Melyek a szója legfontosabb betegségei, és hogyan lehet hatékonyan védekezni ellenük?

Fitoftórás gyökér- és szárrothadás – Phytophthora sojae.

Kórokozó: Phytophthora sojae, egy talajban előforduló gomba, amely jelentős károkat okozhat a szójaállományban.

Kedvező időjárási feltételek a fitoftórás gyökér és szárrothadás kialakulásához:

• Mérsékelt hőmérséklet: a Phytophthora sojae a mérsékelt, 20 °C és 30 °C közötti hőmérsékletet kedveli.
• A Phytophthora sojae kötött vagy nedves talajban is jól fejlődik. A szójaállomány megfertőzéséhez a hosszan tartó csapadékos időjárás vagy a túlöntözés kedvező környezetet teremthet.
• A magas páratartalom, különösen meleg időjárás esetén, elősegíti a Phytophthora sojae fejlődését és terjedését.

A fitoftórás gyökér- és szárrothadás tünetei a szójában:

• A kikelés előtt vagy után a magok rothadnak, és a csíranövények elpusztulnak, ez az állapot az úgynevezett damping-off.
• A szezon közepén vagy végén az egyik tünet a talaj felszínétől felfelé terjedő, csokoládébarna színű szárelváltozás jelenléte.
• Előfordulhat a levelek klorózisa, nekrózisa és a növények hervadása.
• A jelenség gyakori előfordulása gyakran foltokban és alacsonyabban fekvő területeken figyelhető meg.

Ajánlások a fitoftórás gyökér- és szárrothadás kezelésére:

• Vetésforgó: kerülje az ugyanazon a szántóföldön történő egymást követő szójavetést.
• A fiatal növények védelmét gombaölő szeres vetőmag kezeléssel érjük el.
• A fitoftóra elleni védekezés egyik hatékony módszere a genetikai rezisztenciával rendelkező szójafajták, más néven rezisztens fajták alkalmazása.
• A betegség kialakulásának minimalizálása érdekében elengedhetetlen a talaj vízelvezetésének javítása, mivel a pangó víz kedvező környezetet teremt a betegség számára.

Szójarozsda – Phakopsora pachyrhizi

Kórokozó: Phakopsora pachyrhizi, egy gomba, amely súlyos károkat okozhat a szójaállományban. A szójarozsda világszerte jelentős aggodalmat okoz a szójatermesztők körében, mivel kezelés nélkül jelentős terméskiesést okozhat.

Kedvező időjárási feltételek a szójarozsda kialakulásához:

• A szójarozsda kialakulását és terjedését bizonyos időjárási körülmények befolyásolják.
• Terjedése 20°C és 30°C közötti hőmérsékleten intenzívebb.
• A magas páratartalom (75%-nál nagyobb) elősegíti a spórák csírázását és a betegség előrehaladását.
• A levelek hosszan tartóan nedves körülményeknek való kitettsége, például harmat vagy esőzés, szintén elősegíti a fertőzést és a betegség kialakulását.

A szójarozsda tünetei:

• A leveleken nagyon apró, szürkészöld, barnás és/vagy vörösesbarna foltok figyelhetők meg.
• A levél alatt apró „hólyagok” láthatók, amelyek megtekintéséhez kézi lencse használata szükséges.
• A levelek klorózisa és lombhullása is megfigyelhető.

Megjegyzés: Ez az állapot gyakran mutat hasonlóságokat (tüneteket) bakteriális és más lombbetegségekkel, amelyek a diagnózis során zavart okozhatnak.

Ajánlások a szójarozsda elleni védekezéshez:

• A szójarozsda okozta hatás csökkentése érdekében válasszon a betegséggel szemben ellenálló vagy toleráns fajtákat.
• Ha észleljük a szójarozsda jelenlétét vagy annak nagy kockázatot jelentő körülményeit, akkor a fungicidek időben történő alkalmazása segíthet a betegség leküzdésében. Konzultáljon helyi szakértőkkel, tartsa be a regionális ajánlásokat, és válasszon megfelelő gombaölő szereket a megfelelő alkalmazási időzítéssel.
• A szójaültetvények rendszeres megfigyelése a rozsda tüneteire, például a levelek alján lévő sárgás-narancsos „hólyagokra”, lehetővé teszi a korai felismerést, és megkönnyíti az azonnali beavatkozást és a védekezési intézkedéseket.
• Biztosítsa a növények egészséges növekedését a növénytáplálás, a vetéstávolság és az öntözési gyakorlat optimalizálásával. Az egészséges növények jobban ellenállnak a rozsdafertőzésnek, és eredményesebben gyógyulnak.

