A búza nem éppen kis számú, fertőző eredetű betegségei közül kiemelkedik egy, amely nem a termés közvetlen, vagy közvetett mennyiségi csökkentésével okoz gazdasági kárt, hanem a termés minőségének olyan mértékű lerontásával.
Ennek következtében a nagy nehezen megtermelt árualap gyakorlatilag forgalomképtelenné, eladhatatlanná válik. Ez a betegség a kalászfuzáriózis, amelyet különféle, a természetben rendkívül gyakori Fusarium-faj fertőzése idéz elő.
Mi szükséges a fertőzéshez?
A fertőző eredetű növénybetegségek kialakulásához minden esetben három feltételnek kell teljesülnie egy időben és egy térben. E nélkül az egybeesés nélkül semmiféle kórokozó sem képes a tápnövényét megfertőzni és azon bármiféle tüneteket előidézni.
Így van ez a gabonák és a Fusarium gombák kapcsolatában is, amelyet azonban sajnos még napjainkban is különféle tévhitek bonyolítanak.
Mely Fusarium-fajok veszélyesek?
A kórfolyamatban meglehetősen sok Fusarium-faj képes részt venni. Szárazabb, aszályosabb években a kisebb patogenitású Fusarium avenaceum és Fusarium poae szokott domináns lenni. Ez utóbbi szinte az egyetlen faj, amely még a raktárakban is képes terjedni. Ehhez persze az kell, hogy az illető raktárban „ázsiai állapotok” uralkodjanak.
Nedvesebb, járványra hajlamosító években ugyanakkor a veszélyesebb Fusarium graminearum és Fusarium culmorum fajok a dominánsak. Bármelyik faj is fertőzze meg a búzánkat, azok az általuk termelt toxinokkal elszennyezik a terményt. Ezek a mikotoxinok rendkívül mérgezőek, így jelenlétük bizonyos mennyiség felett a termésben tilos.
Igazán hatékony gombaölő szert keres? A Sumi Agro termékeiért KATTINTSON A KÉPRE!
Mindig jelen van a fertőző anyag
A kórokozók fertőzéséhez szükséges feltételek sorát végig nézve egyértelmű, hogy a fertőzéshez szükség van a kórokozó jelenlétére, mégpedig fertőzésre alkalmas állapotban. Sajnos hazánkban a gabona és kukorica által uralt vetésszerkezet miatt a levegő szinte mindig tele van a különféle Fusarium fajok konídiumaival, vagy aszkospóráival.
Fertőzés Magyarországon szabadföldön a fertőző anyag elégtelen mennyisége miatt nem szokott bekövetkezni.
Nem csak virágzáskor fogékony a búza
Nyilvánvalóan fogékony növényre is szükség van ahhoz, hogy a kórokozó létre tudja hozni a fertőzést. E tekintetben még mindig eléggé sok tévhit van elterjedve. Való igaz, hogy a búza (triticum) fajok a virágzás idején a leginkább fogékonyak a fertőzésre, de a fogékonyság mértéke kikalászolástól egészen a tejes érés végéig nagyon magas.
Éppen ezért a fertőződés könnyen létre jöhet jóval a virágzás előtt is. Ha minden hajlamosító tényező fennáll, akkor a fertőzés ebben a viszonylag hosszú időszakban bármikor bekövetkezhet!
A vízborítás döntő tényező
Nyilvánvalóan a fertőzés csak akkor történhet meg, ha a környezeti feltételek alkalmasak erre. A Fusarium fajok fertőzéséhez a kalászok felületén több órás vízborítás szükséges. Nem nagy csapadék kell tehát a fertőzéshez, hanem csak vízfilm megléte a kalászokon.
Ha visszaemlékszünk a korábbi, hírhedten fuzáriumos évjáratokra (2011, 2019), akkor láthatjuk, hogy nem a nagy csapadék összegek okozták a problémát, hanem az, hogy a gabonák kalászai akár heteken át napi 24 órás vízborításban részesülhettek.
Védekezési tudnivalók
Ahhoz, hogy a kalászfuzáriózis minél kisebb problémát okozzon, nem árt tisztában lenni néhány alapvető szabállyal.
