos anyagcseretermékek, és un. „zöld kémia” termékek, ami az ő olvasatukban a baktériumok fermentációs gyártási technológián alapuló termékeit takarja. Elmondásuk szerint ezek elérik, esetenként meg is haladhatják a konvencionális szerek hatékonyságát. „A kutatás és fejlesztésre helyezzük a legnagyobb hangsúlyt, mert a lépést akkor lehet tartani, ha mi lépünk először” – jelentette ki Alejandro de la Casas.

A növényi tápanyagutánpótlással kapcsolatos részben elhangzott, hogy a Kimitec probiotikumok előállításával segíti a növény gyökérzetének közelében feltárni a tápanyagokat. „A növény gyomra a talajban található, onnan kell kiindulnunk”. A mikrobák túlnyomó része talajhoz kötődik, így ott kell kezdeni a növény támogatását. A nagyüzemi zöldséghajtatásban, a talajnélküli termesztésben azonban a kókuszrost például nem nyújt ideális életteret ezeknek a baktériumoknak, de anyagcseretermékeiket így is hasznosíthatják a növények.

A növényi kivonatok terén végzett kutatásaik pedig a gyógyszeripari technológiához hasonlíthatók: a megfelelő növénynek a legnagyobb hatóanyag-tartalmú részét kiválasztják, majd elkülönítik a hatóanyag-tartalomért felelős molekuláris frakciót, és a végterméknél gondoskodnak az adjuváns hozzáadásáról, a megfelelő kijuttatás érdekében.

Miért váltson a termelő biológiai növényvédelemre?

A spanyol szakemberek elmondása szerint, Almeriában, Európa egyik legnagyobb egybefüggő fóliás termőterületén, az arra járó ma már a vegyszerek illata helyett a paradicsom illatát érezheti. A biológiai növényvédelem térnyerése a környezetbarát megközelítésnek, a képzett helyi partnereknek és a jó szervezettségnek köszönhető, amely meggyőzte az ottani gazdálkodókat. A szermaradék mentes zöldség iránti piaci és fogyasztói igények miatt, és a megfelelő munkakörnyezet biztosítása érdekében váltani kell. Ezt a lépést a következő generációs termelők könnyebben megteszik, akiket motiválnak a nagy sikereket elért termelők.

A mediterrán országokban mára a hajtatott paprikában 100 %-os a biológiai növényvédelem aránya, ugyanis a tripszek elleni védekezést könnyű adaptálni. Paradicsomban ennek aránya még csak 70 %, de ez is növekvőben van, főként az egyre terjedő dél-amerikai paradicsom-aknázómoly (Tuta absoluta) miatt. A biológiai növényvédelem jó eredményeit és költséghatékonyságát igazolja az is, hogy már a dísznövénykertészetekben is egyre nagyobb mértékben használják, pedig ott a szerhasználat csökkentése nem is olyan fontos szempont, mivel nem élelmiszertermelésről van szó.

A termelőknek még vannak kétségeik

A biológiai védekezéssel kapcsolatban számos gazdának van még fenntartása. A előadások után az ebédszünetben a gazdák és a szaktanácsadók tapasztalatot cserélhettek, és kötetlenül beszélgethettek, ahol kiderült, hogy sokan még ragaszkodnak a bevált konvencionális módszerekhez, és nehezen váltanak az új módszerre.

Tény, hogy élő szervezetek kijuttatásánál nem várható olyan gyors hatás, mint egy taglózó hatású inszekticidnél. A hasznos szervezetek felszaporodásához és a kártevőkön való felülkerekedéshez idő kell, a technológiai fegyelem mellett is. A termelők pedig azonnali hatást várnak. A költséghatékonyság is kérdéses számukra. Fontos, hogy a gazda ennek mérlegelésekor hosszú távon gondolkodjon.

A biológiai védekezésnél csökken a szerfelhasználás, hiszen óvni kell a hasznos szervezeteket. A rezisztencia-menedzsment szempontjából ez fontos, mivel így lecsökken a gyakori, hasonló hatásmechanizmusú szerek használata, és a kártevőkben nem alakulhat ki rezisztencia. Így, ha később végső esetben mégis inszekticidhez kellene folyamodni, akkor biztosak lehetnek annak a hatékonyságában.

A szaktanácsadók tapasztalatai szerint, azok a gazdák, akik egyszer átállnak az integrált termesztésre, kevesebb problémájuk van a kártevőkkel, és később sem térnek vissza a konvencionális módszerekhez. Azonban ehhez szükségük van megbízható forgalmazóra és szaktanácsadóra kezdetben. A gyártónak és a kereskedőknek pedig alkalmazkodnia kell a gazdálkodók feltételeihez. A fentieket összegezve a siker kulcsa így a biológiai növényvédelemben Spiros Kavouras elmondása szerint: a motiváltság, a türelmesség, és a helyes módszer.