A tavaszi felmelegedés jelentős mértékben felgyorsította a különféle növények fejlődését. Ugyanakkor a kártevők és kórokozók fejlődése is megindult.
Érvényes ez a megállapítás a fás szárú haszonnövényekre és dísznövényekre is, amelyek tavaszi fejlődése most indul, viszont a rügypattanás és a zöld növényi felületek megjelenése még nem következett be.
Ez lehetőséget biztosíthat arra, hogy olyan készítményekkel hajthassunk végre növényvédelmi kezeléseket, amelyeket a vegetációs szezon során valamilyen okból (pl. a kultúrnövényeket érő fitotoxikus hatások miatt) nem tehetünk meg.
Kórokozók célkeresztben
A kora tavaszi permetezések egyik fő célpontja a különféle kórokozók társasága. Ezek valamilyen formában megtalálhatók vagy az ágak, vesszők felszínén, vagy a rügyek védelmében.
Az efféle kórokozók esetében a tavaszi lemosó permetezés célja a fertőző anyag mennyiségének és ez által a vegetációs időszak során kialakuló fertőzési nyomásnak a csökkentése.
Sok esetben ellenük a vegetációs időszak során problematikus a védekezés. Így mindenképpen szükség van arra, hogy a fertőző anyag mennyiségét még a szezon kezdete előtt minél alacsonyabb szintre szállítsuk le.
Hatékony megoldásokat keres? KATTINTSON A KÉPRE!
A tavaszi lemosó permetezéssel gyéríthető kórokozók egy része kimondottan fogékony a réz hatóanyagú készítményekre. Igazság szerint valamennyi gomba a lisztharmatok kivételével, valamint a kórokozó baktériumok hatékonyan gyéríthetőek rezes lemosó permetezéssel.
A kórokozók ilyenkor különféle áttelelő képletek formájában a fás részeken találhatóak meg, de egy részükön (főleg a mostani, az átlagosnál jóval melegebb időjárás során) már megjelentek az idei év első, fertőzésre alkalmas spórái, konídiumai.
A réz használata során rendkívül nagy előnyt jelent az, hogy ellene nincs, nem létezik rezisztencia a kórokozók körében. Ráadásul a mostani, rügypattanás előtti időszakban olyan kultúrák, pl. csonthéjas termésű növények esetében is használhatóak, amelyekben a vegetációs időszak során problémákat okozhatnak.
Ezt ugyan sok kertészkedő igyekszik úgy kicselezni, hogy fél, vagy negyed dózisú rézzel kezeli vegetációs időszakban a csonthéjasokat. Ez lehet, hogy levél perzselést már nem okoz, de a virágok, fiatal termések elrúgását, súlyos kötődési problémákat már ige. Ez pediglen végül is termés veszteséget eredményez.
A rezes lemosó permetezéssel olyan súlyos károkat előidéző kórokozók ellen védekezhetünk eredményesen, mint az őszibarack tafrinás levélfodrosodása (Taphrina deformans), vagy a csonthéjasok moníliája (Monilia laxa).
Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a mostani kezeléssel csak az idei védekezést alapozzuk meg. Ezt mindenképpen követnie kell a vegetáció során valamilyen hatékony fungicides kezelésnek. Önmagában a rezes lemosó permetezés nem fogja megszüntetni ezen kórokozók esetében a fertőzést.
A lisztharmat gombák a rézre nem, ugyanakkor a kén iránt meglehetősen fogékonyak. Azok ellen a kórokozók ellen lehet hatásos a kén hatóanyagú készítményekkel történő kora tavaszi kezelés, amelyek micélium formájában a rügyekben teleltek át.
Bár a rügypikkelyek védik ugyan az ott elbújó kórokozót, de a fertőzött rügyek pikkelyei általában rosszul záródnak, „borzasak”, így a kórokozó a kénből képződő kén-dioxiddal kapcsolatba lépve károsodhat.
Nagyon hatékony a megnövelt dózisú kénes lemosó kezelés a rügyekben telelő különféle levélatkák és gubacsatkák ellen is. Nem véletlenül lehet érezni borvidékeinken a szőlők közelében ebben az időszakban erős kénszagot!
A gazdák jól tudják, hogy a magas dózisú kén hatóanyagú készítmények hatékonyan képesek csökkenteni a szőlő rügyeinek belsejében áttelelő szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis), valamint a gubacsatka (Eriophyes vitis) egyedszámát.
Az állati károsítók ellen inkább a különféle növényi olajok használata terjedt el. Ezek viszont a fák ágain, vesszőin, azaz nyílt helyen áttelelő pajzstetvek, levéltetű és takácsatka tojások ellen hatásosak. Esetükben a hatás alapvetően fizikai jellegű, a kialakuló olajfilm alatt megfulladnak ezek a kártevők.
A lemosó permetezésnek mindenképpen nagy permetlé mennyiséggel kell kijutnia a fák ágrendszerére. Ugyanakkor erősen célszerű elkerülni a permetlé megfolyását, lemosódását a fákról. Ekkor ugyanis sokkal kevesebb hatóanyag marad fenn az ágakon, mint ha viszonylag apró cseppekkel teljesen beterítenénk a felületet.
A tavaszi lemosó permetezések során a szokásosnál is jobban ügyeljünk a munkavédelmi előírásokra. Igaz ugyan, hogy az alkalmazható készítmények általában nem erősen mérgezőek, viszont a nyári kezeléseknél sokkal töményebb oldatokkal dolgozunk most. Így a kisebb károsodások (bőr, szem kontaminációja) is súlyosabbak lehetnek, mint egy nyári kezelés során.