- A Fusarium-fajok fertőzése minden gabonát érint. leginkább a durum búza fogékony rá, de a búza fajok mindegyikén képesek ezek a kórokozók fertőzést létrehozni. A pelyvás gabonák,mint pl. az alakor, tönke, tönköly fertőződése ugyanakkor jóval kisebb mértékű, mint pl. a kenyérbúzáké.
- A különféle búza fajták fogékonysága között hatalmas különbségek vannak. Léteznek már olyan, direkt a bio termesztés számára kinemesített fajták is (Tobias, Edelmann, Ehogold, Arnold, stb.), amelyek még hírhedten járványos években is kisebb fertőzést szenvedtek el, mint a konvencionális termesztésben két alkalommal is fungicides kezeléssel védett társaik. A fajtaválasztásnál ezért érdemes erre is figyelni. Sajnos a köztermesztésben még mindig nincs olyan fajta, amelynek rezisztenciája még a járványos években is teljes körű védelmet tudna nyújtani a konvencionális termesztést folytató gazdáknak.
- Az agrotechnikai védelemnek is vannak használható elemei. Ne vessük a búzaféléket más gabona, vagy kukorica után, hiszen ezek tarlója felett nagyobb a fertőző anyag mennyisége. Legyünk azzal is tisztában, hogy a toklászos búzák fogékonysága némileg nagyobb (a nagyobb kalász felület miatt), mint a tar kalászú fajtáké.
- A fungicides védelem során fontos figyelni arra, hogy a fuzáriózis ellen alkalmazott azol típusú hatóanyagok transzlokációja a növényekben minden esetben akropetális, azaz csúcsi irányú. Ahhoz, hogy a szembe, az embrióba eljuthasson a hatóanyag, ahhoz a kalászokat oldalról kell lepermetezni. Fontos, hogy kiváló kijuttatási technikát alkalmazzunk. Nem megfelelő kijuttatással még a potenciálisan legjobb fungicidek sem képesek kielégítő védelmet biztosítani.
- A védekezés időzítése kulcsfontosságú kérdés. Gyakorlatilag a teljes kikalászolás után, amikor a fertőzés és a védelem számára is megjelenik a „célfelület”, a védekezés bármikor aktuálissá válhat.
- A kezelés időzítése során mindig célszerű figyelembe venni azt, hogy létre jöhet-e egy adott időszakban a fertőzés. Nem érdemes várni a virágzásig akkor, ha már előtte minden adott egy masszív, akár járványos mértékű fertőzés kialakulásához. Az igaz ugyan, hogy virágzáskor a legnagyobb az embrió tápanyag felvétele, így a legtöbb hatóanyagot is akkor tudja felvenni, de ez csak egy egészséges szemre, egy élő embrióra igaz! Ha a kórokozó már előtte megfertőzte és elpusztította az embriót, akkor oda már semmiféle tápanyag és fungicid hatóanyag forgalom nem fog menni!
Az idei helyzet fokozott figyelmet igényel
A jelenlegi helyzet meglehetősen heterogén a hazai búza állományokban. A hosszan tartó és súlyos aszály miatt a búzák alacsonyak, közelebb vannak a talajhoz, ahonnan a fertőző anyag a kalászokra kerülhet. Az állományok kikalászolása folyamatos.
Ugyanakkor május első hetében lokálisan már voltak olyan csapadékok, amelyek a soron következő napokban tartós hajnali – reggeli vízborítást eredményeztek. Ráadásul – szerencsére – további csapadékra is vannak kilátások.
Táblaszinten kell dönteni!
A gazdálkodóknak mindenképpen helyi, akár tábla szinten kell döntést hozniuk a védekezés tárgyában. Nyilvánvalóan a helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni. A „perctalajokon” számítani kell arra is, hogy kisebb csapadékok után sem lehet akár egy hétig a gépekkel a táblához eljutni.
Mindenképpen javasolható, hogy kérdéses esetben inkább a védekezés mellett döntsünk, mivel a Fusarium-fajok fertőzése ellen a fertőzést megelőző, preventív kezelések hatékonysága minden esetben sokkal nagyobb, mint a kezelés után „tűzoltásként” alkalmazott kuratív kezeléseké.
A képek a szerző felvételei.
