14℃ 7℃
szeptember 30. Jeromos, Honória, Hunor
Növényvédelem

XII. Növényorvosi Nap a SZIE Gödöllői Campusán

Agrofórum Online

Zsúfolásig telt meg a SZIE Gödöllői Campusának hatalmas aulája november 8-án a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Szent István Egyetem meghívására, a XII. Növényorvosi Napra érkező vendégekkel.

Hallgatóság a SZIE Gödöllői Campusának aulájában

A rendezvényt Dr. Tarcali Gábor, az NMNK elnöke nyitotta meg, majd a SZIE rektora, Dr. Tőzsér János köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Nagy István, az FM államtitkára, miniszter-helyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy az élelmiszerlánc-biztonság egyik alapvető kérdése a károsítók elleni védekezés. A klímaváltozás miatt e kockázati tényező fokozódására lehet számítani, ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Mindebben a növényorvosok kulcsfontosságú szerepet töltenek be.


Dr. Nagy István, FM államtitkár, miniszter-helyettes


Dr. Tőzsér János a SZIE rektora

Ifj. Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke a múlt heti, országos kamarai választással kapcsolatos legfrissebb információkat ismertette, majd elmondta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által működtetett növényvédelmi és időjárás-előrejelző portál a növényvédő szerek felhasználásának észszerűsítését teszi lehetővé, ami ahhoz járul hozzá, hogy a fogyasztók asztalára egészéges élelmiszer kerüljön.

Gábriel Géza, az FM főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy az EU-szinten tapasztalható fokozódó kémiai növényvédelem ellenesség következtében az integrált növényvédelmi technológiai megoldások terjedése várható. Ebben a folyamatban a növényorvosok szerepe megkerülhetetlen, szaktudásuk felértékelődik. Jordán László, a NÉBIH elnök-helyettese felelevenítette az elmúlt év legfontosabb növényvédelmi kérdéseit. Szóba került a glifozát újraengedélyezés és a szükséghelyzeti engedélyezés témaköre, valamint a zöldítéssel kapcsolatosan az, hogy bizonyos helyeken egyáltalán nem lehet növényvédő szereket használni. A tiltás általános jellegű, így biológiai ágensek felhasználása is tiltott. Ezek az intézkedések azt vetítik előre, hogy a jövőben egyre kevesebb növényvédő szer áll majd rendelkezésre, miközben fokozódó növényvédelmi kihívásokkal kell a szakmának szembe nézni.

A Debreceni Egyetem MÉK dékánja, Dr. Komlósi István és a Szent István Egyetem rektorhelyettese, Dr. Palkovics László a növényorvos-képzéssel kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze.

A megnyitó után a kitüntetések átadására került sor. A Miniszteri Elismerő Oklevelet Dr. Nagy István adta át, míg a Kamara Kiváló Növényorvos kitüntetését Dr. Tarcali Gábortól vehették át a díjazottak.


Miniszteri Elismerő Oklevéllel és a Kamara Kiváló Növényorvos kitüntetésével díjazottak

A rendezvény ezt követően a szakmai előadásokkal folytatódott. Szó volt a növényorvosok „one health” (egy az egészség) programban betöltött szerepéről, az adalékanyagok növényvédelemben történő felhasználásáról, a méhpopulációk alakulása és a növényvédelem összefüggéseiről, a vadriasztásról.


A XII. Növényorvosi Nap elnöksége

Több előadás kártevőkkel foglalkozott, egy napraforgó kórtani problémát elemzett, egy gyomos témájú volt és egy a piretroid-rezisztenciával kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg.

Dr. Kajati István nyugalmazott növényorvos távollétében Dr. Tarcali Gábor NMNK elnök a hazai növényorvos szakma történetét mutatta be. A kezdetek 1987-ig nyúlnak vissza, amikor egy MÉM NAK értekezleten elfogadták a növényorvosi magángyakorlat, a növényorvosi vény és a növényorvos-képzés hazai bevezetésére vonatkozó javaslatot. Öt évvel később, 1992-ben zajlott az első orvosok, állatorvosok és növényvédő mérnökök, leendő növényorvosok első országos fóruma. 2001-ben indult útjára az „egy az egészség” program, amely a növény-, állat- és humánegészségügy egységére, mint stratégiai kapcsolatra tekint. A növényorvosok a hazai növénytermesztés termésbiztonságáért, Magyarország növény-egészségügyi biztonságáért és a piacokra kerülő növényi termékek élelmiszer-biztonságért felelnek. A jövő célkitűzései közül az előadó az integrált termék tanúsító védjegy bevezetését említette.


Dr. Tarcali Gábor az NMNK elnöke

Tóth Ágoston, növényvédelmi szakirányú okl. agrármérnök „Adalékanyagok a növényvédelemben” című előadásában a növényvédő szerek hatásának fokozásához használható adalékanyagokat és adjuvánsokat mutatta be. Az előadás szerkesztett változata a jövő év elején az Agrofórum hasábjain lesz olvasható.

