Az idei év téli időjárása szinte szöges ellentéte az előző évinek. Mondhatni átestünk a ló túlsó oldalára. A már eleve az átlagnál csapadékosabb ősz után gyakorlatilag november eleje óta a szántóföldek és a rajtuk növekvő őszi vetésű kultúrák folyamatos csapadék- és víznyomás alatt álltak, felületük néhány napsütéses, illetve szeles naptól eltekintve folyamatos vízborításnak volt kitéve, amely már erőteljesen látható ezen kultúrák növénykórtani állapotán is.
Nő az őszi árpa veszélyeztetettsége
A legelső, komolyabbnak mondható fagyok beköszöntése idején, decemberben végzett szemlézések során már látható volt, hogy az igen sok esetben az optimálisnál hamarabb elvetett őszi árpa állományai erős gombás eredetű fertőzéseket szedtek össze. Az elmúlt év őszének végén még döntően a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) volt a domináns faj. Ez meglehetősen gyakori kórokozó, de önmagában igen ritkán okoz olyan erejű fertőzést, amely már fungicides állományvédelmet is indokolna. Már az ősz folyamán megjelent a sokkalta veszélyesebb hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) és a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) is, de még javarészt nem olyan mennyiségben, amely veszélyesnek volna mondható.
Január végére a helyzet annyiban változott, hogy a barna levélfoltosság fertőzése erősen súlyosbodott és néhány őszi árpa állományban már olyan fertőzések alakultak ki, ahol alig lehet találni fertőzéstől mentes levelet. A megszokottnál gyakran jóval melegebb téli időjárás hatására erőteljesen megnőtt, már veszélyes mértékű a hálózatos levélfoltosság és a lisztharmat borítása is a leveleken. Ez nem valami jó hír az őszi árpa termesztőknek, mivel mindkét kórokozó nagy kártétel okozására képes faj. Jóval veszélyesebbek a barna levélfoltosságnál, amely sok helyütt már önmagában akkora fertőzést okozott, hogy az már bőségesen elegendő lenne egy fungicides állományvédelemre.
Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy amennyiben az időjárás melegebbre és naposabbra fordul, akkor ez a két kórokozó rendkívül gyors terjedésbe kezdhet. A hálózatos levélfoltosság a barna levélfoltossággal ellentétben sokkal inkább melegkedvelő faj. A napsütésnek a lisztharmat esetében van jelentősége, mivel a terjedéshez szükséges inokulum termelődése napfényben sokkal intenzívebb, mint fényhiányos viszonyok között. Nagy valószínűséggel az őszi árpa táblákon az időjárás melegebbre fordulása idején pont a két veszedelmesebb kórokozó tekintetében még további, gyorsuló ütemű felszaporodásra lehet számítani.
Jelen időszakban már csak a talajok extrém víztelítettsége miatt sem lehet szó bármiféle fungicides beavatkozásról. Ugyanakkor az őszi árpák szárba indulás elején megszokott gombaölő szeres védelmét nagy valószínűséggel sok helyen előbbre kell hozni. Lehet, hogy már akkor érdemes lesz végrehajtani a beavatkozást, amikor a tavaszi fejtrágyázás során egyáltalán rá lehet menni a táblákra. Most sok állományban már olyan mértékben felszaporodtak a kórokozók, hogy a tavaszi állományvédelem halogatása csak további kártételeket eredményezne. Vélhetően a növényvédő szer megválasztása is problémásabb lesz a megszokottnál, hiszen a szokásosnál korábbi kezelés esetén a nap 24 órájából még elég hosszú lesz az olyan hűvös időszak, amikor a legolcsóbb, triazol hatóanyagú készítmények nem, vagy csak alig hatnak.
A búzák is veszélyben vannak
Az elmúlt év őszén az őszi búzák döntő hányada még mentes volt szinte mindenféle növénybetegséget előidéző kórokozótól. Ez a helyzet napjainkban már csak a későn vetett, sokszor még csak a bokrosodás elejéig eljutott állományok esetében mondható valósnak. Az őszi búzák – főképp a kelleténél korábban vetettek – sok helyen már erős növénykórtani problémákkal terheltek. Nagyon sok, fejlett állományú búzában a korábbi években megszokottnál nagyságrendekkel nagyobb ütemben terjed a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici). Aggodalomra ad okot egyrészt az a tény is, hogy a lisztharmattelepek mindegyike fiatal, életerős, további szaporodásra, terjedésre kész. Idősebb, barnás színű, netán már kazmotéciumokat is tartalmazó lisztharmat telepekkel egyáltalán nem lehet találkozni. A kórokozó biológiai állapota igen jó, még szélsőséges mértékű fertőzések kialakítására is képes lehet. Másik részről szintén aggályos az a tény, hogy a lisztharmat nem csak a közismerten fogékony búzafajtákon szabadult el. Olyan fajták is érintettek az erős fertőzéssel, mint pl. az Mv Nádor, amely nem éppen a lisztharmat iránti fogékonyságáról híres.
A lisztharmat mellett megjelent szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) fertőzés a kórokozó számára rendkívül kedvező időjárás miatt szinte mindenütt jelen van, de a fertőzés mértéke még sehol sem számottevő. A kórokozó által megfertőzött foltok jelentős hányadán még nincsenek piknídiumok. A fertőzések meglehetősen fiatalok, vélhetően a rekord mértékű januári csapadék idején alakultak ki, és még nem volt ideje a kórokozónak ezekben a foltokban a termőtestek kifejlesztésére.
A búza esetében szerencsére a sárga- és a vörösrozsda nem mutatható ki az állományok lombozatán. Ugyanakkor a lisztharmat durva mértékű felszaporodása és a várhatóan még inkább erősödő fertőzések az őszi árpához hasonlóan a búzánál is felvetik egy korai fungicides állományvédelem indokoltságát.
A repcénél (még) kevesebb a növénykórtani probléma
Az őszi vetésű kultúrák közül egyedül az őszi káposztarepce az, ahol súlyosabb növénykórtani problémák (még) nem állnak fenn. A repce fómás levélfoltosságának és szár rákosodásának kórokozója (Phoma lingam) jelen van ugyan az idősebb leveleken, de a fertőzés mértéke általánosságban kisebb a megszokottnál. Mivel a kórokozó hírhedten csapadék- és nedvességkedvelő, így valószínűsíthető, hogy terjedése nemsokára fel fog gyorsulni, akár számottevő mértékben is. Ugyanakkor az állományok tavaszi regulátoros kezeléséig nem igazán kell azzal számolni, hogy súlyosabb kártétel alakulhatna ki.
Bárhogy is alakuljon a későbbiekben a tél végi – kora tavaszi időjárás, mindenképpen célszerű folyamatosan figyelni az őszi vetésű kultúrák növény-egészségügyi helyzetét. Csak az így szerzett, pontos ismeretek birtokában dönthetünk a cseppet sem olcsó növényvédelmi beavatkozások szükségességéről, időzítéséről és a felhasználni kívánt növényvédő szerről.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
