Növényvédelem
Növényvédelem

Virágtripszektől a ventúriás varasodásig – Beszámoló a Növényvédelmi Tudományos Napokról

Virágtripszektől a ventúriás varasodásig – Beszámoló a Növényvédelmi Tudományos Napokról

Agrofórum Online

Február 20-án kezdődött a 64. Növényvédelmi Tudományos Napok című kétnapos tanácskozás Budapesten, amelynek rendező szervezetei az MTA Agrártudományok Osztályának Növényvédelmi Tudományos Bizottsága, az MTA ATK Növényvédelmi Intézete, a Magyar Növényvédelmi Társaság, valamint az FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya voltak.

A megnyitót az MTA Díszteremben tartották. A Plenáris ülésen elsőként Dr. Tóbiás István a Növényvédelmi Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a korábbi időszakra vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaságban megtermelt javak körülbelül egyharmada ment tönkre a különböző növényi károsítók által okozott fertőzések következtében. Napjainkra jelentősen javult ez az arány, azonban a növényvédelemnek újabb és újabb kihívásokkal kell szembe néznie: a globális kereskedelmi tevékenység során a világ számos pontjára széthurcolt kórokozók és kártevők okozta problémát kell megoldani.

Dr. Tóbiás István, a Növényvédelmi Társaság elnöke

Példaként említhető a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) és az általa terjesztett paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt virus, TSWV). A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy számos jó hatékonyságú növényvédő szer hatóanyagot az EU visszavon. E folyamatok eredményeként egyre nagyobb igény fogalmazódik meg az új növényvédelmi módszerek, eljárások fejlesztésére.

A Fölművelésügyi Minisztérium nevében Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a tudományos tanácskozást. Hangsúlyozta, hogy az egészséges környezet kialakításában és az egészséges élelmiszer előállításában megkerülhetetlen szerepe van növényorvosoknak. Az integrált szemlélet, az okszerű növényvédelem és a hatóságokkal történő szoros együttműködés a szermaradvány-mentes élelmiszer-termelésének és az élelmiszerlánc biztonságának záloga. A fenntartható növénytermesztés érdekében végzett innováció gazdasági versenyképességünket szolgálja, amelynek egyik fontos eleme a szomszédos szakterületek közötti szorosabb együttműködés és párbeszéd – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár

A 64. Növényvédelmi Tudományos Napok plenáris előadását A növénykórokozó gombák járványainak főbb sajátosságai a hatékony előrejelzés és a környezetkímélő védekezés összefüggésében címmel Holb Imre egyetemi tanár, az MTA doktora (DE MÉK Kertészettudományi Intézet és MTA ATK Növényvédelmi Intézet) tartotta. A környezetkímélő és hatékony növényvédelem alapja a pontos előrejelzés. Ehhez számos tényező vizsgálatára, értékelésére van szükség; így ismerni kell az adott kórokozó sajátosságait, a járványdinamikát, a környezeti körülményeket, a gazdanövényt, az emberi beavatkozásokat stb. E sok tényező által alakított komplex folyamat vizsgálata, a védekezésre vonatkozó javaslat kialakítása elektronikus adatfeldolgozással, számítógépes rendszerek segítségével valósítható meg.

A modulokból (kórokozó, gazdanövény, időjárás, védekezési, gazdasági, peszticidhasználati és rezisztencia, valamint döntéstámogató modul) álló védekezési döntést támogató rendszerek hozzájárulnak a járványok hatékony visszaszorításához és a kijuttatott növényvédő szer mennyiségének csökkentéséhez. Az előadó bemutatta a modulok fejlesztésének lépéseit és rámutatott az egyes modulok tesztelésének fontosságára.

Holb Imre egyetemi tanár, az MTA doktora

Megismerhettük a Monilinia fructigena elleni komplex környezetkímélő védekezési stratégiát és a ventúriás varasodás áttelelő konídiumai elleni védekezést szolgáló kórokozó modul alapelemeit. A többszintű integrált növényvédelem során a több kórokozó elleni automatizált védekezést összhangba kell hozni az állati kártevők és gyomok ellen kidolgozott automatizált védekezési rendszerekkel, továbbá a termesztés egyéb technológiai elemekre kidolgozott automatizált rendszerekkel, végül e három szintet kell egységbe szervezni a kulturális, jogi, szociológiai és politikai szabályozásra kidolgozott automatizált rendszerekkel – zárta előadását Holb Imre.

A Plenáris ülés a Magyar Növényvédelmi Társaság és a szakosztályok kitüntetéseinek átadásával zárult. Dr. Szőcs Gábor Balás Géza-emlékérem, Dr. Palkovics László Linhart György-emlékérem, Dr. Körösi Katalin Vörös József-emlékérem, Szautner Sándor Ujvárosi Miklós-emlékérem, Dr. Dávid István Hunyadi Károly-emlékérem és Dr. Molnár János Horváth Géza-emlékérem kitüntetésben részesült. Díszoklevelet Dr. Béres Imre, Adányi József és lapunk alapítója, Dr. Csíbor István vehetett át.

Az előadások ezután az agrozoológiai, növénykórtani és gyomnövények, gyomirtás szekcióban folytatódtak, emellett az MTA Aulájában poszter bemutató várta a szakembereket.

Ismerd meg a tábládat madártávlatból! - Új, modern szolgáltatással jelentkezik az Agrárközösség

A speciális „monitoring drón” számos olyan adatot szolgáltat, amelyek nemcsak az eredményességet növelhetik, de a legtöbb esetben a költségeket is csökkenthetik.

Engedélyezéstől a göngyöleg visszaváltásáig - Növényvédelmi aktualitások az AGRYA rendezvényén

Az integrált növényvédelmi technológia egyes elemeinek összehangolt alkalmazásához elmélyült szakmai tudásra van szükség.

Szükség van kukoricában rovarölő szeres védekezésre?

Az elmúlt néhány évben a kukorica kártevőlistájának élére a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kerültek.

Van új a nap alatt – Új családtaggal bővül a Syngenta fungicid portfóliója

Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt,  ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajos növényeket.

Bevált megoldások a kukorica gyomirtására

A kukorica gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

2018. március 3. 10:32

Összhangban a kukorica igényeivel

Hazánk időjárása – főként csapadék eloszlását figyelembe véve – egyre kiszámíthatatlanabb, ezért a tavaszi vetésű növényeink kelése és gyomosodása is gyakran heterogén.

2018. március 29. 09:46