Szalkai Gábor, az ECPA tagjaként működő hazai Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a felelős növényvédőszer-használat és fogyasztói tudatosság erősítését célzó #VeleVagyNelkule kampányról tartott tájékoztatót.

A következő előadó az Egyesült Királyságból érkezett. Dr. Peter Campbell, a Syngenta Környezetvédelmi Igazgatója és az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA, European Crop Protection Association) Pollinátor Munkacsoport vezetője az európai méhpusztulás hátteréről, a neonikotinoid-használat európai uniós korlátozásáról, valamint a növényvédő szerek biztonsági értékeléséről és az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) új méhértékelési útmutatójával kapcsolatos problémákról beszélt.

Kovács Imre, a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet PhD hallgatója a növekvő tendenciát mutató vadkár csökkentésének lehetőségeit vázolta fel.

Az előadások közül kettő kártevőkkel foglalkozott. Dr. Vörös Géza, állami szakértő, főtanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy a kukoricabogár, amely 1995-ben jelent meg Magyarországon, még okozhat meglepetéseket. A rovarfaunánk részévé vált az elmúlt évtizedek során, kisebb-nagyobb kártételére minden évben számítani kell. Az ellen való védekezés fontos része a vetés pontos időzítése, ugyanis, ha a kukoricamagok túl korán kerülnek a talajba, a talajfertőtlenítő nem tudja kellő időben kifejteni a hatását, hiszen ekkor a vetéstől a lárvakelésig 7-8 hét is eltelhet, miközben a talajfertőtlenítő hatása 6 hétig tart. Az előadó emellett felhívta a figyelmet az imágók elleni védekezés fontosságára is. Szabó Piroska, nyugalmazott vezető főtanácsos a takácsatkák hibrid kukorica vetőmag előállításban tapasztalható károsításáról számolt be. A fő gondot az jelenti, hogy a kártétel sokáig rejtve marad a gazdák szeme elől, amikorra nyilvánvalóvá válik már előfordulhat, hogy elkéstek a védekezéssel.

Dr. Bán Rita, a SZIE egyetemi docense a napraforgó-peronoszpóra elterjedéséről, jelentőségéről tartott előadást, amelynek legújabb, 724-es patotípusát idén azonosították a világon és hazánkban is. Egy nehezen leküzdhető gyomnövényről, a fenyércirokról Papné Komáromi Lilla, az NMNK Tolna megyei Szervezetének elnöke beszélt. A faj elszaporodását segíti az a 8 féle allelopatikus, csírázásgátló hatású vegyület, amelyet a növény rizómái termelnek, emellett a herbicidekkel szemben kifejlődött hatáshely, illetve metabolikus rezisztencia is megnehezíti az ellene való védekezést. A rezisztencia kérdése Farkas István, növényvédelmi zoológus előadásának is témája volt. Elmondta, hogy a repcefénybogár esetén a piretroid-rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében szükség van a kezelések számának csökkentésére, az előírt dózis használatára, megfelelő agrotechnikára, a hasznos élő szervezetek védelmére, emellett fontos az ellenőrzött, folyamatosan kalibrált permetezőgépek használata és az, hogy a kezelésekre csak a kártételi küszöb felett kerüljön sor.

A XII. Növényorvosi Nap, a hagyományoknak megfelelően színes előadásokkal, a növényvédelem számos témakörét felölelő ionformációval várta a szakma képviselőit.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A vetőmag különlegessége: miért fontos a csávázás?

2025. szeptember 30. 13:10

A csávázás nemcsak előny, hanem törvényi kötelezettség is – nélküle súlyos veszteségekkel kell számolnia a termelőnek.

Aratás után, vetés előtt: mit üzen a napraforgó tarlója?

2025. szeptember 29. 07:10

A vetésváltás nem puszta ajánlás, hanem kulcs a talaj és a termés védelméhez. Megmutatjuk, milyen kórokozókra kell most figyelni!

Miért néhány nappal később térnek vissza a kaptárba a méhek ősszel?

2025. szeptember 28. 04:48

Az érő napraforgóban felütheti a fejét a rizópuszos rothadás. A keletkező alkohol számos rovart, köztük méheket is vonz.

Növényi kivonatok: természetes fegyver a kórokozók ellen

Természetes, környezetbarát és hatékony: a növényi kivonatok új utakat nyitnak a biológiai növényvédelemben.

Hányszor kell permetezni az almafákat?

2020. március 25. 04:36

Sz. Kálmán kérdése: Hányszor, és mikor kell permetezni az almafákat? Mik a legjelentősebb betegségei és kártevői?

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Csupaszcsigák már szántóföldön is

2018. november 23. 05:33

Az elmúlt évek során az tapasztalható, hogy csapadékos időjárási körülmények között a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt. A leggyakrabban előforduló faj biológiájáról, a csapdázásról és a szántóföldi kultúrákban engedélyezett csigaölő készítményekről olvashatnak az összeállításunkban.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: a csapadékos idő kedvez a betegségek terjedésének

2023. május 16. 11:35

A felázott talaj kedvez a napraforgó és a kukorica gyors növekedésének, így elmúlt a keléskori kártevők támadásának a veszélye.