Február utolsó dekádjában kettősség jellemezte az ország időjárását. A nappali, tavaszt idéző 15-20 Celsius fokos hőmérséklet lecsökkent 10 fok körülire, éjszakánként viszont fagypont körül alakult a léghőmérséklet. A meleg napok miatt több növényfajnál beindult a nedvkeringés és a fejlődés. Az idén lehullott csapadék januárban és februárban is elmaradt a sokévi átlagtól, ami kedvez a belvíz eltűnésének és a nedvességgel telített talajok felszáradásának.
A lazább szerkezetű talajokon megkezdődött a tavaszi árpa és a zab vetése, igaz egyes gazdák kockáztattak, és már januárban is vetettek tavaszi árpát.
Az ősszel elvetett növényeken, különösen az árpán egyre jobban kiütközik a tápanyaghiány, ezért halaszthatatlan a fejtrágyázás elvégzése – már ha engedi a talaj állapota- lehetőleg folyékony levéltrágyákkal. Ugyanez vonatkozik a repcére is, mert, ha visszatérnek a melegebb napok, éhezni fognak, valamint küszöbön a növények szárba indulása.
Növényvédelmi szempontból égetően fontos az egyre nagyobb számban betelepedő szárormányosok visszaszorítása. A melegebb napokon a sárga ragacsos fogólapokra tömegesen repült a kártevő. A fertőzési nyomás különösen ott erős, ahol zöldítés gyanánt keresztes virágú növény került a másodvetésbe. Lehet, hogy az ott megspórolt rovarölő szerek most lesznek kiszórva a repcére.
Jelen állapot szerint nagyon nagy a fejlődésbeli eltérés az őszi árpa és a búza között. Az árpát még optimális időpontban sikerült elvetni, gyorsan ki is kelt, és zavartalanul fejlődött, sokszor még a téli napokon is. A búza vetése kevés kivételtől eltekintve, országosan megcsúszott, még novemberben is vetettek. A növények fejlettsége igen változatos, de a néhány leveles állapot a jellemző, kevés a bebokrosodott állomány.
A növény egészségügyi helyzet emiatt teljességgel változó az árpában és a búzában. Az árpa állományokon általánosan elterjedt a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana), megtalálható a gabonalisztharmat (Blumeria graminis f.sp.hordei) és az árpa törperozsda (Puccinia hordei) is. A tünetek elsősorban az idősebb, fejlett leveleken található, a további tünetek megjelenése és átterjedése a fiatalabb levelekre a közeljövő időjárásától függ.
A búza állományok zöme jelenleg egészségesnek mondható. Búza sárgarozsda (Puccinia striiformis) szinte alig látható, míg a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) tünetet csak a fejlettebb állományok lombozatán lehet érzékelni. A melegedő időjárás hatására a búza is rohamos fejlődésnek fog indulni, ez elősegíti a jelenlegi alacsony fertőzési szint emelkedését.
