28℃ 17℃
szeptember 1. Egyed, Egon, Noémi, Tamara
Növényvédelem

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

Agrofórum Online

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója. Károsításával szinte minden évben számolni kell, különösen a kalászosok váltónövény nélkül történő termesztése esetén.

Ugyanakkor ez a károsító egyes években szereti meglepni a gazdálkodókat jelentős egyedszámú, foltokra korlátozódó, de durva mértékű jelenlétével és kártételével, amely gyakran váratlanul éri a termesztőket.

A gabonafutrinka életmódja már jól ismert a hazai gabonatermesztők számára. Évente egy nemzedéke van. A fő károsító alak a lárva (1. kép), mely ősszel és tavasszal is károsíthat (2-3. kép). Ugyanakkor „gyenge pont” a kártevő élete során a peterakás, mivel petéit nyáron rakja le, amelyhez lehetőleg minél nedvesebb, puhább talajt igényel.

1. kép: Gabonafutrinka lárvája és kártétele

2. kép: Csócsárló által károsított őszi árpa növények

3. kép: Súlyos, növénypusztulást okozó károsítás

Védekezési lehetőségek

A gabonafutrinka lárvái ellen nem túl problematikus a védekezés. Sajnálatos módon e kártevő ellen a régi, jól bevált előrejelzési módszereket (pl. búzacsomós csalogatás) már szinte alig alkalmazzák. Gyakorlatilag az országban minimálisra tehető azon gazdálkodók száma, akik valamilyen szinten előrejelzésre alapozzák a védekezést. Így viszont már csak az állománykezelés útján tudnak védekezni a kártevő ellen, amikor már a táblákon észlelni lehet a lárvák tömeges kártételét. Az állománykezelés (megfelelő kivitelezés esetén) kellően hatékony, de a kártételt már nem tudja megakadályozni. Jobb, ha a kártevő jelenlétének és mennyiségének pontos ismeretében (ezt szolgálná az előrejelzés!) más, esetenként jóval eredményesebb módszereket is be lehet vetni.

A csócsárló ellen jelen időszakban Magyarországon talajfertőtlenítésre csak a teflutrin hatóanyagú Force 10 CS talajfertőtlenítő készítmény engedélyezett. Hatékonysága nagyon jó, ugyanakkor enyhén gázosodó jellege miatt a kezelés és az azt lezáró talajmunka pontos időzítését követeli meg (1. táblázat).

Készítmény neve Hatóanyag
Force 10 CS teflutrin
1. táblázat: Gabonafutrinka-lárva ellen engedélyezett talajfertőtlenítő készítmények

Nyilvánvalóan ez a megoldás preventív jellegű, tehát akkor alkalmazható, ha ismerjük az adott táblák csócsárlófertőzöttségét. Természetesen minden fertőzöttségi adat nélkül is dönthetünk a talajfertőtlenítés alkalmazása mellett, akár más károsítók (pl. drótférgek, főképp korai vetés esetén) jelenléte miatt is. Ugyanakkor az ilyen kezelés esetenként pénz kidobásához is vezethet, amennyiben semmilyen kártevő sem indokolná a védekezést, de a kártevőhelyzet ismerete nélkül a talajfertőtlenítés mellett döntünk.

Hasonló a helyzet az inszekticidet önmagában, vagy fungiciddel kombinációban alkalmazó csávázószerek felhasználása során is (2. táblázat).  

Készítmény neve Hatóanyag Hatás jellege
Celest Top difenokonazol + fludioxonil +  tiametoxam fungicid + inszekticid
Nuprid 600 FS RED imidakloprid inszekticid
Nuprid Max imidakloprid + tebukonazol fungicid + inszekticid
Seed Oprid 600 FS imidakloprid inszekticid
Yunta Quattro klotianidin + imidakloprid +  protiokonazol + tebukonazol fungicid + inszektiocid
2. táblázat: Gabonafutrinka-lárva ellen engedélyezett csávázószerek

Ezek a készítmények hatékonyak, de alkalmazásuk plusz költséggel jár, használatuk kellő fertőzés híján szintén a felesleges költségek generálását eredményezi. A csávázószerek alkalmazását ráadásul hátráltathatja a vetés után mind a szárazság, mind pedig a szélsőséges mértékű csapadék hullása is. Előbbi esetben a mag kikel ugyan, de a csávázószer alig szívódik fel a nedvesség hiánya miatt. Ilyenkor a vontatottan fejlődő növényt a kártevő sokkal tovább tudja a legérzékenyebb, legfiatalabb állapotban támadni, ezáltal csávázás ide vagy oda, súlyos mértékű kártétel is kialakulhat. Az ellenkező eset sem éppen ideális. Ha sok, a vetés utáni hónapban több mint 100 mm csapadék éri a területet, az esetleg képes úgy leoldani, lemosni, felhígítani a magra juttatott csávázószert, hogy az már csak minimális mértékben képes bejutni a növénybe és kifejteni a hatását.

