Ha napjainkban az online, vagy az írott médiában megjelenő cikkeket tanulmányozzuk, akkor könnyen kiderülhet, hogy több cikk is figyelmeztetést, riasztást adott ki egy hazánkban eddig még ismeretlen, nagy veszéllyel fenyegető kártevő közelgő megjelenése miatt.
A szóban forgó kártevő a japán cserebogár (Popillia japonica), amely egy évszázad alatt távol-keleti őshazájából kiindulva mind Észak-Amerika, mind pedig Európa több országában is megjelent és aktívan károsít is. Nem árt közelebbről is megismerkedni ezzel a kártevővel, mivel lehet, hogy a közeljövőben személyesen is találkozunk majd vele.
Amit a kártevőről tudni kell
Életmód, nemzedékszám és rendkívüli tápnövénykör
A japán cserebogár egy meglehetősen könnyedén terjedő, évente általában csak egy nemzedék kinevelésére képes cserebogár faj. Őshazája Japán, de ott is csak a nagyobb szigeteken fordul elő. Az imágó és a lárva is szélsőségesen polifág, szinte minden növényen képesek táplálkozni.
Életmódja nagyban hasonlít a hazánkban is honos cserebogár fajokéhoz, bár akad azért némi különbség. Az imágók döntően nyáron rajzanak, később, mint a Magyarországon őshonos fajok.
Talajlakó lárvák és klímaigény
A lárvák nem hatolnak le mélyen a talajba, ugyanakkor bírják a téli hideget. Ez Hokkaido szigetének klímáját ismerve nem csoda. Ugyanakkor a nedvesség iránt igényesebbek,így döntően olyan környezetben képesek hatalmas populációkat kialakítani, ahol az éves csapadék mennyiség lehetővé teszi az erdőségek kialakulását.
Hazánk éghajlatának változása ezzel némileg ellentétes irányú, ugyanakkor ne nagyon reménykedjünk abban, hogy egyre szárazabb, aridabb klímánk gátat vethet e kártevő bogár elszaporodásának. Ahhoz ugyanis olyan száraz, félsivatagi körülmények kellenének, ahol már a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés sem működne.
Felismerés a gyakorlatban: nehéz különbségek
A japán cserebogár pajorját gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni a hazánkban honos, kisebb testű cserebogarak lárváitól. Az imágó ugyanakkor jellegzetesen kétszínű. A bogár feje és előtora zöldes, míg a szárnyfedők barna, a májusi cserebogárra emlékeztető színűek.
Ha tehát egy, a kis zöld cserebogárra, vagy más néven rezes cserebogárra (Anomala dubia) emlékeztető jószággal találkoznánk, amelynek hátsó fele nem zöld színű, akkor lehet, hogy ezzel az új, veszedelmes kártevővel hozott össze minket a balszerencse.
Karantén státusz és bejelentési kötelezettség
Ha fennáll az esélye, hogy megtaláltuk ezt a károsítót, akkor igyekezzünk elfogni és az észlelést haladéktalanul jelentsük mind a Nébih, mind pedig a területileg illetékes vármegyei Kormányhivatal felé. Ennek oka az, hogy ez az invazív bogár faj zárlati, azaz karantén kártevőnek minősül.
Hazánkban eddig még nem észlelték. Ugyanakkor Olaszországban 2017, Svájcban 2020 óta jelen van. Nemrég észlelték már Ausztria, és Szlovénia területén is, majd pedig Zágráb mellett, Horvátországban.
A kártevő tehát szép lassan, de közeledik. Ebben döntően a passzív terjedés, a járműforgalomhoz, turizmushoz kapcsolódó terjedési technikája játszik nagy szerepet. Ahogy az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera), úgy ez a faj is kihasználja, hogy a nyár folyamán az emberek tömegesen utaznak kisebb-nagyobb távolságokra.
A járművek belsejében, vagy a csomagokban ez a bogár is hatalmas távolságokra juthat el. Segíti ebben az a tulajdonsága is, hogy az emberekhez hasonlóan nappal aktív. Nem úgy, mint az őshonos fajok, amelyek inkább alkonyatkor és este repülnek.
Miért jelent különösen nagy kockázatot az invázió?
A japán cserebogár megtelepedése és felszaporodása esetén komoly veszélyt jelenthet mind valamennyi, nyílt téren, szabadföldön folyó növénykultúra termesztésére (beleértve a szántóföldi és kertészeti kultúrákat is), illetve az erdészeti termelésre is. Idegen faj lévén egy ideig nem nagyon lesz természetes ellensége, így az invázió kezdetén várhatóan a kártevő eléggé gyorsan fog szaporodni.
Pajorkártétel a felszín közelében
Pajorjainak károsítása csak annyiban tér el az őshonos fajoknál megszokottól, hogy a japán cserebogár lárvái kevésbé hatolnak mélyre, sokkal inkább a felszínhez közeli gyökérzetet pusztítják. Ez által az ültetvények mellett a szántóföldeken is képesek durva mértékű károkat okozni.
Imágóik a hazánkban őshonos fajokhoz hasonlóan a lombozatot pusztítják. E tekintetben rendkívül polifágok. Fás szárú tápnövények mellett lágyszárú kultúrákban is károsíthatnak.
Magyarországon a pajorok okozta gondok a gyümölcsösökben eléggé régóta ismertek. Az új faj megjelenése vélhetően ezt a gondot fogja tovább súlyosbítani. A cserebogár lárvák elleni védekezés meglehetősen drága és sok esetben kis hatékonyságú.
Imágók elleni védekezés
Az imágók ellen hatékonyan lehet ugyan védekezni, ráadásul a kezelés is kevésbé költséges, mint a pajorok ellen. A szőlőket veszélyeztető zöld cserebogár (Anomala vitis), vagy a gyümölcsösöket pusztító rezes cserebogár (Anomala dubia) ellen ez hazánkban az érintett régiókban már bevált gyakorlat. Ugyanakkor sok kultúra vélhetően már „nem bírná el” egy plusz inszekticides védekezés költségét.
A képek a szerző felvételei.