Szójafuzáriózis – Fusarium oxysporum f. sp. tracheiphilum

Kórokozó: Fusarium oxysporum f. sp. tracheiphilum, egy olyan gomba kórokozó, amely számos növény fuzáriumos hervadását okozza.

Kedvező időjárási feltételek a betegség kialakulásához:

• A fuzáriumos hervadásnak kedvez a 24 °C és 29 °C közötti meleg talajhőmérséklet.
• A magas talajnedvesség, a rossz vízelvezetés és a homokos talaj szintén hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
• A kórokozó kedvezőtlen körülmények között is képes hosszabb ideig fennmaradni és túlélni a talajban.

A hervadásos betegség tünetei a szójában:

• A tünetek kezdetben csak a növények körülbelül hathetes korában jelentkeznek. Néhány növényen halványzöld, petyhüdt levelek figyelhetők meg, amelyek rövidesen megsárgulnak.
• A növekedés elmarad, amit klorózis, csüngés vagy a levelek elszáradása kísér. Gyakran előfordul vénás elhalás; végül a növény 5 napon belül elpusztul.

Ajánlások a szója fuzáriumos hervadása elleni védekezéshez:

• Az optimális hatás elérése érdekében a gazdáknak azt tanácsoljuk, hogy jó minőségű, magas csírázási aránnyal rendelkező vetőmagokat vessenek.
• Kezelje a szója vetőmagot fuzáriumos hervadás elleni fungicidekkel vagy biológiai szerekkel. Ez segíthet megvédeni a vetőmagokat a kezdeti fertőzéstől és elősegítheti a csíranövények egészséges fejlődését.
• Gyakorolja a helyes higiéniai eljárásokat, például távolítsa el és semmisítse meg a fertőzött növényi részeket, hogy megakadályozza a betegség terjedését a földeken belül és a földek között.
• Rendszeresen ellenőrizze a szójaföldeket a Fusarium hervadás jeleinek és tüneteinek kiszűrésére. A korai felismerés lehetővé teszi az időben történő kezelési intézkedéseket, és minimalizálja a betegség hatását.

Hirtelen halál szindróma, Sudden Death Syndrome (SDS) – Fusarium virguliforme

Kórokozó: A Fusarium virguliforme egy talajban előforduló kórokozó, az SDS kialakulásáért felelős.

Kedvező időjárási feltételek a betegség kialakulásához:

• Az SDS számára a szója korai növekedési szakaszában a hűvös és nedves körülmények kedveznek.
• A 15 °C és 25 °C közötti talajhőmérséklet és a túlzott talajnedvesség hozzájárul a betegség kialakulásához.

A szója SDS tünetei:

• Sárga és barna elszíneződés a levélerek között.
• Míg a szár belseje fehér marad, a talajfelszín közelében az epidermisz alatt barnás színű elváltozás látható.
• A levélkék lehullanak, miközben a levélnyél a növényhez tapadva marad.

Ajánlások a szója hirtelen halál szindróma (SDS) elleni védekezéshez:

• Használjon kevésbé fogékony növényfajtákat.
• Biztosítsa talajának jó vízelvezetését és csökkentse a talajtömörödést.
• Az optimális feltételek biztosítása érdekében ajánlott az vetést meleg és száraz talajban elvégezni.
• Fontolja meg a vetőmagcsávázás lehetőségét.

Cerkospórás levélfoltosság – Cercospora sojina

Kórokozó: Cercospora sojina (korábbi nevén Cercospora kikuchii), egy gomba kórokozó.

Kedvező időjárási feltételek a betegség kialakulásához:

• A cerkospórás levélfoltosság meleg és nedves körülmények között fejlődik. A betegség kialakulásához optimális hőmérsékleti tartományok 25-30 °C körül vannak.
• A levelek hosszan tartó nedves időszaknak való kitettsége vagy a magas relatív páratartalom elősegíti a spórák csírázását és a fertőzést.