Ilyenkor elmarad a növényi fejlődés blokkolása miatt kialakuló extra károsítás, de a csócsárló ettől függetlenül átlagos mértékű kártétel erejéig károsítani fogja a növényzetet. Ebben az esetben döntően a károsítók száma szabja meg a kártétel mértékét.

Előfordul olyan mértékű károsítás is, amikor az őszi kalászos állomány rentábilisan már nem menthető meg, így a növényzet kitárcsázása után tavasszal más kultúrával fogják majd a területet hasznosítani. Ilyen esetekben mindenképpen tartózkodni kell a tavaszi kalászos vetésétől. Ez esetben ugyanis a már áttelelt, fejlett, nagy étvágyú lárvák találkoznak a fiatal, kis lombozatú, lassan fejlődő növényekkel. Tehát amennyiben a kiszántott őszi kalászos helyére tavaszi gabona kerülne, úgy minden bizonnyal az eredetinél is súlyosabb kártétel alakulna ki.

A gabonafutrinka lárvája, a csócsárló nem leküzdhetetlen ellenfél. A védekezésre több hatékony készítmény is a rendelkezésünkre áll (3. táblázat).

Készítmény neve Hatóanyag
Dimilin 25 WP diflubenzuron
Dursban 480 EC etil-klórpirifosz
Fendona 10 EC alfa-cipermetrin
Signal 300 ES cipermetrin
3. táblázat: Gabonafutrinka-lárva ellen állománykezelésre engedélyezett készítmények

Ugyanakkor e kártevő esetében is a védekezés eredményessége döntően nem a szerválasztáson, hanem a helyes időzítésen múlik.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az Agrofórum átszerkesztett változata Hertelendy Péter: Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló (2016. 1. szám, 56. old.) című írása alapján

 Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szükséghelyzeti engedélyek a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

2025. augusztus 27. 05:40

A két újabb szükséghelyzeti engedély segíthet kiküszöbölni, hogy a szőlőültetvények a szüret után teljesen védtelenek legyenek a betegséggel szemben.

Részeg méhek a napraforgótáblán – ez áll a háttérben

2025. augusztus 16. 08:10

A napraforgó érésének végén különféle kórokozók jelennek meg, amelyek gyakran látványos, de olykor súlyos károkat is okoznak.

Inváziós faj, amely ellepi a magyar földeket

2025. augusztus 15. 13:10

Az inváziós gyomok terjedése új kihívás elé állítja a magyar gazdákat – a hatékony védekezés kulcsa a megelőzés és a célzott kezelés.

Klímaváltozás vs. növényvédelem – a biológiai megoldás titkai

Biológiai módszerekkel hatékonyan védekezhetünk a dísznövények kórokozói ellen, miközben a környezetet is óvjuk.

Ismét fenyeget a sárgarozsda

2023. április 23. 08:36

A sárgarozsda amilyen hírhedt és veszélyes kórokozó, fungicidekkel viszont rendkívül jól kontrollálható. A helyes védekezés kulcsa nem az alkalmazandó készítmény kiválasztása, hanem a helyes időzítés, a kórokozó mielőbbi észlelése.

Szabálytalanul permetezett repcét tárcsáztattak be a méhek érdekében

2021. április 20. 11:44

A beporzó rovarok védelme mindannyiunk közös érdeke, az előírásokat szándékosan megszegő termelők a jövőben is maximális hatósági szigorra számíthatnak.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok I. rész

2020. február 28. 04:38

Háztartásokban is megtalálhatók, és akár a helyi abc-ben is megvásárolhatók azok az anyagok, melyekről talán nem is gondolnánk, hogy növényvédelmi célra alkalmasak.

Avoxa Peak – Kettős védelem az egyszikűek ellen

2023. január 31. 09:34

Az egyszikű gyomok egyre jelentősebb gondot okoznak a kalászos gabonákban. Fertőzésük egyre nagyobb területeket érint, egyre többször van szükség a védekezésre.