A hazai szántóföldi zöldségtermesztésnek rengeteg kihívással kellett szembenéznie az idei év során. A szárazság, valamint a szélsőségesen magas nyári hőmérséklet gyakorlatilag lehetetlenné tette a legtöbb zöldségféle öntözés nélkül történő termesztését.
Ugyanakkor több kultúra esetében is felbukkantak olyan növénybetegségek is, amelyek fellépése akár önmagában is képes lehet teljes növényállományok megsemmisítésére is.
„Beteg” paradicsom, „beteg” burgonya
A zöldségnövények között hazánkban a paradicsom számít az egyik legbetegesebb kultúrának, mivel sajnálatos módon rengeteg fertőző növénybetegség is táplálékának tekinti.
Az idei évben erősen rájárt a rúd erre a kultúrára, mivel – ahogy azt már egy korábbi alkalommal ismertettük – a szélsőségesen magas hőmérséklet miatt a kalcium felvételében kialakult zavarok miatti terméscsúcs-rothadás sok termelőnél a termés jelentékeny hányadát tönkretette.
Mindezek mellett még a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) a szokásosnál jóval erősebb fellépése is jelentős károkat idézett elő.
Paradicsomvész
Ha mindez még nem lenne elég, a paradicsomállományokban szórványosan megjelent a paradicsomvész, vagy más néven fitoftóra (Phytophthora infestans) is. Ez a peronoszpórafélékhez tartozó kórokozó a burgonyára és a paradicsomra jelent rendkívül nagy veszélyt.
Mindkét tápnövényén a lombozatot és a termést is képes megfertőzni. A paradicsom esetében egyértelmű, hogy vagy a levegőben szálló spórák útján, vagy pedig a növény szöveteiben, a micélium terjedése révén képes a kórokozó a bogyókat megfertőzni.
A burgonya esetében ugyanakkor a sporangiospórák lemosódása a talajban fertőzi el a földben levő gumókat. Ott a micélium útján történő fertőződés kizárt.
A kórokozó alapvetően rendkívül nedvességkedvelő faj, így gyors terjedéséhez a lombozat vízborítása hatalmas segítséget nyújthat. Meleg körülmények között ez a gomba képes viszont zoosporangiumok helyett azonnal micéliumokkal is csírázni és fertőzni.
Számára tehát nem jelent feltétlenül halálos veszélyt a hőmérséklet igen magas volta. Ennek ismeretében nem is annyira meglepő, hogy a paradicsomvész, illetve burgonyavész (ahogy ezt a kórokozót hazánkban nevezik) az idei nyár folyamán gyakori szélsőségesen magas hőmérsékletek mellett is megjelent és szórványosan károsított is.
Öntözött körülmények
A fitoftóra ennek ellenére ragaszkodik a vízhez, a nedvességhez, így érdemben csak ott tud elszaporodni, ahol a burgonya vagy paradicsom termesztése öntözött körülmények között folyik.
Mivel hazánkban öntözés nélkül rentábilis zöldségtermesztést lassacskán már sehol sem lehet folytatni, így jó eséllyel leszögezhető, hogy ez a kórokozó most már bárhol megjelenhet a krumpli- és paradicsomállományokban.
A kórokozó fellépését a számára ideális körülmények között a lombozat rendkívül gyors hervadása jelzi, amelyet a hajnali időszakban a leveleken okozott foltok mellett kialakuló fehéres sporangium gyűrű is jól jelez.
Mivel a fitoftóra terjedése a számára kedvező meleg és nedves környezetben akár szélsőségesen gyors lehet, így az állományok növényegészségügyi helyzetének naprakész ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegség ellen hatékonyan felléphessenek a termesztők.
Védekezési lehetőségek
A fitoftóra legnagyobb veszélye a rendkívül gyors terjedési potenciáljában van. Ha már egy jókora, több négyzetméteres egybefüggő folton észlelik a termesztők a kórokozót, akkor az már egyúttal azt is jelenti, hogy annak a tüneteket mutató foltnak sokszorosa fertőződött már meg, de a tünetek még nem jelentkeztek.
Nyilvánvalóan a párás, egész nap nedves lombozat kialakulásáért felelős tényezők nagyban segíthetik a kórokozót a fertőzésben és a növényállományban való terjedésben.
A termesztett fajta méretei mindkét veszélyeztetett növényfaj esetében igencsak fontosak. Robusztus, nagytermetű fajták, hibridek esetén a sor- és tőtávolságot úgy kell már a vetés vagy ültetés előtt megválasztani, hogy az áthatolhatatlan és átpermetezhetetlen részek aránya lehetőleg nulla legyen.
Rezisztens fajták és hibridek
Elméletileg mindkét faj esetében van lehetőség rezisztens fajták vagy hibridek használatára. Ugyanakkor sajnos ez a kórokozó (is) eléggé híres arról, hogy könnyedén válik rezisztenssé, nemcsak az egyes fungicid hatóanyagokkal szemben, hanem a fajtákba beépített rezisztenciagénekkel szemben is.
Ráadásul a fitoftóra igencsak hajlamos a rezisztenciatörő gének „halmozására”, így ha egyszer egy populáció rezisztenciát szerzett egy adott génnel szemben, akkor azt stabilan hordozza is tovább generációk igen hosszú során át. Ennek sajnos az a gyakorlati következménye, hogy az elméletileg rezisztens burgonya- és paradicsomfajták hirtelen fogékonyságot mutathatnak a fitoftórával szemben.
A peronoszpóraféle gombák ellen rengeteg hatásos készítmény és hatóanyag áll a termesztők rendelkezésére. Viszont nem árt ügyelni arra, hogy a szerrezisztencia szempontjából kockázatosabb, felszívódó hatóanyagok alkalmazása során ne ragadjunk le egyetlen bevált hatóanyagnál sem.
Váltogassuk az alkalmazott hatóanyagokat, mindig adjuk ki az engedélyezett dózist és alkalmazzuk ezen hatóanyagok mellett azokat a régi, kontakt hatóanyagokat (pl. réz), amelyek ellen nincs rezisztencia.
Ha még a jövő évben is szeretnénk a jól bevált hatóanyagokkal, készítményekkel védekezni, akkor gondoljunk már előre a kórokozók szerrezisztenciájának reális veszélyére!
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.