A kalászos gabonák között a növénykórtani szempontból leginkább veszélyeztetett fajnak az őszi árpa számít. Nagyon sok olyan kórokozója van, amelyek rövid tenyészideje során is súlyos problémákat és termésveszteséget okozhatnak.
Nem mindegy, hogy az árpa védelmét a különféle kórokozók ellen mikorra időzítjük, mivel a fungicides állományvédelem már egyáltalán nem olcsó mulatság és nem volna baj, ha a termést minél kisebb költségek árán lehetne hatékonyan megvédeni.
A növény a meghatározó
A tavaszi időszakban az árpa is növekedésnek indul és a különféle kórokozók is amilyen gyorsan csak lehet, szaporodásba kezdenek. Az elmúlt években a tavaszi kórokozó együttesben biotróf és nekrotróf életmósú kórokozók vegyesen fordultak elő.
Az általában eléggé gyakori árpa lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) mellett gyakori vendég volt az árpa törperozsda (Puccinia hordei) is, így a biotróf kórokozók is eléggé nagy létszámban képviseltették magukat.
Az elmúlt években a nekrotróf életmódú paraziták között messze a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) volt a leggyakoribb, míg jóval veszélyesebb rokona, a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) csak elszórtan jelentkezett.
Megváltozott dominancia a 2025-ös évben
Az idei évben – döntően az elmúlt évi meleg és száraz időjárás következményeként – az őszi árpákban fellelhető kórokozók dominancia viszonyai megváltoztak.
Míg a múlt hónap során, a szinte májusi melegben a lisztharmat felszaporodását tapasztaltuk, addig április első napjaira a korábbi csapadékok hatásának is köszönhetően a lisztharmat nagyon erősen visszaszorult. A melegkedvelő törpe rozsda gyakorlatilag eltűnt, illetve mennyisége sok helyen nem éri el még az észlelési szintet sem.
A hálózatos levélfoltosság előretörése
A jelenlegi időszak időjárási jellemzői egyértelműen a nekrotróf kórokozók malmára hajtják a vizet. Közülük ráadásul sajnos a nagy pusztító erővel rendelkező hálózatos levélfoltosság lett nagyon sok körzetben az abszolút domináns faj.
Köszönhetően annak, hogy az elmúlt év meleg időjárása ezt a fajt sokkal jobban segítette, mint riválisát és az idei késő tavaszias időjárású periódusok is jobban kedveztek ennek, mint a barna levélfoltosságnak.
A szárba indulás kritikus időszaka
A növénykórtani helyzet az őszi árpa állományokban mostanság, a szárba indulás kezdetén, az egy nóduszos állapotban válik igazán komollyá. Az árpa ebben az időszakban igen gyorsan nagy mennyiségű friss levelet fejleszt ki a régebbi, már fertőzött levelek felett. Ezek most még egészségesek, de ez az állapot nem tart örökké.
A „lepratelep” kialakulásának veszélye
A nagyobb bajt az okozza, hogy a legalsó levélszinteken ilyenkor a sűrű, jól záródott állományokban kialakul egy „lepratelep”, vagyis az összes jelenlevő kórokozó megtalálja ott az életfeltételeit. Különösen a nekrotróf életmódú paraziták, amelyeket nem zavar, ha a legalsó levelek akár élettani okból leszáradnak.
Ide, ebbe a fertőzött zónába a nemsokára kialakuló dús lombozat védő hatása miatt annak kialakulása után már semmiféle fungicidet nem lehet lejuttatni olyan mennyiségben, hogy attól érdemi fungicid hatást várhassunk el.
Most kell lépni a hatékony védelem érdekében
Idén is várható ilyen „lepratelep” kialakulása a legalsó levélszinteken, de jelenleg a kórokozó állomány összetétele még meglehetősen egyhangú, mivel szinte mindenfelé a hálózatos levélfoltosság tüneteivel lehet találkozni. Éppen ezért érdemes most, a szárba indulás kezdetén az őszi árpák lombozatát megvédeni a kórokozóktól.
Ha nem tesszük, akkor később, a teljes vegetációs időszakban ez egy masszív fertőzési forrás lesz és jó eséllyel többször is be kell majd avatkozni gombaölő szerekkel, hogy a fertőzési góc közvetlen szomszédságában levő felső levelek fotoszintetizáló képességét megőrizzük. Érdemes most egyszer kezelni, mivel lehet, hogy később két kezelés is kevés lesz.
A képek a szerző felvételei.
