Növényvédelem
Növényvédelem

Miért vonzóbbak a vírusfertőzött növények az egyes rovarok számára?

Miért vonzóbbak a vírusfertőzött növények az egyes rovarok számára?

Agrofórum Online

Számos olyan növényi vírus ismert, amely ízeltlábú vektorok segítségével jut a gazdaszervezethez. Terjedésüket mind a gazdanövénnyel, mind a vektorral kialakított molekuláris kölcsönhatások befolyásolják. E kórokozók a gazdaszervezetekben olyan változásokat is előidézhetnek, melyek eredményekeként azok vonzóbbá válhatnak a fertőzést terjesztő ízeltlábúak számára. Példaként említhető bizonyos illatanyagok termelődésének kiváltása.

Az uborka mozaik vírus az egyik legelterjedtebb növényi vírus, 1200 növényfajt – köztük a kísérlet során vizsgált modell növényt, az Arabidopsis thaliana-t is – képes megbetegíteni. Terjedésében a levéltetvek játszanak szerepet nem perzisztens módon.

Amerikai és kínai kutatók e folyamat molekuláris mechanizmusát vizsgálták. Az eredmények a rezisztencianemesítés gyakorlatában felhasználhatók, nagyobb terméshozamokra képes zöldségfajták előállítását teszik lehetővé.

A vírus sikeres terjedéséhez a gazdanövénnyel és a vektorral kialakított molekuláris kölcsönhatások járulnak hozzá. Korábbi vizsgálatok alapján tudni lehetett, hogy az uborka mozaik vírus által termelt 2b fehérje gátolja a gazdanövény védekezési mechanizmusát (RNS interferencia).

A kutatásokból az derült ki, hogy a 2b fehérje egy növényi hormon, a jázmonsav termelődésének folyamatába beavatkozva teszi a növényt a vektorok számára vonzóvá. Bizonyos jázmonsav-függő gének játszanak szerepet olyan illékony másodlagos anyagcsere-termékek képződésében, melyek hatással vannak a rovar és a növény kapcsolatára.

Annak ellenére, hogy vannak olyan vírusok, melyek feltehetően soha nem fognak rovarvektorok útján terjedni (fiziko-kémiai jellemzőik miatt), feltételezhető, hogy a vírus által kiváltott illatanyag-termelődésen alapuló rovarvonzás hozzájárul a vektorok útján terjedő kórokozók evolúciós fejlődéséhez.

Ez azzal magyarázható, hogy illatanyag vonzó hatására még több ízeltlábút fog a beteg növény magához csalogatni, ami pedig azzal jár, hogy emelkedik a vírus és a különböző rovarfajok közötti kölcsönhatások száma, mely a vektorokhoz való adaptációhoz segítheti hozzá a vírusokat. A témáról bővebb információ a https://ucrtoday.ucr.edu/43333 és a http://www.nature.com/cr/journal/vaop/ncurrent/full/cr20172a.html címen érhető el.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

2019. július 16. 11:56

A napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Lehet egy gonddal kevesebb?

2019. június 20. 11:57

Hatékony kezelésekkel előzzük meg az amerikai kukoricabogár lárvák inszekticid rezisztenciájának kialakulását.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Kipróbált megoldások a kukorica gyomirtására

2019. február 13. 10:20

A kukorica gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Ez már igazi növényvédelmi szezon a szántókon és a gyümölcsösökben is

2018. április 20. 06:54

A meleg idő országszerte robbanásszerűen virágba borította az őszi káposztarepce táblákat és a gyümölcsös kerteket. A természet igyekszik behozni lemaradását.