Az idei tavasz március első hetében igencsak váratlan, késő tavaszi meleggel lepte meg a gazdálkodókat és a kiskertek tulajdonosait. A márciusinál sokkalta melegebb időjárásnak meg is lett a hatása: nagyon sokféle fás szárú növény esetében indult meg a rügypattanás és az első levelek megjelenése.
A szokatlanul meleg tavasz eleji időjárás ugyanakkor egyes kártevőkre is nagyon stimulálóan hatott. Több levéltetű faj esetében elkezdődött a téli, áttelelő petékből az idei legelső nemzedék, az ősanyák generációjának kifejlődése.
Veszélyben az alma
Az egyik érintett kultúra hazánk legnépszerűbb és leginkább elterjedt gyümölcsfája, az alma. Ennek a hazánkban nagyon népszerű gyümölcsnek meglehetősen sok, a levéltetvek közé tartozó károsítója van.
Az almát soha el nem hagyó, rendkívül gyakori, egy gazdanövényes zöld alma levéltetű (Aphis pomi) mellett, van egy másik zöld színű levéltetve is, a fűre váltó zöld alma levéltetű (Rhopalosiphum insertum).
Ezek mellett közismert a szintén igen gyakori, a leveleken pirosas torzulásokat, hólyagokat okozó levélpirosító alma levéltetű (Dysaphis devecta) faj is. Ennek egyik rokona, a szintén levél torzulásokat okozó, de elszíneződést elő nem idéző faj, a szürke alma levéltetű (Dysaphis plantaginea) is jelen van a tavasz folyamán az almafákon.
A felsorolt levéltetű fajok közül általában az Aphis pomi faj ébred fel leghamarabb és már nem sokkal a rügypattanás után képes akár hatalmas tömegben megjelenni a sokszor még egérfüles fenológiai állapotot éppen csak elérő alma rügyekből kifejlődő leveleken.
Ez az állapot, valamint a levéltetvek megjelenése sajnos már most is észlelhető. A frissen kifakadt rügyekből előtörő kis levél kezdeményeken már meg lehet találni a zöld alma levéltetű különböző korú lárváit. Néhol meglehetősen nagy mennyiségben.
A levéltetvek ilyen korai megjelenése nem igazán szerencsés. Bár a zöld alma levéltetű nem igazán híres a növényi deformációk előidézéséről, de az osztódó szövetekkel teli rügyek, fiatal levelek, bimbó kezdemények szívogatásával, az ott történő tápanyag és növényi nedv forgalom megzavarásával indirekt módon a zavart tápanyag forgalom miatti bimbó és virág elrúgás, rossz termékenyülés útján jelentős kártételt is okozhat.
Védekezési lehetőségek
A levéltetvek igen korai megjelenése, a kártevők teljesen nyílt növényi felületen való elhelyezkedése révén a kártevők ellen nem szükséges drágább, felszívódó hatásmódú készítményeket alkalmazni. Eleve a felszívó felület rendkívül kis mennyisége, mérete is ellen mond ezen készítmények alkalmazásának.
Ha megfigyeljük a fakadó alma rügyeket, akkor látható, hogy a levelek a színük felé összehajtva bújnak ki a rügypikkelyek közül, miközben a fonáki részük teljesen szabadon helyezkedik el. A levéltetvek pedig ott tartózkodnak.
A korai levéltetű fertőzések ellen éppen ezért még igen hatékonyak a leginkább költség takarékos, szintetikus piretroid hatóanyagú inszekticidek. Használatuk során ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ezek a készítmények sokszor „nem éppen környezet- és méhkímélőek”.
A levéltetvek jelenléte sok hasznos rovart is a területre vonz, valamint a fák alatt elhelyezkedő aljnövényzetben levő virágos növények által oda vonzott viráglátogató rovarok védelmére is érdemes odafigyelni.
Ha pl. a kifakadt rügyek környékén sok a katicabogár (Coccinellidae spp.), és a levelek döntő hányadán élő levéltetvet már nem találunk, csak levedlett lárvabőröket, akkor nincs teendőnk, mivel a természet megoldotta a levéltetű problémánkat. Ez esetben nincs szükség védekezésre, mivel már csak a hasznos ragadozó rovarokat pusztítanánk el.
Ha szükséges a védekezés, akkor viszont azt úgy időzítsük és olyan növényvédő szerrel hajtsuk végre, hogy az aljnövényzeten tartózkodó beporzó rovarokat minél jobban megkíméljük! Szükség lesz még rájuk az alma virágzása idején!
A képek a szerző felvételei.
