A cseresznye és a meggy hazánkban szinte mindenütt megtalálható gyümölcsfajok. Termesztésük során viszont a növényvédelemre nem árt kellő gondot fordítani.
Több kártevő is támadja őket, amelyek közül sajnos egy (illetve, ha tudományos szempontból korrektek szeretnénk lenni, akkor kettő) magát a gyümölcsöt károsítja. Biztos mindenki ismeri a „kukacos” cseresznyét.
Bár a cseresznye és a meggy gyümölcsének húsában nem kukac, hanem nyű károsít, de ez a lényegen nem sokat változtat: Az ilyen gyümölcsöt senki sem fogyasztja el szívesen.
Matriarchátus
A fúrólegyek, így az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) és pár évtizede behurcolt rokona, az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) életmódja rendkívül hasonló. Évente szigorúan csak egyetlen nemzedéket nevelnek, és bábállapotban telelnek át a talaj felső rétegében.
A tavasz folyamán először a hímek jönnek elő és keresnek szép nagy, kívánatos, az utód nevelés szempontjából ideális gyümölcsöket. Ezeket döntően a fák koronájának legmelegebb és legtöbb napsütésben részesülő részein találják meg, azaz a fák csúcsán.
A nőstény egyedek később, 7-10 napos késéssel jönnek elő. Ezeknek egyetlen, de annál fontosabb feladatuk van: a faj fenntartása. Ennek érdekében párosodnak a hímekkel. Igen ám, de nem mindegyikkel. Kegyeiket kizárólag azon hímek nyerhetik el, amelyek a legszebb, legnagyobb gyümölcsökön állnak lesben, várva a nőstények megjelenését.
A párosodás és a peterakás a fa koronájában mindig felülről lefelé haladva megy végbe. Mire a legalsó, árnyékban levő ágakon is megtörténik a peterakás, addigra az előnyösebb pozícióban, odafenn levő gyümölcsök már mind „foglaltak”, azaz a peterakás már ott megtörtént.
A cseresznyelegyek esetében az is megfigyelhető, hogy minden megtámadott gyümölcsben csak egyetlen nyű károsít. Ennek az a közvetlen oka, hogy ezek a gyümölcsök nem túl nagyok, így több nyű számára nem nyújtanak elegendő táplálékot. Azt, hogy ne legyenek többen, úgy érik el ezek a kártevők, hogy egy speciális illatanyaggal megjelölik azt a gyümölcsöt, amelybe petét raktak.
A nagyobb terméseken károsító fajoknál, mint pl. a diót károsító nyugati dióburok fúrólégynél ez a mechanizmus hiányzik, mivel nincs rá szükség. Ennél a kártevőnél egy megtámadott dióban akár több tíz nyű is károsíthat.
Technikai nehézségek
A cseresznyelégy elleni védekezés során alapvetően két tényező határozza meg a védekezések sikerességét. Az egyik a jó időzítés, a másik pedig a hatékony inszekticidnek a célterületre való eljuttatása. Szerencsére ezek a kártevők a fehér, a kék és a sárga színt kiválóan látják, így a sárga színcsapdákkal, ragasztós lapokkal rajzásuk könnyedén nyomon követhető. Már amennyiben a megfelelő helyre helyeztük ki azokat.
Mivel mindkét cseresznyelégy faj esetében az imágók megjelenése és peterakása a fák felső harmadában kezdődik, így értelemszerűen a színcsapdákat is oda célszerű elhelyezni. Különben előrejelzés helyett utójelzés lesz, amit fogunk látni a fogási adatokból.
Ugyanakkor egy öreg, nagyon magas cseresznyefa koronájának felső harmadába eljuttatni a csapdát technikailag nem éppen könnyű feladat. Viszont meg kell oldani, különben a csapdázásnak a félrevezető adatok miatt sok értelme nincsen.
A kezelésnek ugyanúgy el kell érnie a fák koronáinak legfelső pontjait is. Erre a célra az idősebb, már nagy lombkoronájú fák esetén csak a nagyobb teljesítményű, motoros, légporlasztásos gépek alkalmasak, illetve újabban a drónok. Teljesen felesleges erre alkalmatlan gépekkel a fák alsó részeit „rommá permetezni”, ha a kijuttatott inszekticidnek esélye sincs találkozni a korona tetején megtalálható kártevőkkel.
Hazánkban a drónos kijuttatásra legelsőként a Mospilan 20 SG inszekticid kapott hatósági engedélyt.* Nem véletlenül, hiszen ez a rovarölő szer kitűnően pusztítja a cseresznyelegyek imágóit és a gyümölcs húsában levő, még fiatal lárváit is.
Ráadásul egy drón számára nem jelent problémát egy akár 6-8 méteres hatalmas fa kezelése sem, hiszen oda tud repülni a kártevők közvetlen közelébe. Le tudja permetezni mind a kártevők testét, mind pedig a gyümölcsök felületét is.
A kezelés során érdemes figyelni arra, hogy ez az inszekticid enyhén lúgos közegben tudja optimálisan kifejteni rovarölő hatását. Mind amellett a gyümölcsök sima, viaszos felülete miatt a tapadást fokozó adalék alkalmazása is ajánlott. Ezt ugyanakkor ne vigyük túlzásba!
Mindenképpen tartsuk be a forgalmazó által adott ajánlásokat. Túlzott dozírozás esetén a permetlé éppen úgy le fog folyni a gyümölcsök felületéről, mintha nem használtunk volna efféle segédanyagot.
A képek a szerző felvételei.
*A Mospilan Combi-protec csalogatóanyaggal kombinációban használható drónos kijuttatásra.