A szója levélfoltosságának tünetei:

• Az elváltozás kezdeti stádiumában különböző méretű sötét foltok jelennek meg.
• A sérülések közepe barnától a szürkéig terjed, és vörösesbarnától a liláig terjedő gyűrű veszi körül.
• Az elváltozások középpontjában homályos, szürke penész jelenhet meg.
• A foltok összenőhetnek, ami a levelek nagy részeinek lehullását és elhalását okozza.

Ajánlások a cerkospórás levélfoltosság elleni védekezéshez:

• Váltogassa a szóját gabonafélékkel.
• A betakarítás után mielőbb tisztítsa meg és szántsa fel a földjét a növényi maradványok teljes eltávolítása érdekében.
• Semmisítse meg a tavalyi fertőzött szármaradványokat.
• Használjon egészséges, jó minősítésű vetőmagot.

Lisztharmat – Erysiphe diffusa

Kórokozó: Erysiphe diffusa, számos növényt károsító gomba kórokozó.

Kedvező időjárási feltételek a betegség kialakulásához:

• A lisztharmat mérsékelt hőmérsékleten és magas páratartalom mellett fejlődik.
• A betegség a növény felületén leginkább száraz körülmények között, de a környező levegő magas páratartalma mellett fejlődik ki.
• A túlzsúfolt növényállományok, a rossz légáramlás és a sűrű lombkoronák kedvező feltételeket teremthetnek a betegség kialakulásához.

A lisztharmat tünetei:

• A levél felső részén púderes, fehér gombás bolyhok figyelhetők meg.
• A leveleken lévő gombásodás a rászórt fehér lisztre hasonlíthat, és kézzel könnyen ledörzsölhető.
• A vegetációs időszak vége felé apró fekete foltok figyelhetők meg.

Ajánlások a szója lisztharmat elleni védekezéshez:

• Váltogassa a szóját nem fogékony növényekkel, hogy megzavarja a betegség körforgását és csökkentse a kórokozó felhalmozódását a talajban.
• Tartson megfelelő távolságot a szójanövények között, hogy biztosítsa a jó légáramlást, mivel a betegség a zsúfolt körülmények között fejlődik.
• Kifejezetten a lisztharmat elleni védekezésre megjelölt gombaölő szereket alkalmazzon az ajánlott időzítés és adagolás szerint. A megfelelő gombaölő szerekre vonatkozó ajánlásokért forduljon a helyi mezőgazdasági tanácsadó szolgálatokhoz.
• A lisztharmat kialakulásának megelőzése érdekében kerülje a túlzott öntözést vagy a felülről történő öntözést, amelyek kedvező feltételeket teremthetnek. Válassza a csepegtető öntözést vagy más olyan módszereket, amelyek minimalizálják a levelek nedvesedését.

Szója cisztás fonálféreg – Heterodera glycines

Kórokozó: Heterodera glycines, közismert nevén a szója cisztás fonálféreg (SCN), egy mikroszkopikus kerekesféreg, amely világszerte a egyik legpusztítóbb szójakártevő.

Kedvező időjárási feltételek az SCN fertőzéséhez és fejlődéséhez:

• Az SCN talajmozgással, vízzel, berendezésekkel és fertőzött növényi részekkel terjedhet.
• A ciszták ellenállóak, és a talajban évekig fennmaradhatnak, még a szója gazdanövény hiányában is.
• A fonálféreg a fertőzött talaj vagy berendezések szántóföldek közötti mozgatásával is terjedhet.

Aszója cisztás fonálféreg fertőzés tünetei:

• A gyökereken apró, citrom alakú nőivarú férgek (ciszták) találhatók.
• A ciszták színe a krémszíntől a sötétbarnáig terjed.
• Sokszor nincsenek föld feletti tünetek.
• A fertőzött szójanövények satnya és sárga színűek lehetnek.

Ajánlások a cisztás fonálféreg elleni védekezéshez:

• A problémás területek azonosításához, valamint a probléma mértékének és súlyosságának meghatározásához alkalmazzon talajmintavételi programot.
• Termesszen rezisztens fajtákat, és ha lehetséges, rotálja az SCN-nek való genetikai rezisztencia forrásait.
• Alkalmazzon vetésforgót nem fogékony növényekkel.
• Az SCN-nel fertőzött területekről a nem fertőzöttekre való átterjedésének elkerülése érdekében először a nem fertőzött területeken dolgozzon, mielőtt a berendezéseket a fertőzött területekre vinné.

^{(Forrás: Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület)}